Salgóbányáról mintegy 3 km-es távolságra, a szlovák országhatár mellett található Somoskő település, efelett emelkedik a 526 méter magas bazaltkúpra épült vár. A szépen helyreállított csúcsos tornyú vár Szlovákia területén található, de a magyar oldalról is könnyen megközelíthető.

A várat a Kacsics nemzetség építtette 1290-ben. Somoskő várát többek között Csák Máté és Károly Róbert is birtokolta. Sokáig a Szécsényi család birtokában volt, de tékozló életmódjuk miatt el kellett zálogosítaniuk, ekkor került a vár a Losonczy családhoz. A legenda szerint az 1570-es években Balassi Bálint gyakran látogatta itt Losonczy Annát, akihez később az irodalomból is ismert Anna-verseket írta. A várat 1711 után Bécs megbízására kiégették, de a falakat nem rombolták le teljesen.

A somoskői vár északi oldalán található egy világhírű nevezetesség: egy bazaltzuhatag, ahol a hegy gyomrából kiömlő bazalt íves-oszlopos formában szilárdult meg. Ezenkívül a világon mindössze három helyen található még meg ez a fajta geológiai ritkaság. A bazalt kihűlése során öt-és hatszögletű karcsú oszlopok képződtek, amelyek helyenként a 9 m magasságot is elérik. Ezek egy részét is felhasználták a somoskői vár építéséhez.

További érdekesség, hogy Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik, ahol a Tarján patak és a Gács patak (mai nevén Belina, Somoson Báberki) vízválasztója, a vizek két ellentétes irányba folynak, talán ezért is tartják a helyiek Somost a "világ közepének". 

A vár alatti, magyar oldalon lévő kis kunyhót Petőfi-kunyhónak nevezték el, a költő 1845. június 12-én tett látogatásának emlékére. Innen gyalogolt át Salgó várához, ennek emlékét a tiszteletére elnevezett turistaút őrzi (Petőfi-túra)

A belépőjegy euróban és forintban is váltható. A parkolóból pár perc séta a festői vár. A 80-as években tetőt építettek a nyugati ágyútoronyra, amitől látványos lett a torony. A közeli csúcson ködbe burkolódzva Salgó vára sejlik. Az északi oldalon érdemes megnézni testközelből a bazaltoszlopokat.