Simán felkelsz, semmi ágyba visszahúzó 'kényszer' nem ér, a reggelis "telizsák", azaz a hűtő nem kiürített Recycle Bin-re hasonlít, és a kakaós csiga sem most kúszott be a kutyaürüléken keresztül a lakásba... A borotva kívülről tudja az összes ragyát és szemölcsöt a képeden, a fogkeféddel nem mosta meg az anyósod a protkóját, és a kedvenc gatyád is szagmentes.

Így hát szinte minden adott ahhoz, hogy időben és derűsen lépj ki a lakásajtón, a kutyád is veled örül, mert nem ugrik rád, hiszen nem esett reggel az eső, ergo semmi kihívás nincs az ugrásban.
Kijársz az autóddal - pröccre indul -, gyerek a hátsó ülésre, elengeded az úttesten a nénit, és kétujj-technikával találsz parkolóhelyet a suli előtt, hogy kitedd a kiskorút dolgavégezni. Aztán bemész a reggeli csúcsba, de az mr2-ből áradó indie-prüntyögést nem übereled dudaszóval, de balkézzel mutatod a gyalogosnak, hogy fáradjon át előtted a felfestett lófélén. Előzékeny vagy, de nem előzöl, nyugalmas 400 km-t nyomsz a térdízületeidbe, és útközben felkészülsz az üzleti partnerrel folytatandó tárgyalásra. Titkárnőjére még csak véletlenül sem nézel, hiába "jobbkeze", sőt pohár fenekére sem, miután hazaérsz. Kinyitod a kapuajtót, ebed az örömpisit megszakítva rohan feléd, de nem fut ki az úttestre....neeeeem. Megvár, míg kiszállsz, s majdhogynem ő csukja be a kapuajtót. Az összes gyermeked otthon vár, sőt eggyel több is, megkérdezik, milyen volt a napod, s te örömmel csacsogsz a semmiről. A semmiről, ami egyenlő a rendkívüli esemény mentes mindennel.

Aztán kikérdezed a leckét, a bal csatornában folyamatos jelen van angolból, a jobb csatornába meg bekúszik a "hiszekegy". Este a vacsora illata eltérít a VN glosszájától, amit majd folytatsz, mert olyan érdekfeszítő, hogy inkább újrakezded. Családi körben nézed meg a Barátok köztöt, a szünetben megbeszélitek, kinek, mit és hogyan kellett volna, s vajh hogyan tovább a folytatásban. Gyorsan leindexeled magadban a napi teendőket, és az összeset a várakozási sorba állítod. Egyedül anyut veszed ki belőle, hogy piroskarikás tartalmat tudj folytatni vele a hálószobában. Az ágy gőzölt bükk, a matrac kókuszbéléses latex, semmi nyikorgás, semmi reccsenés, konfliktusmentes aktusra van kilátás. Kellemes fáradtsággal az izmaidban, és kedvesed fejével a bicepszeden alszol el (nem zsibbad el, neeeeeem... mármint a bicepszed).

Nem álmodsz össze marhaságokat adóellenőrökről és egyéb állami vérszívókról, mert a nyugodt nap után az álmod is nyugodt lesz. Így hát másnap reggel simán felkelsz, semmi ágyba visszahúzó 'kényszer' nem ér, a reggelis "telizsák", azaz a hűtő nem kiürített Recycle Bin-re hasonlít, és a kakaós csiga sem most kúszott be a kutyaürüléken keresztül a lakásba...