Paverpol, ahol az anyag nem vész el, csak átalakul – Lőrincz Bernadett és Erős Erzsébet a paverpolról

Képgaléria megtekintése2020.09.29. - 00:25 | Rozán Eszter

Paverpol, ahol az anyag nem vész el, csak átalakul – Lőrincz Bernadett és Erős Erzsébet a paverpolról

Egyre többet hallani az utóbbi időben a paverpol technikáról, a különös műalkotások szemet gyönyörködtetőek, dísztárgyként otthonunk ékességévé válhatnak, de akár használati tárgyként is funkcionálhatnak. Lőrincz Bernadett textilszobrász-oktatóval, ökodesignerrel, és tanítványával, Erős Erzsébettel beszélgettünk.

Lőrincz Bernadett:

Mi a paverpol technika, és hogyan kapcsolódik az ökotudatos újrahasznosításhoz?

A paverpol egy dekorációs és szobrászkellék termékcsalád, mely forradalmasítja a képzőművészetben rejlő lehetőségeket. Környezetbarát, emberre, állatra teljesen ártalmatlan tökéletes kötőanyag, speciális ragasztó- és keményítő hatással bír, rendelkezik AP pecséttel. Szinte mindenféle anyagra felhordható, textil, papír, száraz-virágok, selyem, bőr, gipsz, fa, kerámia, kő, fém, styropor, kivéve egyes műanyagokat (folpack, műanyag terítő). Kapható szürke, fekete, testszín, bronz és átlátszó színekben. A paverpol ökotudatos tevékenység, egy kidobásra ítélt textilt, csipkét újrahasznosítunk, és máris gyönyörű alkotásokat lehet létrehozni. Tehát az összes alapanyag újrahasznosított.

Mennyi idő alatt lehet elsajátítani ezt a technikát?

Az alapismeretek elsajátítása nem túl bonyolult, egy egynapos foglalkozás keretében lehetséges. Különleges kézügyesség sem kell hozzá, nyugodtan elkezdheti, aki úgy gondolja, hogy ki szeretné próbálni.


Mióta foglalkozol paverpollal?

2012-ben találkoztam először ezzel a technikával az interneten, teljesen véletlenszerűen bukkantam rá. A kreatív dolgok már gyerekként is nagyon foglalkoztattak. Sokat kötöttem, horgoltam, volt hímzési korszakom is, és volt, hogy a ruhatáramat is saját magam készítettem. Mindig szerettem az egyedi, kézzel készített és végzett dolgokat. A paverpol megismerése azonban elhozta a kreativitásom kiteljesedését, számomra ez a „csúcs". Több kreatív technikával is összekombinálható, mint például a dekupázs, média mix, tehát egy meglehetősen színes művészeti ág a kreativitás palettáján. Az egyedisége, az újdonság varázsa fogott meg benne, mivel sohasem készül két egyforma alkotás. Ez egy csodálatos vonzerő annak, aki szereti az egyedi dolgokat. Tudatosan törekszem arra, hogy az újonnan létrejött munkáimnak használati jellege is legyen. Gondolok itt egy szalvétatartóra, szalvétagyűrűre, ékszerre, fali órára, lakberendezési tárgyra, akár egy iroda egyéni designját is be lehet rendezni, de felújíthatunk egy régi tükröt és lámpát is ezzel a módszerrel. Fontos számomra, hogy az általam készített alkotásokkal másoknak is örömet szerezzek, legyen az névnap, születésnap, vagy bármilyen jeles ünnep.

Mit jelent számodra a paverpol?

A kreativitás nekem egy hasznos kikapcsolódás a mai rohanó életben. Stresszoldó hatása van, nyugalmat, lelki harmóniát kölcsönöz, meditálásra ad lehetőséget alkotás közben, ezért lélekterápiának is kiváló. Amikor alkotok, mindent kizárok magam körül, és csak a „műre" koncentrálok.


