A vadregényes nádasok, festői települések és szőlőültetvények között vezető útvonalon nem kell komoly emelkedőkre készülni, így a család apraja-nagyja nekivághat a 120 km-es tókerülő túrának. A Fertő déli partvidékén egy rövidebb, mintegy 65 kilométeres kör tehető az ausztriai Illmitz és Mörbisch között menetrend szerint közlekedő komp beiktatásával.

Tókör: Balf - Hegykő - Fertőd - Fertőújlak - Apetlon - Illmitz - Podersdorf am See - Neusiedl am See - Jois - Winden am See - Purbach - Seehof - Rust - Mörbisch am See - Fertőrákos - Balf - Fotó: MTÜ

Összegyűjtöttük, mi mindent láthatunk útközben:

Balf: Kóstoljuk meg a híres ásványvizet a gyönyörűen kiépített ivókútnál.

Hegykő: A hegykői fürdőben lehet csobbanni, vagy járjuk be a Nádak útján tanösvényt, amely egészen a Vasfüggöny Emlékhelyig visz. A főcsatorna bejáratánál álló kilátóból csodáljuk meg a Fertő-tájat, a visszaúton találjuk a Madármegfigyelő Szabadidőparkot.

Fertőszéplak: A paraszt-barokk építészet szép példái az oromfalas, tornácos tájházak, amelyek visszaröpítenek a 19. századba. Érdekes magángyűjtemény a Vasúti Lámpamúzeum: az itt látható 270 vasúti lámpa mindegyike különlegesség.

Fertőd: Nézzük meg a magyar Versailles-ként emlegetett Esterházy-kastély pompás termeit, a Víztorony körpanorámás vetítését, vagy legalább sétáljunk egyet a gyönyörű kastély- és rózsakertben.

Sarród: A Fertő-Hanság Nemzeti Park lászlómajori bemutatóhelyén őshonos állatokkal ismerkedhetünk, és természetes élőhelyükön, magaslesről figyelhetjük meg a vízimadarakat.

A Csodás Magyarország magazinban megjelent térképes cikk - Forrás: Csodás Magyarország 2020/3. szám

Nagyméretű térkép

Pátfalu (Podersdorf am See): Az egyetlen Fertő-parti település, amelyet nem választ el nádas a tóparttól. Itt van a tó leghosszabb strandja. Érdemes megnézni a működőképes, 18. századi szélmalmot és a világítótornyot is.

Nezsider (Neusiedl am See): Kapaszkodjunk fel a Wagram-magaslatra, az egykori királyi vár lakótornyának maradványaihoz, ahonnan csodálatos a kilátás a városra és a Fertő tóra.

Fertőszéleskút (Breitenbrunn): A 32 méter magas Török-torony, a művészházak, a történelmi városközpont, a pincesor, a kápolnák és az út menti faragott kőkeresztek mind a régi időket idézik.

Ruszt (Rust): A bájos Ruszt reneszánsz és barokk műemlékekben gazdag utcáin szőlőlugassal árnyékolt udvarokban hangulatos vendéglők és borozók hívogatnak. A kisvárosból egy 1200 méter hosszú töltés vezet a kikötőhöz és a strandhoz.

Fertőrákos: A monumentális kőfejtő felszínén a Kövi benge tanösvény, míg a barlangban őslénytani témapark kalauzol végig. A barlangszínházban rendszeresek a koncertek és színielőadások.

***

A Fertő-tó

A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park található. 

A tó nevét adó „fertő" szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. 

A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso eredetileg a Balaton neve. A német Neusiedl (régebben Neusiedel) elnevezés a tatárjárás után betelepített német "vendégekre" (hospites) utal.

A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.

A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne. A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.

Letekertük - Bringával a Fertő-tó körül (útibeszámoló)

2009.05.27. - 02:30 | Büki László 'Harlequin'

Családi programnak sem utolsó felkerekedni és egy hosszú hétvégét rászánni a Fertő-tó körüli kerékpártúrára. Kicsit kihívás is, de a végén jóleső érzéssel lehet konstatálni: körbekerekeztük Közép-Európa harmadik legnagyobb tavát. Két gyerekkel a „nyakunkban" mi is nekivágtunk, hogy leteszteljük a tó körüli kerékpárutakat és azt, hogy sógoréknál mitől működik a kerékpáros turizmus is jobban.