Mind a Bezerédj, mind a Békássy család meghatározó szerepet vállalt a magyar történelem nehéz időszakaiban: a 15. században élt Bezerédj György két fia, János és Zsigmond a huszitákkal szemben tanúsított bátorságukért Zsigmond királytól kaptak címert, több családtag a mohácsi csatában vesztette életét, Bezerédj Imre pedig II. Rákóczi Ferenc brigadérosa volt.

A kastély kertjében áll a néhány éve újból felfedezett Békássy Ferenc költő, műfordító, katonatiszt sírhelye, aki 1915-ben vesztette életét az orosz fronton. Az 1893. április hetedikén a kastélyban született Békássy Cambridge-ben, a King's College-ben szerzett diplomát, első verspublikációi is Angliában jelentek meg. Tagja volt az elitnek számító Apostolok társaságának, olyan nagyságok mellett, mint John Maynard Keynes és Ludwig Wittgenstein.

Előbbihez - aki közgazdászként a Világbank megalapításában játszott kulcsszerepet - baráti viszony fűzte. Tehetségéről sokat elmond, hogy bár alig huszonkét évesen hunyt el, haláláról a Nyugat folyóiratban olyan költőóriások emlékeztek meg, mint Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és Tóth Árpád.

Halála után verseit édesanyja jelentette meg magyarul, angolul pedig Virginia Woolf. 2008-ban egybegyűjtött írásait, 2013-ban szerelmes leveleit adták ki. „Méltatlanul elfelejtett, színes, zamatos költészete talán újra kiadásra kerül. Addig is, Babits tanulmánya őt emlékezetben tartja." - írta Weöres Sándor. Cs. Szabó László jegyezte meg róla: „Nem volt akárki" - a mondat ma is megállja a helyét.

A kastély történetében többször is történt tulajdonosváltás, egyik korábbi birtokosa, Sennyey Károly 1838-ban tetemes kártyaadósságot okozott, ezért arra kényszerült, hogy eladja. A Bezerédjiek jelentkeztek vevőnek, később pedig hozzájuk házasodott be Békássy Ferenc apja.

Az épület a második világháború idején komoly károkat szenvedett, könyvtára és berendezése nagy része megsemmisült. 1949-ben államosították, a helyi TSZ magtárnak, raktárnak, irodának használta.

1953 nevezetes év volt a kastély életében: ekkor vették birtokba a Vas megyei képzőművészek. Kezdeményezésükre a Magyar Alkotóművészek Szövetsége próbálta meg használatra alkalmassá tenni és alkotóházzá alakítani a helyet. Bútorzatát a környező művészek gyűjtötték össze. 

A művésztelep első vezetője Majtényi Károly szobrászművész volt. Az ország számos pontjáról érkező alkotók fordultak meg itt, többek között Nemes Nagy Ágnes, Molnár C. Pál, Ránki György és Ágh István is. A visszaemlékezések tanúsága szerint Szokolay Sándor Vérnász című műve az épület falai közt született meg.

Érdekesség, hogy a Szeleczky Zita, Jávor Pál, Csortos Gyula, Bilicsi Tivadar szereplésével 1940-ben forgatott Sok hűhó Emmiért egyes jeleneteit az épület körül vették fel. 1986-ban

Presser Gábor és Stevanovity Dusan a Zsennyei Alkotóházban tervezte megírni egy televíziós mesesorozat zenéjét, azonban ez nem valósult meg, helyette viszont megszületett a nagysikerű Padlás.

2014-ben az épület a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. fenntartásába került, ezt követően a Zsennyei Alkotóház teljes felújításon esett át. A munkálatok alatt az alkotóház tetejét lecserélték, valamint az antik bútorokat restaurálták. A Munkácsy-terem átalakítása lehetővé tette, hogy zenei próbákra, kiállítások rendezésére is alkalmas tér jöjjön létre. Megújult a tizennyolc hektáros őspark, új hidakkal, padokkal, kavicsos erdei úttal téve még emlékezetesebbé a látogatással járó élményt.

2016-ban jelentős alakításon esett át a Műhelyház is, ennek emeleti terme közel negyven fő befogadására alkalmas, klímával ellátott konferenciaterem lett. Az alsó szinten kertes apartmanokat létesítettek, hogy minél kényelmesebbé tegyék a képzőművészek számára az alkotást. 

Az alkotóház szolgáltatásait nemcsak művészek vehetik igénybe: a festői környezetben álló kastély egész évben várja a vendégeket.

***

A 24. órában megmentett Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély a jövőben alkotóművészek pihenő- és alkotóhelyeként, különböző művészeti ágak képviselőinek találkozóhelyeként szolgál 2015. óta

A alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött a Nemzeti Kulturális Alap 120 millió forintos támogatásával. A felújítást további 80 millió forinttal segítette a Miniszterelnökség, saját forrásaiból pedig 80 millió forintot fordított a célra a MANK.     

A 400 éves épület az alapoktól a tetőig, az erdei úttól a kerítésig megújult, 12 szobát alakítottak ki benne, melyeket magyar festőkről neveztek el. Elkészült egy komolyzenei próbákra alkalmas zeneterem is, felső világítóablakokkal és hangszigetelt ajtóval. Az épület teljes renoválása mellett felújították a 16 hektáros ősparkot is.