A felújítás, konzerválás és a sótartalom kivonása után a mozaik csodálatos, friss színeket kapott - mondta el az MTI-nek Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója.

A műtárgyegyüttest több anyagból, többek közt zöldpalakőből, tégladarabokból, apró márványkockákból készítették el csaknem kétezer évvel ezelőtt, a felületét az üvegmozaikszemcsék tették csillogóvá.

A padlózatot az ókori római városokra (Aquileia, Grado) jellemző motívumokkal díszítették, de a mozaikon máshol nem ismert minták is megjelentek, ezek az elemek valószínűleg helyi mesterek munkái - ismertette a részleteket Csapláros Andrea.

A növényi ornamentika mellett néhány jellegzetes szimbólum (rozetta és Salamon-csomó) is kirajzolódik - jelezte Kőfalvi Vidor, a Salisbury Archaeology restaurátora.

Hozzátette: a restaurátorok, régészek számára a legnagyobb munka a gézrétegekre könyvkötészeti ragasztóval rögzített mozaikszemek felszedése volt.

A 4. századból származó mozaikpadló négy császár "lábnyomát" őrzi: a Római Birodalom uralkodói látogatásuk során a palota márványlapokkal, festményekkel díszített impozáns fogadótermében hoztak rendeleteket, alkottak törvényeket.

A Salisbury Archeology budapesti műhelyében dolgoztak a restaurátorok a mozaikpadló helyreállításán - Fotó: Facebook / Salisbury Archeology

A mozaikpadló-töredékek 1938-ban, a püspöki palota kertjének átalakításakor kerültek elő.

A régészek a 663 négyzetméter alapterületű fogadóterem padlózatából mintegy 100 négyzetmétert tudtak megmenteni, ugyanis a római romok fölé épült középkori vár vizesárkát a padlózatba ásták, így a mozaik nagy része tönkrement - idézte fel Csapláros Andrea.

Kiemelte, a Savaria múltját kutató Géfin Gyula pápai prelátus felismerte a leletegyüttes jelentőségét, kezdeményezésre leállították az építkezést, majd Járdányi Paulovics István régész vezetésével elkezdődtek a feltárások.

A második világháború után a műemlékegyüttes fölé védőépületet emeltek, de az elmúlt évtizedekben a mozaikpadló állapota folyamatosan romlott, az elvizesedett, elmohásodott műtárgyat csak restaurálással lehetett megmenteni.

Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő római kori mozaikja a szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkertben 2017. október 18-án. Több mint 1,2 milliárd forintos uniós támogatással építenek új védőépületet a mozaik fölé a tervek szerint 2020 tavaszára. MTI Fotó: Varga György 

A Salisbury Archaeology budapesti műhelyében felújított mozaikegyüttest Szombathelyre, a Pásztor utcai raktárbázisra szállítják,ha a múzeum ismét látogatható lesz, az érdekesebb motívumokat a kiállítótérben mutatják be - jelezte a Savaria Múzeum igazgatója.

Végleges megoldást jelentene, ha a leletegyüttes visszakerülne a származási helyére, az egykori helytartói palota helyén kialakított Járdányi Paulovics István Romkertbe - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: a szabadtéri emlékhely a római kortól kezdve a város központja volt, az épületmaradványok hiteles képet adnak Szombathely történetéről. Az egyházmegye területén kialakított, a Savaria Múzeum kezelésében lévő romkert helyreállításának legfontosabb eleme, hogy bemutathatóvá váljon, mi történt az elmúlt kétezer év alatt Szombathelyen, Vas vármegye és Pannónia területén.

Kapcsolódó írásaink:

A feng shui szellemében rendezték át a Városháza emeleti folyosóját a Helytartói Palota mozaik-molinói miatt (fotósorozattal)

2018.01.26. - 08:00 | NagyRobert

A Romkertben található mozaikokat 1:1-es arányban fotódokumentálták, aminek a végeredménye néhány gigantikus molinó lett. A régészek egy különleges acélszerkezetet használtak, amire kamerát szereltek, és így fotózták végig az aula padlóját. Az így létrejött felvételek pedig komoly segítséget jelentenek majd a mozaikpadló felszedésénél és visszahelyezésénél is.

Új védőépületet építenek a Romkert római kori mozaikja fölé

2017.10.18. - 18:00 | vaskarika.hu / MTI

Több mint 1,2 milliárd forintos uniós támogatással építenek új védőépületet Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő római-kori mozaikja fölé a Járdányi Paulovics István Romkertben Szombathelyen.