A Pazsiczky-hagyaték címmel jelenik meg új kötet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja kiadásában, a hazai egyházzene történeti forrásait feltáró Musica Sacra Hungarica sorozat részeként. A hagyaték jelentősége rendkívüli, hiszen a hagyományos, kézműves orgonaépítés korából, a XIX. század vége előtti időből hasonló gyűjtemény hazai mestertől eddig nem volt ismert. Meghatározó része az a közel félszáz ajánlati orgonarajz, amelyek a Pazsiczkyak bútorműves tevékenységének teljes utolsó évszázadát átfogják. Többségükön olyan orgonaszekrények ábrái láthatók, amilyenek a műhelyben már a XVIII. század utolsó harmadában is készültek. Így könyv bemutatja a késő barokk hagyomány továbbélését is a XIX. század végéig. A sok rajzon jól látható, hogy a szekrényeket néhány formai elem készletszerű felhasználásával, társításával, mintegy elemes bútorként tervezték meg.

A hagyatékban található az 1757-ben megkezdett, de később elveszett szlovák nyelvű műjegyzék egy XIX. századi kéziratos másolata és kiegészítése, amelynek elemzése először ad pontos képet a Trencsén megyei műhely tevékenységének változásairól és területi kiterjedéséről. A kétszáz hangszernek mára mintegy ötöde maradt fenn, részben töredékesen, főként a mai Szlovákia területén. Magyarországon a Pazsiczkyak munkájával napjainkban Esztergomban, Pusztaszabolcson és Szobon találkozhatunk.

További különlegesség, hogy a családi dokumentumok segítségével sikerült a rajeci anyakönyvekből azonosítani a négy nemzedék orgonaépítőinek többségét, és vázlatosan megrajzolni az eddig ismeretlen Pazsiczky-családfát. A magyar, szlovák és német nyelvű kötetet Hock Bertalan orgonaművész és Enyedi Pál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének tanára szerkesztette, rendkívül igényes, képekkel teli, reprezentatív formában.

A könyv ünnepélyes bemutatóját 2018. június 15-én, 17 órakor tartják a Régi Zeneakadémia Bach-termében (Budapest VI., Vörösmarty u. 35.).