Fürdünk a múlt strandfotós emlékeiben

2018.08.13. - 00:10 | vaskarika.hu / hirado.hu

Meglepően hasonlóan strandoltunk az ötvenes évek végén mi, magyarok a Balatonon partján és a nyugati világ a nizzai tengerparton. A Szabadság strandfürdő néven induló későbbi Dagály leginkább egy bányához hasonlított 1948-ban, még medencéje sem volt.

Közel százéves az MTI Fotóarchívumának legrégibb strandfelvétele: Péchy Erzsi és társasága a siófoki strandon (Fotó: MTI-reprodukció)

A Szabadság strandfürdő néven működését kezdő, medencével még nem is rendelkező Dagály utcai strand egykori látképe 1948-ban (Fotó: MTI/Kozacsek Elek)

Budapest, 1947. június 4. Strandolók a Széchenyi gyógyfürdő (XIV. Állatkerti krt.) kinti, melegvizű medencéje mellett. MTI Fotó/MAFIRT
A Széchenyi gyógyfürdő 1947-ben. A Szecska Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték el, és 1913. június 13-án nyitotta meg kapuit, éppen 105 éve (Fotó: MTI/MAFIRT)

Budapest, 1951. augusztus 2. Strandoló gyermekek játszanak a Rákosi Mátyás Művek vízitelepén. MTI Fotó/Magyar Fotó: Kálmán Kata
Strandoló gyermekek a Rákosi Mátyás Művek dunai vízitelepén Budapesten, 1951-ben (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Kálmán Kata)

Budapest, 1950. augusztus 29. Fürdőzők a Palatinus strand zsúfolt medencéjében. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás
A Palatinus strand 1950. augusztus 29-én (Fotó: MTI/Magyar Fotó: Farkas Tamás)

Budapest, 1956. július 13. Fürdőző emberek a Csillaghegyi Strandon. MTI Fotó: Petrovits László
A Csillaghegyi strand 1956-ban. Ez Budapest legrégebbi strandja, parkja pedig már ezen a korabeli felvételen is ősfákkal teli (Fotó: MTI/Petrovits László)

Budapest, 1960. június 27. Strandolók fürdenek a Gellért Gyógyfürdő hullámfürdő medencéjében. MTI Fotó: Fényes Tamás
A világhírű Gellért gyógyfürdő hullámfürdő medencéje 1960-ban. A hullámmedence létesítésekor Európában is kuriózumnak számított, amikor 1926-27-ben megépült a fürdő korábbi parkja területén (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

Budapest, 1950. augusztus 29. Egy toronyugró gyakorlatát nézi a strandoló közönség a Margitszigeti Sportuszodában. Magyar Fotó: Farkas Tamás
Toronyugrás a margitszigeti sportuszodában - mai nevén Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda -, 1950 augusztusában. A fedett uszodát 1930-ban építették, és átadásakor ez volt Európa legnagyobb fedett úszócsarnoka. Tervezője Hajós Alfréd, aki Magyarország első olimpiai bajnokaként 1896-ban úszásban szerzett aranyérmet, s lett később névadója is a létesítménynek. A sportág kívánalmait jól ismerő építész kezében valóban értő módon, hosszú távú célokat is kiszolgálni képes épület született (Fotó: Magyar Fotó/Farkas Tamás)

Hajdúszoboszló, 1956. július 16. Hajdúszoboszlói strandrészlet. MTI Fotó: Jármai Béla
Hajdúszoboszlói strandrészlet 1956-ból. Manapság már Aquapark és Aqua-Palace is van az Alföld legismertebb fürdővárosában, a „felüdülőhely" leghíresebb része azonban a korabeli fotón is látható, 1927 óta üzemelő gyógyfürdő (Fotó: MTI/Jármai Béla)

Így strandoltunk a Balaton partján, 1959 nyarán (Fotó: MTI/Vadas Ernő)

Siófoki strand a hatvanas évek elején (Fotó: MTI/Urbán Nándor)

Budapest, 1960. augusztus 1. Strandolók érkeznek a Római-partra. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Római-parti csónakház 1960-ban. Egész napos kikapcsolódást biztosított a szabadba vágyóknak (Fotó: MTI/Járai Rudolf)

Budapest, 1960. augusztus 1. Motorcsónakba szálló fiatal lányok a Római-parton. MTI Fotó: Járai Rudolf
A Római-part: kétpárevezősök, azaz kielboatok, egypárevezősök és kajakok, amelyekről az 1952-es Állami áruház című film híres betétdala is szól, hogy „Vidd csak komám, mert a Dunán valójában ez a sport" - Kabos László 1 perc 30-nál gürcöli a kajakját a víz felé (Fotó: MTI/Járai Rudolf)