Egy összeillő páros kooperációja, avagy HaiKuriózum a BDK-ban
Képgaléria megtekintése2010.02.25. - 12:00 | vorinori - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Az irodalom és a képzőművészet ötvözetének gyümölcsét ízlelhette meg a kultúrára éhes közönség a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. A nem mindennapi kiállítás megnyitóján az alkotók - Masszi Ferenc grafikus és festőművész, valamint Pusztay János bölcsész, irodalmár - a műveiken kívül a kulisszatitkokat is feltárták a hallgatóság előtt.
Az éjszaka képei - Hatvanhat haiku
A Hatvanhat haiku hívogató hangjait rajtunk kívül még számos műkedvelő követte, szép számmal gyűltek össze ugyanis az érdeklődők a megnyitón, és sokunk örömére a tizenéves korosztály is képviseltette magát.
„Mit keres egy ideggyógyász egy kiállításmegnyitón?" Dr. Buda Botond szavait idéztük, akinek elég gyorsan sikerült eloszlatnia a hozzáértésével kapcsolatosan felmerült kételyeket, és mintegy kapocsként funkcionálva a két művész - festő és író közt -, kísért végig minket az előadáson.
A két alkotó közös kiadványa - ahogy a kiállítás címe is elárulja - hatvanhat haikuból, és a hozzájuk készült hatvanhat képből áll, mi viszont helyhiány miatt sajnos csupán a repertoár felét tekinthettük meg.
A pillanat varázsa
Kezdjük az elején: képzeljünk el egy fekete-fehér képet, alatta egy háromsoros, egyenként 5-7-5 szótagszámú haikut - ami az eredetileg japán műfaj sajátosságaihoz híven nem rímel -, s mindezt fehér háttérrel. Mi tette mégis emlékezetessé és befogadhatóvá ezt a minimalista kompozíciót? Nos, a válasz: a pillanat. Minden egyes haiku és a hozzá tökéletesen passzoló grafika egyetlenegy kicsi, múlandó pillanatot örökített meg, anélkül, hogy egy cseppnyi szubjektivitást is felfedezhettünk volna benne. Mozdulatlanság uralta a műveket, és a megtekintett alkotások ettől váltak igazán egyedivé, megismételhetetlenné. A haikuk 80%-a utazás közben íródott, ha nem így történt volna, talán arra sem derült volna fény soha, hogy milyen rövid az élete egy szélvédőnek csapódott, majd onnan lemosott bogárnak.
Képbe került a képzőművész
Arra a kérdésre, hogy voltak-e kritériumok, amikor Pusztay János fejéből kipattant a vershez párosított kép ötlete, az író így válaszolt: „Az egyetlen kritériumom Masszi Ferenc volt."
„A versekhez kizárólag fekete-fehér képeket tudtam elképzelni, színes ábrázolás csupán elvétve fordul elő." Mondta Masszi Ferenc, aki a képek technikájába is beavatta az igazán lelkes hallgatókat, és elárulta: munkája során nem csupán a ceruzát és az ecsetet használta, igénybe vett ugyanis olyan szokatlan eszközöket is, mint a tű, vagy a töltényhüvely. És tényleg, egészen közel hajolva a képekhez, mi is észrevettük a formabontó ötletek nyomait.
Az eredetileg negyedórásra tervezett megnyitó végül egyórásra sikeredett, de a teremben ülő érdeklődők mindegyike legszívesebben még legalább ennyi ideig hallgatta volna a kiállítás kulisszatitkait. Nem véletlenül, hiszen két olyan alkotó közös munkájának eredményét tekinthettük meg, akik saját elmondásuk alapján „művészek, és mégis kezelhetők".
S, hogy visszakanyarodjunk a címhez: minden kétséget kizáróan összeillő páros.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás