Olyan közkedvelt rajzfilmsorozatokhoz írt szöveget, mint a Mézga család, a Kérem a következőt, a Mekk mester, és az ő fordításában lett sikeres a Flinstone család című sorozat: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség. Március 8-án lenne 102 éves Romhányi József költő, író, a "rímhányó Romhányi", számos ma is népszerű animációs film szövegírója.

Részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Ludas Matyi elkészítésében is, sikerük nem kis részben Romhányi szellemes és frappáns szövegeinek volt köszönhető. A magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással, és nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a "rímhányó" jelzőt, bár egyesek szerint ő maga találta ki és terjesztette el a nevével való játékot. 1983-ban önálló versgyűjteménnyel jelentkezett, a Szamárfül című vékonyka kötet hihetetlen sikert aratott. Ebben állatverseit gyűjtötte csokorba a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezve, és a kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeinkre is ráismerhetünk.

Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát

Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd.

- Igaz volna ama vád, hogy ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát?
- Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese!
- Hogy Piroskát ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát!
- Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek! Én még az almát is hámozva eszem meg.
- Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten.
- Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott.
- Én úgy tudtam, önnél szabály, hogy csak friss húsárut zabál.
- Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze.
- És meddig lesz önnél a juhhús is tiltva?
- Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!

A kötet megjelenésének évében Romhányit érdemes művész címmel jutalmazták, ám nem sokkal később, 1983. május 7-én Budapesten meghalt. A Szamárfül Ebigrammák című ciklusából való a Veszélyes mese című verse, amelyben hasznos intelmet fogalmazott meg: "Csörtetve üldözte egy nagyvad a nyulat, míg azt elnyelte egy hosszú kanyarulat, a némán lapulva leskellő kobra, ott várt moccanatlan, mint önmaga szobra. Így hát vedd alapul: A nagy veszély csörtet, a még nagyobb lapul".

Bár a legtöbben rajzfilmjeiről ismerik, Romhányi József eredetileg zenésznek tanult, és igen jó nyelvérzékének köszönhetően több nyelven is olvasott, köztük ógörögül és latinul. Zenei tanulmányai és nyelvismerete hasznára vált későbbi munkája során, hiszen számos operát és operettet, sőt, az egyik legismertebb musicalt, a Macskákat is ő fordította. A II. világháború utolsó évében került orosz hadifogságba, melyet vélhetően már akkor is sziporkázó humorának és zenei tehetségének köszönhetően élt túl.

Hazatérése után kezdett lapokban publikálni, Várkonyi Zoltán filmrendezőnek köszönhetően pedig hamarosan megjelenhettek a színpadon a Szamárfül című kötetben olvasható humorban és társadalomkritikában egyaránt bővelkedő állatversek.

A zsiráf gőgje

A hallhatatlan kötet a POKET gondozásában, zsebkönyv formájában is megjelent az automatákban országszerte és a poketonline.hu oldalon.

Romhányi dolgozott a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként, 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt.

Budai otthonában pezsgő művészeti élet folyt, alkotótársainak és barátainak tudhatta a 70-es, 80-as évek legismertebb alkotóit. Leánya, Romhányi Ágnes - aki követte édesapját a pályán - egy nagyon inspiráló és szeretetteljes közegben nőtt fel, ahol már gyerekként tevékeny részese lehetett az alkotó folyamatnak.

Romhányi hatalmas elkötelezettséggel és szorgalommal dolgozott, inkább volt művész, mint vezető típus, széleskörű műveltséggel rendelkezett, s bár műveiről először mindenkinek a gyermeki játékosság és a páratlan szórakoztató élmény jut eszébe, azok tartalmukban sem voltak felületesek. Alkotásait ugyanúgy élvezettel olvassák ma is gyerekek és felnőttek, társadalomkritikája, karakterparódiái több rétegűek, intelligens humorral keretezettek.

Varjúnóta

Egy varjú nótát írt a dalosversenyre.
Rezgett faháncs-bogáncs, amikor elzengte:
- Elszáll a nyár, kár!
Lucskos ősz vár már.
Ha túl nagy a sár,
felszállok a fár.
Nem okozott bajt a sor végén az űr,
ezt a dalt hozta ki győztesnek a zsűr.

A nyelvi humorra különösen nyitott magyar közönség körében Romhányi bámulatos népszerűségre tett szert, és valószínűleg a mai napig nincs Magyarországon olyan iskolai szavalóverseny, ahol legalább egy Romhányi mű nem kerülne a színre osztatlan sikert aratva. A vers olyan teret nyit a páratlanul dallamos magyar nyelv előtt, amit a zeneileg képzett Romhányi avatott kézzel, hihetetlen érzékkel tudott felhasználni. Ennek a virtuózitásnak a 21. században abszolút helye és értéke van, ezért Romhányi József művei igazi örökzöldek maradnak még sok-sok időn át.