A monumentális kiállításon 1500 négyzetméteren 155 alkotó közel 400 műve látható Tóth Csaba festőművész egy évszázadot átfogó képzőművészeti koncepciójának részeként. Igen gazdag a vasi képzőművészet, mások mellett olyan 20. századi "húzónevekkel", mint Derkovits Gyula. Mára az évszázadot felölelő tárlatanyagnak helyet adó Szombathelyi Képtár a Gonda György-i gondolat szellemében valódi "otthona a művészeteknek, a szépségnek, ahol és amiből felnő majd egy kulturált generáció".

A Szombathelyi Képtár az elmúlt évtizedekben több mint 600 képzőművészeti és félszáz textilművészeti tárlatnak adott otthont. Nemzetközi figyelmet érdemelt az intézmény Magyarországon is egyedülálló kortárs festménykollekciója és az e köré szerveződő nagyszabású művészeti seregszemle. A térség meghatározó alkotóiból ilyen számban, ilyen gazdag sokszínűség mentén szervezett tárlat nem volt még a Képtár fennállása óta, jelentőségéhez talán a Savaria Múzeumban 1912-ben megrendezett műtörténeti kiállítás fogható. A tárlatanyag összeállításában elévülhetetlen érdeme van Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművésznek, aki mindig küldetésének tekintette, hogy az egykor itt tevékenykedő vagy napjainkban itt alkotó tehetségekre irányítsa figyelmünket. Ez a kiállítás méltó ünnepe a 40 éves Képtárnak - fogalmazott köszöntőjében Csapláros Andrea múzeumigazgató.

"A szavak ablakok vagy falak" - e köré a gondolat köré építette köszöntő szavait V. Németh Zsolt, államtitkár, Vasvár korábbi polgármestere, kihangsúlyozva az idézet felszabadító illetve elrekesztő szimbolikáját. Egy képzőművészeti kiállítás alkotásai mindig csak ablakok lehetnek, merthogy nyitottá tesznek, "ablakként" rálátást, kitekintést adnak a képzőművészeti irányzatokra, stílusokra. Ma ez a gondolat jelen van a Képtárban is, mert a tárlat több száz alkotással ablakot nyit egy korszakra, elgondolkodtat, a falakat pedig tárlóként, ezek "bemutatásához" használja.  

1985. február 20-án, éppen 40 éve nyitotta meg kapuit a Szombathelyi Képtár. Kevés olyan város van az országban, ami ilyen intézménnyel büszkélkedhet - mindössze három ekkora méretű képcsarnok létezik ma Magyarországon. A ma megnyílt 20. századi képzőművészet Vas vármegyében című kiállítása méltó módon idézi meg a Képtár legfontosabb mérföldköveit. De mit üzen mindez a jelennek és a jövőnek? Leginkább azt, hogy a művészet nem egy statikus, lezárt fejezet a múltból, hanem agy folyamatosan alakuló élő valóság. A Képtár 40 éve bizonyítja, hogy a tradíció és az értékei mellett van jelene és jövője a kortárs kultúrának és a képzőművészetnek. A Képtár túl azon, hogy a város kulturális örökségének egyik meghatározó pillére, nem pusztán kiállítótér, hanem olyan művészeti központ is, ami inspirál, gondolkodásra késztet, és teret ad a kísérletezésnek, a művészi önkifejezésnek. Épp ezért: nélkülözhetetlen! - emelte ki köszöntőjében Horváth Soma alpolgármester. 

Tóth Csaba festőművész, a kiállítás kurátora a 100 éve született másik helyi festőművész-ikonra, Mészáros Józsefre emlékezve nyitotta meg a tárlatot. Elmondta: a Képtár megnyitása után az első vasi tárlat bevezetőjét neki kellett megírnia hivatalból, amiben kiemelte, a Képtár megnyitásával Vas megye képzőművészeti élete új fejezethez érkezett, soha előtte nem volt ennyire jelenvaló a képzőművészet a megyében. A Szépművészeti Múzeum után Magyarországon először itt, Szombathelyen épült képtár. Szavai szerint kettős ünnep a mai: nemcsak a Képtár, hanem a vasi képzőművészet születésnapja is egyben. Ugyanis soha egyetlen városban, megyeszékhelyen nem nyílt olyan átfogó, 150 művészt "megszólító" gyűjteményes tárlat, ami egy évszázadra visszamenőleg gyűjti egybe az itt alkotók "művészeti ujjlenyomatait", alkotásait. A vasi képzőművészet entitása most, ezzel a kiállítással születik meg - hangsúlyozta nyitóbeszédében Tóth Csaba.

