Mindannyian beférünk Besenyő Pista műbőr kabátja alá - áll Laár András művészeti gyümölcsöskertjét bemutató ajánlásként a könyv hátlapján. Hogy milyen is ez a gyümölcsöskert? Érett, éretlen, ütődött, zaftos és tápláló termésekben bővelkedő. Belekóstoltunk és ízlett, ráadásul nem idényjellegű. Viszont primőr, mert nemrég jelent meg, bővített, második kiadásban. Na jó, fél éve. De akkor is!

A 2004-es első kiadáshoz képest 14 új írást tartalamaz a mostani. Nem más ez a kiadvány, mint az abszurd humor friss levegőért kiáltó agybéli ablaknyitogatása. Aki fogékony rá - mármint az abszurd humorra -, annak kötelező, aki meg nem fogékony, az először végezzen ujjgyakorlatokat, és csak aztán markoljon.

A könyvben egymást követik a könnyed versek, szösszenetek, Besenyő- és Tompika-betétek, idétlenül jópofa grafikával, s amikor már a röhögéstől szinte sírunk, hirtelen jön egy filozófiai vagy egy keserédes írás, s leránt minket a mélybe: ostorozza hülyeségünket, a pénzt, a politikusok imádatát vagy éppen a fogyasztói társadalom legjellemzőbb rákfenéit. A nagyobbrészt humoros, olykor bosszantó, néha vérfagyasztó versikék, mesék, történetek és a lételméleti, filozófiai írások egyvalamiben azonban hasonlítanak egymásra: gondolkodásra sarkallnak, még akkor is, ha nem mindegyikkel értünk egyet fenntartások nélkül. Manapság ez nagy eredmény, hiszen zsákszámra jönnek ki a sztároknak nevezett tévéshow-szereplők tollából (vagy megrendelésükre készült) semmiről sem szóló "bestsellerek". Aki meg ösztönös tehetség és másként tekint a világra, nem stylist-ok és életmódtanácsadók gyúrnak belőle koravén zombit, azt meg szinte noszogatni kell, hogy önkezével vesse már végre papérra agylabirintusának eltévedt zsengéit, hogy rendszerbe szedett outputként (értsd: könyv) magába szívhassa - "inputálhassa" - azt az olvasó. Ha ezt teszi, és jó mélyeket szívott a műből, akkor bizton megerősítheti, hogy nem laári-fárik a fentebb leírtak.

"Az abszurd humor gyógyszer. ... Ha az ember tényleg tiszta szívből és felszabadultan röhög miközben azt üvölti, hogy (idézem): "Há-há-háh-hi-hi-ha-ha-ho-ho-há-hih-hih jaj! há-hááhjajjajj!!!", olyankor ő a száján keresztül mintegy kibömböli, a szemein át kisírja a hülyeséget, a nyomasztó, pitiáner szarságot, amellyel magát megetette, vagy hagyta, hogy a világ ezekkel betömje a száját. A látszatoknak behódolás iszapnyákja, a hatalomféltés tövises bambahalai... képezik ezt a méreg-faunát. Ezek mind büdös dolgok, és az ember nem is szereti ezeknek a szagát. ... De ha megtanul nevetni - elsősorban magamagán -, akkor nemsokára eltűnik belőle a méreg nagy része, és ő megint esélyt kap arra, hogy ott álljon a Lét valódi talaján, belülről jószagúan, mint egy kisgyerek." (idézet Laár András: Röhögés-pirula című írásából)
(Büki László 'Harlequin')

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen - könyv- és CD-ajánló

Ki ne utazott volna gyermekkorában ágy-hajón, élvezte - szülei legnagyobb megrökönyödésére - a legnagyobb pocsolyában való ugrálást, vagy álmodozott királylány, királyfi szerepről? Most mindezt újraélheti - akár a könyvet lapozgatva Varró Dániel segítségével, akár behúnyt szemmel, ringató muzsikára Presser Gábor jóvoltából a verses meseregény zenés változatában.

A Túl a Maszat-hegyen igazi kalandtúra: irány a mesevilág és a rabulejtően ragozott magyar nyelv szépsége. Mert Varró Dani - aki egyben a Bögre azúr és a Szívdesszert kötetek szerzője is - valódi csodát művel a nyelvvel (utoljára talán rímhányó Romhányi József betűbolondításán kacagtunk és ámultunk ekkorákat), miközben végigvezet minket Muhi Andris, kilencéves budai kisfiú útján az álmok világába, ezen túl is a Maszat-hegyre, ahol tinták és pacák vívnak ádáz harcot. Közben együtt mentjük meg Jankát - akiről persze kiderül, hogy királylány - és jókat nevetünk a badarországi hősökön. Sajátos világ keveredik össze - az Alice Csodaországban-hangulat jól megfér az angol költészet remekeivel, miközben felfedezhetjük az Isteni színjáték bugyrait is. Így aztán kicsik és nagyok, a hangosan és a magukban olvasók is kuncoghatnak a remek ízű szófordulatokon.

Ha nem lennénk elég meggyőzőek a remekmű elolvasását illetően, akkor álljon itt Parti Nagy Lajos néhány sora, kvázi meggyőzésként:
"„Varró Dániel két dolgot vesz roppant komolyan, a költészetet és a gyerekeket - minden további, a mese is, a regény is ebbôl következik. Varázslatos könyv, akár ha Petôfit, Weörest és Kormost gyúrta volna össze egy tündéri kéz. Ezt persze a szülõknek mondom, hogy olvassák, gyönyörködve, ízlelgetve és hangosan minden körülöttük és bennük élõ gyereknek (3-tól 99 évesig). ...Roppant komolyan kell venni a gyerekeket és a költészetet, úgy, ahogy teszi azt Varró Dániel."

A Túl a Maszat-hegyent hallgatni is érdemes: többek között Presser Gábor, Oláh Ibolya, Geszti Péter és Spitzer Gyöngyi Soma is a fantasztikus lények bőrébe bújik egy-egy dal erejéig, igazi hangjátékot csempészve a (gyerek)szobákba.

Egy biztos, akár a verses meseregényt, akár a zenés kalandlemezt szemeljük ki magunknak, igazi csemegében lehet részünk. Korfüggetlenül!
(Horváth Eszter 'Maszi')