"Eljött újra a hétvége, a gond, a bánat most félretéve...", őőő úgy értem, nézzük, hogy teljesítenek élőben nemrég előhallgatott dalaink az új eurovíziós évadban. Jó ötlet a műsor eleje (A dal a miénk, ahogy a versenyzők éneklik), csak nagyon hosszúra sikeredett.

Freddie mint műsorvezető, egészen új arcát mutatja, amúgy meglepően jól teljesíti ezt az egyébként biztosan nehéz feladatot (mindenképpen jobban szeretjük, mint Harsányit, a harsányt). A zsűri is szinte teljesen új, amit - legalábbis részben - abszolút nem bánunk. Itt van újra Both Miki és Frenreisz Károly, újdonságként pedig Mező Misi és Schell Judit.

A Dal 2018 applikáció az egész adás során egyáltalán nem működik, az MTVA informatikusait ezúton is szeretettel üdvözlöm. Ezek után nézzük az első válogató 10 fellépőjének produkcióját!

Living Room - Kirakat élet: a verseny első dala kellemes, dallamos, jó énekhangon, jó hangszereléssel előadott dal, ráadásul végre nem a szokásos klisékből épül fel a szöveg, és a téma is aktuális, érdekes. Ami nem tetszik, éspedig NAGYON nem: az iszonyatosan magyartalan prozódia. Ha amerikaiul akarunk énekelni, akkor nyugodtan énekeljünk amerikaiul. Az nem jó, ha magyarul énekelünk angolul. Egyébként a dal és az egyszerű színpadkép a zenészekkel nekem alapvetően szimpatikus lenne.

Vastag Tamás - Ne hagyj reményt: ez már látványosabb produkció, háttértáncosokkal, vetítéssel. Tamás hangját ismerjük, kedveljük, és örülünk, hogy erre a versenyre egy egyszerűbb dallamvezetésű dalt hozott, amihez kicsit soknak bizonyul a "körítés". A szöveget sajnos nem nagyon lehet érteni, nagyjából a produkció felénél derül ki, hogy miről is van szó. Kicsit stagnált nekem ez a dolog, de azért nem volt rossz.

Noémo - Levegőt: amit ők magukról mondanak, abból szó szerint semmit, de semmit nem értek. Nem azért, mert nem értem a szavaikat, hanem mert nem tudom, mit akartak vele mondani. Mindenesetre a dal kedves, egyedi és érdekes, a szövegtől a dallamig, a hangtól a megjelenésig, vizuálig. Az énekesnő hallhatóan nagyon izgul, túl mély neki ez a dal, és végig hamiskás a kellemes hangszín ellenére is. Érdekes módon pont a levegővétellel vannak problémák, ha jól hallom.

Leander Kills - Nem szól harang: azért ez felvételről sokkal jobban szólt, pedig Leandert hallottuk már élőben, szóval leginkább hangosításbeli problémákra gyanakszom. Az biztos, hogy a levendulapop után elég nagy ugrás ez a stílus, és ez nagyon jól is van így. Jól felépített, profin megszerkesztett dal, jó dinamikával, technikás zenészekkel. Nekem tetszik, akárhogy is szólt ez itt most.

Süle Zsolt - Zöld a május: szimpatikus énekes, egyszerű dal - úgy látszik, ma az egyszerű dalok estéje van, persze ez egyáltalán nem baj. A népdal-alapú, Lovasit, Cseh Tamást, Zoránt, Szabó Balázs bandáját, Quimbyt, valamint nyomokban földimogyorót tartalmazó dallal különösebb nincs bajom, igazából nem gondolnám döntősnek, de tudjuk, itt bármi lehetséges (és persze természetesen kapja is a tízeseket). Itt végre szép, magyaros, értelmes szöveget hallhattunk, rendes prozódiával. Már megérte!

Knoll Gabi - Nobody To Die For: újabb érdekes előadó, izgalmas hanggal, no meg persze kellemes látvánnyal. A dal is nagyon tetszik, behúz, megesz, bevonz, jó kis cucc ez. Profi dal profi előadással, kár, hogy a közönség nem bírta értékelni (szó szerint, mert az applikációs és honlapos szavazás egy az egyben megpusztult, sms-t meg nem fogunk küldeni, az tuti).

Fourtissimo - Kisnyuszi a kalapban: Parov Stelar óta nincs elektroszving-élet, gondolhatnánk, de mégis van. Jó megjelenés, humorral átszőtt, másfelől viszont kellően komolyan vett zene. Én talán egy picit erőteljesebb élő énekhangot vártam volna, máskülönben nem volt gondom vele, a szving ilyen. A sok dicséret ellenére a zsűri alaposan lepontozza a csapatot.

Ceasefire X - Satellites: a továbbra is értelmezhetetlen művésznevű Vavra Bence hangja így élőben is jó, a dal (sajnos) hozza a stílusában megszokottakat. Bencéhez abszolút illik ez a fajta zene, már csak egy olyan dalt kellene írni neki, ami tényleg jó.

Király Viktor - Budapest Girl: az este vitathatatlanul legprofibb, legjobb hangú versenyzője. A dal a ma este stílusához illően könnyed, vidám, egyszerű, aranyos, nekem egészen bejön, tényleg örülök, hogy ő is letett a nagyonnagyoténeklős dolgokról erre a versenyre. Sokkal szerethetőbbek ezek a versenyszámok, mint az a sok egyenhimnikus borzalom, amiken oly sokszor át kellett verekednünk magunkat.

Patikadomb - Jó szelet: felvételen egészen tetszett ez a dalocska, de élőben nyomokban sem tartalmaz semmit abból, amit ott hallottam. Biztosan jó fejek a srácok, de ez a produkció így sajnos vállalhatatlan. A kritikákkal mindenben egyetértek: túl sok, egyben túl fura szöveg, hamis ének, cseppet egyhangú, szóval van hova fejlődni. Persze mindenből lehet tanulni, és érdemes is.

Továbbjut: Knoll Gabi, Ceasefire X, Király Viktor, Süle Zsolt, Leander Kills.

Amíg kiderül, ki jut tovább közönségszavazattal, addig Kóbor János és a Balkán Fanatik borzalmas rettenetét nézhetjük, amit egész egyszerűen nem is értek, hogy hogyan képzeltek? Szívesen kapcsoltam volna élőben Puzsért ezután a csoda után.

A közönség papírforma szerint Vastag Tamást juttatja a következő fordulóba.

Az első adás összegzéseképpen elmondhatjuk, hogy idén végre életszerűbb, normálisabb dalokat sikerült beválogatni a versenybe, bizony, erre (is) van igény. Az este során nem volt olyan érzésem, hogy én szégyellem magam az előadó helyett. Várjuk a következő tízest.