Verebi Végh Gyula 1908-ban vetette fel egy szombathelyi képtár gondolatát, majd 77 év után, 1985 februárjában ugyanezen névvel nyílt meg az intézmény. A Verebi Végh Gyula által megrendezett 1912-es Vas Vármegyei Műtörténeti Kiállításhoz hasonló összefogás eredményeként Tóth Csaba festőművész rendezésében valósult meg ez a mostani, egy évszázadot átfogó képzőművészeti összesítés, több mint másfélszáz alkotó háromszáznál több művéből. Először tárult fel az a miliő, amelyből Derkovits Gyula egyetemes értékű életműve kisarjadt, majd kötelező érvényű igazodási ponttá vált vármegyénk képzőművészetében. 

Kiállító művészek:
Alföldy János, Andor Béla, Artner Ferenc, Ábrahám Rafael, Bartek Péter Pál, Bartha László, Bauer Erzsébet, Benkő Katalin, Benkő László, Biczó Antal, Biczó Ilona, Erwin Birnmeyer, Bodor Miklós, Bonyhádi Károly, Bődy Kálmán, Bősze János, Brankovics Éva, Burány Nándor, Czencz János, Csebi Pogány Aladár, Csebi Pogány István, Cs. Kovács László, Csonka Ernő, Derkovits Gyula, Dóczi László, Dóczi Virág, Döbrentey Gábor, Döbröntei Zoltán, Drimmer László, Egyed Kálmán, Enyedi Zsuzsanna, Erdődy Gyuláné, Farkas Gábor, Farkas János, Farkas Lajos, Fábián Mária, Fábián Gyula, Ferkovics József, Foky Éva, Fóth Ernő, Gaál Tamás, Garzuly Gábor, Gellért Károly, Gerencsér Erzsébet, Geszler Mária, Gottesmann Alfréd, G. Szigeti Magda, Gyarmati András, Gyécsek József, Gyöngyösi Simon József, Hatos Csaba, Herényi Gothard István, Hanély Antal, Horváth János, Jaksa István, Jobbágyi Gaiger Miklós, Kamper Lajos, Karácsonyi László, Kassai Kefo Árpád, Káldy Lajos, Károlyi Antal, Kecskés Miklós, Kékesi Gábor, Kéky-Magyar Éva, Kisléghi Nagy Ádám, Kiss Kovács Gyula, Kiss Sándor, Knébel Riza, Kodolányi László, Kondor János, Krenner-Tóth Katalin, Krieg Ferenc, Krusnyák Károly, Lakatos József, Lesenyei Márta, Lobler Ferenc, Lődör Jenő, Machalek Rebeka, Majtényi Károly, Marosfalvi Antal, Marosits István, Marosits József, Masszi Ferenc, Máger Ágnes, Mészáros György, Mészáros József, Mészáros Szabolcs, m. Molnár István, Molnár Sándor, Móritz Sándor, Nagy Csaba, Nagy József, Nemes Attila, Németh János, Németh József, Németh Mihály, Oroszy Csaba, Paizs László, Petky Péter, Pécsi Unger Károly, Pintér György, Pirchala Imre, Pogány Géz, Polgár Csaba, Polgár Ildikó, Polgár Rózsa, Pozsonyi János, Radnai Rezső, Radnóti Kovács Árpád, Rasperger József, Ridovics László, Rozanits Tibor, Rumi Rajki István, Sodics László, Soproni György, Soproni Horváth József, Scholz Erik, Schrammel Imre, Sebők Éva, Simon Iván, Simon János, Somlósi Lajos, Steffek Albin, Steffek Miklós, Stekovics Gáspár, Sulyok József, S.Unger Károly, Sütő Éva, Szabadfi József, Szakács László, Szarka Péter, Szatmáry Géza, Szántó István, Szekér Ernő, Sz. Habetler Márta, Szili István, Szokolszky Miklós, Szurcsik János, Torjay Valter, Tornay Endre András, Tóth Csaba, Tóth Emőke, Tóth István, Tóth Lívia, Varga Bernadett, Vass Béla, Vass Viktor, Várnai Valéria, Verebi Végh Gyula, Veres Gábor, Végh Ilona, Vértesi Péter, V.Tóth László, Zentai Pál, Vörös Ferenc

A kiállítás 2025. március 30-ig tekinthető meg.