Heatlie Dávid nyitja a műsort. A hang sajnos hamis, erőtlen, jellegtelen. A téma és a szöveg is tetszhetne amúgy, sőt, még a zene is, de ez az élő előadás egész egyszerűen értékelhetetlen. (És az affektálást bele se számítottam!) Érdekes amúgy, hogy a zsűriből senkinek nem tűnt fel a gyatra éneklés (a Neoton Família szelleme kísért?). Pozitívum, hogy legalább a backstage-ben jó humorról tanúskodik a fiatalember. (A címbeli idézet a zsűritől származik.)

The Middletonz: Kállay Saunders András számos alkalommal bizonyított ezen a színpadon, ha jól számolom, épp hatodszor van itt. A kérdés ma este a következő: MIÉRT? Sokszor írtunk róla, láttuk-hallottuk, szerettük élőben, de még soha nem lépett ennyire vacak (nem, nem kérek elnézést) produkcióval színpadra. A dal megfoghatatlan, se eleje, se vége. A frontember mellé eleve minek másvalaki? A rapet alapból  száműzném (nem, nem azért, mert nem kedvelem, igenis jó az, ha jó helyen van jó időben), a háttértáncosok jelmeze ijesztő és értelmetlen, a ruha MIJENMÁR (hajais), meg úgy tényleg, ez mi a bánat? Én TÉNYLEG láttam, hallottam, szerettem, de ez nem jó. Sajnálom.

Hajdu Klára élő produkciója sajnos nem mozgat meg bennem semmit. A zene és a szöveg is száz helyről összeollózott, ezerszer hallott klisé, a hang unalmas és erőtlen (ez akár a hangosítás hibája is lehet, nem tudom megítélni), helyenként hamiskás. Ide papíron eredetileg írtam még egy sort, de nem tudom elolvasni, szóval nem lehet olyan fontos.

Gotthy dala nagyon tisztán és egyértelműen rossz. Itt nincs mismásolás, nincs mellébeszélés, nincs kérdés, ez a dal minden szempontból gyalázatos: szöveg, zene, dallam, téma... Még az énekes a legrokonszenvesebb (ez a későbbi interjúk alatt is kiderül), de szegény naiv fiút úgy behúzták a csőbe, ahogy kell: gyalázzák, szidják, lepontozzák, ami amúgy oké, de könyörgöm: MIÉRT válogatták be? MIÉRT hozták ilyen helyzetbe?  MIÉRT nem beszélt vele egy producer, hogy a külcsín és a hang amúgy rendben (mert az rendben!), csak lécci ne írj dalszöveget, vagy ha mégis, hát tekintsd át az elmúlt úgy 70-80 év összes termését (nem vicc!), és dönts úgy, hogy még mindig akarod? Miért hagyták ezt a jószándékú, őszinte srácot pellengérre állítani?

Acoustic Planet: a vizuál nagyon jó, ahogy az outfit is. A szöveg kifejezetten tetszik, az elavult közhelyek helyett a divatosabb közhelyekkel operál, de ez most tényleg bók! Az énekhang lehetne markánsabb, nem tudom, hogy ez technikai kérdés-e, ha igen, illene rá odafigyelni. Egyébkén megvettem.

A Fatal Error újabb ékes példája annak, hogy a rockzenekaroknál az élő előadás százszor jobb a klipnél. Van energiája, tere, és tök mindegy, de MOST elhiszem, hogy „nem lehetsz másé". Itt legalább az ének erős és valódi. VÉGRE! A szöveg is jó, az energia életmentő.

Az X-Faktor óta próbálok drukkolni Vavra Bencének, mert ahogy akkor, úgy most is a legjobb énekhangok közt tarthatjuk számon, azonban ez az élő produkció sajnos nagyon nem hozza az elvárásaimat. Mi történt, Bence? Se erő, se tisztaság? Egyre rosszabb dalok egyre rosszabb előadással? Ez nem jó út, valami mást kellene kitalálni...

Diana: a hölgy csodaszép, és élőben is hozza azt, ami a dal keretein belül elvárható. Füstös mély hangok, izgalmas hangszín, ezzel jóval többet lehetne ennél kezdeni. A dal sajnos nem hozza azt az energikus, erőteljes hatást, amit a felvételen hallhattunk. Remélem viszont, hogy ezt az énekhangot halljuk még valahol, valamikor, mert igenis jó. (Fejhallgatóval mindenképp újra- meg újrahallgatós.)

A The Sign dalával tényleg nem tudok mit kezdeni. Semmi bajom vele, de se zeneileg, se szövegét nézve nem értelmes számomra. Örülök, hogy Ő megérkezett, de én nem találkoztam vele, legyen akár férfi, akár nő, akár (mint kiderül) az Isten... Az értékelésnél átaludtam nagyjából tíz percet. Kösz.

Szegény Yesyes megint itt van a tavalyi dal átiratával (vagy talán ugyanazzal?), és nekem ne mondja senki, de SENKI, hogy itt mekkora komoly szakmai zsűri van, mert aki ilyen vackokat válogat be több száz dalból a legjobb(?) 30-ba, az vagy inkompetens, vagy süket, vagy lefizették, vagy más anyagi (netán szakmai?) érdeke fűződik a rettenetes szemét dolgok továbbjuttatásához. Félreértés ne essék, én nagyon kedvelem szegény Szabó Ádámot, de ez a produkció BÜNTET. Kérlek, Ádám, szakadj el ettől a Yesyes szörnyűségtől, és vagy írj saját dalokat, vagy találj valakit, aki olyat ír, ami jó, de ezt a borzalmas zajszennyezést engedd el. Sokkal többre és jobbra vagy képes!

A mai extra produkció Deák Bill Gyula, és talán életemben először figyeltem jobban erre, mint a versenydalokra - hiába, srácok, ehhez még fel kell zárkózni. Bill tudja, amit tudni kell.

A továbbjutók:

Fatal Error

Acoustic Planet

The Middletonz

Vavra Bence

The Sign

Yesyes (közönségszavazattal)

Kedves olvasók! Aki mindezek után normális zenére vágyik (mert a mai kínálat egyike sem ütötte meg a mércét), hallgassa Orsovai Renit (idén Deniz mellett hallhatjuk, és számomra tényleg meglepően már vagy huszadszor hallgatom meg a dalukat). Igen, tavaly a Nene formációval versenyzett a Mese a királyról című dallal, de... Reni, innen üzenjük, hogy versenyezz tovább, találd meg a stílusod, légy vagány, engedd ki a csodás hangod, bűvöld el a nézőket, semmi, de semmi más nem számít! (Aki olvassa, adja át!)