A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.
A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály - a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról - meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához.

A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.

Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén - a határozat közzétételétől számított 30 napon belül - a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.

A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza - ideértve a vezetői kinevezés módját is - az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában - hangzott el az indítvány parlamenti vitájában.

Párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

A DK, az MSZP és Párbeszéd képviselői (b-j) a kulturális törvénycsomag szavazása közben tiltakozásul felállnak és fekete maszkot tartanak az arcuk elé az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. december 11-én. A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. MTI/Bruzák Noémi

Az ellenzék tiltakozik a szerdán elfogadott kulturális törvénycsomag ellen

Négy parlamenti ellenzéki frakció - az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd - közös sajtótájékoztatón tiltakozott a szerdán a kormány kezdeményezésére elfogadott kulturális témájú törvénymódosítás ellen, amely a színházak működését is érinti.

A szocialista Hiller István a művészeti szabadság és a kulturális autonómia csorbításáról beszélt. Az Országgyűlés alelnöke, aki a törvény tárgyalásának módját méltánytalannak nevezte, úgy fogalmazott: a magyar kulturális élet fontos részleteit szabályozó törvény vitáját az este sötétjébe dugták el. Ebben van valami stílusos, mert a jogszabály "elég sötét" - értékelt. Kijelentette, aki a színházi életet ismeri, és meg kívánja őrizni a magyar színházi élet színvonalát, az csak elutasíthatja a törvényt.

Hiller István cinikusnak tartja azt a kormányzati érvelést, hogy amelyik önkormányzat akarja, az tartson fent maga színházat. A kabinet az elmúlt években nehézzé tette a nagyvárosok, leginkább a főváros anyagi helyzetét, ezért egyetlen önkormányzat sem képes önmaga fenntartani színházakat - hívta fel a figyelmet. Az ellenzék sem részleteiben, sem egészében nem fogadja el a törvényt - közölte. Hozzátette, a javaslatról minden elmond, hogy a beterjesztése és a végszavazás között alig több mint két nap, mintegy ötven óra telt el.

Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője azt mondta, hogy Orbán Viktor az október 13-i önkormányzati választáson kapott "pofontól" nem kijózanodott, hanem "kábultságában kapkod, rossz és gyalázatos döntéseket hoz". A miniszterelnök nem értette meg, hogy a budapestiek többek között a kultúra és a gondolat szabadságáról, a művészet autonómiájáról is szavaztak, és nem kérnek semmiféle pártirányításból - fogalmazott. Ami a parlamentben történt a magyar kultúrával, az egész egyszerűen gyalázatos és a DK számára elfogadhatatlan; Orbán Viktor a politikai és gazdasági hatalom után a fejeket, a szíveket és lelkeket akarja kisajátítani - értékelt a politikus, aki szolidaritást vállalt a színházakkal, a művészekkel és a különböző alkotócsoportokkal.

Ungár Péter, az LMP politikusa illegitimnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beleszólhat az igazgatók kinevezésébe. Egy színház egy adott közösségnek a tere, az igazgató kinevezéséről eddig döntő testületek, vagyis a polgármesterek és az önkormányzatok pedig közvetlen felhatalmazást kaptak a saját közösségüktől - érvelt. Szerinte a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben "minden médiatermékében és diskurzusában" egy liberális mételynek próbálta beállítani a globális metoo-kampányt, most azonban egy metoo-kampányt folytat: egy ember bűnéből kollektív bűnösséget csinálnak, a "zaklatószínház" fogalommal megaláznak egy teljes szakmát.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a magyar kultúra fekete napjáról beszélt. Az elfogadott jogszabály csak a Fidesz-KDNP számára törvény, "számunkra, a többiek számára (...) egy diktátum, márpedig diktátumoknak nem engedelmeskedünk" - jelentette ki. Megjegyezte, hogy amíg Budapest főpolgármestere és a megyei jogú városok vezetőinek többsége a Fideszhez tartozott, addig az állam nem érezte szükségét annak, hogy beleszóljon a színházigazgatók kinevezésébe.

A DK-s képviselő, Liberális pártelnök Bősz Anett ehhez azt fűzte hozzá, hogy az ókor óta a színház az az intézmény, ami segít elviselni a szürke és nehéz hétköznapokat. Most elveszik az emberektől a színházakat, a "szabadság utolsó kis szigeteit" - fogalmazott.

A sajtótájékoztató végén a politikusok kérdésekre nem válaszoltak.