Szobrokban életre keltett harmónia – Tóth István szobrászművész emlékére nyílt kiállítás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Képgaléria megtekintése2019.03.22. - 14:30 | Rozán Eszter - Fotók: Varga András

1945 után elhallgatták, most halálának 85. évfordulója alkalmából a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vasi TIT Egyesület Tóth István Baráti Köre fotókiállítást rendezett a szobrász műveiből.

Tóth István szobrászművész halálának 85. évfordulója alkalmából nyílt fotókiállítás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban a könyvtár és a Vasi TIT Egyesület Tóth István Baráti Köre szervezésében. Nagy Éva könyvtárigazgató köszöntőjében elmondta, a szombathelyi születésű művész monumentális életművet hagyott maga után. Az ő alkotása a Szily János- szobor a Berzsenyi téren, Horváth Boldizsár szobra a Savaria Múzeum előtti parkban, és Szent László hermája a székesegyházban. A mostani tárlat egy vándorkiállítás kezdőpontja.

Dr. Székely János megyéspüspök Tóth István gazdag életútját tárta elénk. A szobrász a Mátyás király utca 6. számú házban született, a Szily János utcai elemi iskolába járt. Ízig-vérig magyar emberként szerette a nemzetét, vallásossága a művészetében is megnyilvánult, Isten szépségének ábrázolását tűzte ki egyik céljául. A Képzőművészeti Akadémián tanult Bécsben a szentkirályi plébános javaslatára. Tanulmányait a Soproni Ipari Kamara támogatta. Mestere Kaspar Clemens von Zumbush professzor volt, Budán Stróbl Alajos segítette. A művészt Szaniszló Ferenc püspök egészalakos ülőszobrának elkészítése tette híressé.

A Szombathelyen található Szily János-szobor és Szent László hermája mellett Horváth Boldizsár szobra a bizonyíték arra, hogy milyen jól megfért egy emberben az egyházi és a világi törekvés. Az igaz, a jó és a szépség elválaszthatatlanok egymástól. Platón azt mondta, a szépség az igazság nagysága. Tóth István a világ harmóniáját kelti életre szobraiban. Az igaz, a szépség és a jó képes arra, hogy megszólaljon a nemzetiben, ennek része a hit. Nemzeti és hit nélkül haldoklik a művészet. A kiállítás a harmóniának ezt az egységét és gazdagságát mutatja meg.

Dr. Zsámbéki Mónika művészettörténész nem tudott részt venni a megnyitón, szavait Wiktora Antal, a TIT Tóth István Baráti Körének vezetője tolmácsolta. Tóth István a bécsi akadémián két díjat is kapott, majd tanulmányai befejezése után visszatért Magyarországra, megnősült, és a budai Várkert bazár műtermében dolgozott. Életének legfontosabb állomásai Nagyvárad, Budapest, Szombathely és Szeged voltak. Pályázatok útján próbált pénzhez jutni, de elég gyakran elutasították. A szobrászok közül Fadrusz János állt hozzá a legközelebb. A budapesti Parlamentben, a budai Várban, a Nemzeti Bankban és a városligeti Vajdahunyad várban is megtalálhatók alkotásai. Művei sosem voltak dagályosak vagy nevetségesek. A nem megrendelésre, csupán saját örömére, családjáról és barátairól készített kisplasztikái játékosabbak, a kísérletező kedv mutatkozik meg bennük. Nevéhez fűződik a sárvári I. világháborús emlékmű lovasszobra is. A szegedi dómban 140 műve látható.