Ahogy te is említetted, nagyon sokféle műalkotás kerül ki a kezed közül, üvegdekorációk, órák, ékszerek, lakberendezési tárgyak, falidekorációk, ajándéktárgyak. Hogyan jön az ihlet? Meglátsz egy kidobásra ítélt tárgyat, és akkor hirtelen jön az ötlet, hogy mit lehetne belőle készíteni, vagy van egy elképzelésed, és ahhoz keresel alapanyagokat?

Az anyagok, amikkel foglalkozom, javarészt textilek, de bármilyen apróság felhasználható. A paverpol ökotudatos tevékenység, szinte az összes alapanyag újrahasznosított. Munkám során szigorúan figyelek a részletekre, nem nagyolom el, a maximumot hozom ki mindenből. Az „ars poeticám", az esztétikai irányelvem az aprólékos, részletes kidolgozás, hogy a látvánnyal nemcsak saját magam számára, hanem mások számára is örömet okozzak. Az alkotói ihlethez, inspirációhoz sok esetben családom is segít tippadással, de rengeteg dolog kavarog a fejemben, melyet igyekszem megvalósítani. Van egy rám jellemző alapszín összetétel, mely egy meleg mély, enyhén fémes színvilág, melytől „lőrinczbernadettesek" az alkotások.

Erős Erzsébet:

Miért kezdtél paverpollal foglalkozni?

4-5 éve találkoztam Betti munkáival egy lakberendező stúdióban, és azonnal beleszerettem. Semmit nem tudtam a technikáról, de onnantól figyeltem, csodáltam a dolgait. Pár éve egy padlásürítés kapcsán kezdtem el tárgyakat felújítani, átalakítgatni, addig semmi kreatív hobbit nem űztem. Ez nem igényelt komoly kézügyességet, merthogy nincs is.


Ez év elejére érett meg, hogy szeretném elsajátítani a paverpol technikát, legalább az alapokat, így tölthettem egy csodás napot Bettinél. Úgy gondolom, mindannyiunknak szüksége van csendre, befelé figyelésre, és a jó érzésre, hogy kikerül valami a kezed közül. Ha nem művészi, de csak egy embernek okoz örömöt rajtad kívül, már megérte. A paverpolban nincsenek korlátok, bármiből bármit alkothatsz. Nincsenek szabályok, minden tárgy egyedi, megismételhetetlen.

Mennyire fontos számodra az ökotudatosság?

Évtizedek óta azon iparkodom, hogy csökkentsem az ökológiai lábnyomom. Takarékosság a természeti kincsekkel, energiával, vegyszermentes gazdálkodás, „rövidutas" élelmiszerek preferálása, hulladék minimalizálása, talán ezek, amit mi magunk tehetünk a fenntarthatóságért.

A paverpol egy új lehetőség számomra ebben a sorban, rengeteg dolog felhasználható az alkotásokhoz, ami különben a kukában végezné: szakadt textil, törött csésze, termény, megunt bizsu, szalagok, csatok, gombok, de még a hatlapfejű anyacsavar is.

Mennyi ideig tart, amíg egy-egy alkotásod elkészül?

Nem tudom, nincs óra a sufniban. Valójában mindegy is, ez nem munka, hanem kikapcsolódás, egyfajta meditáció.

Érdemes kutakodnunk a pincében a lim-lomok között?

Hogyne. Minden lehet alapanyag, szinte mindennek lehet új értelmet, funkciót adni. Nálam az ismerősök bonbon helyett zacskó gombot, bizsut, csipkét, üres üveget hoznak ajándékba.

Akinek a cikk olvasása közben kedve támadt kipróbálni ezt a technikát, ne habozzon, irány a padlás vagy a pince, ahol tucatnyi lim-lom rejtőzik, és ki tudja, mi lesz belőlük. Így nemcsak a kacatoktól szabadulunk meg, hanem az ökotudatosság jegyében új műalkotásokat hozhatunk létre.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás