A nagyközönség előtt kevésbé ismert vár történelmének legújabb fejezete 2006-ben indult, mikor megalakult a Szádvárért Baráti Kör egy internetes fórumon. A lelkes résztvevők évente három vármentő napot tartva tisztítják meg az óriási területet a bozóttól, végzik a falak állagvédelmét. Ahogy lenni szokott, az események szépen kibontakoztak: a vármentéshez az Aggteleki Nemzeti Park, a helyi önkormányzat, a miskolci Hermann Ottó Múzeum is csatlakozott, sőt a felvidéki Torna vármentőivel, a Castrum Thorna Polgári Társulással is szakmai-emberi együttműködés alakult ki. Ami 2006-ban bozótirtásnak indult, az az elmúlt évekre már komoly építészeti munkává nőtte ki magát: szükség volt a falak szakszerű megerősítésére, a maradványokat felfűző, számos tereplépcsőt és galériát magában foglaló munka elvégzésére. Az eredményeket látva a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) bevette Szádvárt a Nemzeti Várprogramba. A cél nem a vár újjáépítése, hanem a képen is látható „egységes, rendezett romkép" kialakítása volt, ami azért könnyen elképzelhetővé teszi, hogy nézett ki a vár fénykorában. Ezt a munkát, Kelemen Bálint (KÖZTI) és Németh Zita (NÖF) terveit díjazták a legszínvonalasabb magyar műemlékfelújításokért járó ICOMOS-díjjal, és a napokban a Média Építészeti Díja Közönségdíjával. 

A vadregényes környezetben emelkedő várromok. Kép forrása

A vár története jellegzetes magyar vár-sors, a középkorban kiépített erődöt a török ellen, majd a kuruc háborúk idején fejlesztették tulajdonosai, a Bebek-család tagjai. Az egyik Bebek-feleség, Patócsy Zsófia 1567 januárjában férjét helyettesítve védte a várat a császári parancsnok Schwendi Lázár ellen, de a túlerővel ő sem tudott szembeszállni. 1686-ban adták ki Bécsben a rendeletet a vár "elrontásáról", hogy ne válhasson a felkelők fészkévé - ami elhelyezkedése miatt ideális lett volna. Így a várat felgyújtották, majd évszázadokig sorsára hagyták. 1920-ban ráadásul határövezetbe került, így megközelítése sem volt egyszerű, szó szerint csipkerózsika-álom következett. Pedig a vár valaha jelentős építmény volt, egyes források szerint ez a mai Magyarország legnagyobb alapterületű vára.

Szádvár 1680 körül, még teljes pompájában. Kép forrása

... és 2019-ben. Kép forrása

A maradványokat látva érthető, hogy az egyesület célja miért nem a rekonstrukció. Noha az alaprajz kiszerkeszthető, a fenti metszeten kívül semmilyen forrás nincs a vár egykori állapotáról (szemben például az újjáépített Füzérrel, ahol szobákra lebontott leltár és részletes leírás is rendelkezésre állt a jobban fellelhető maradványokon kívül). Így a feladat a terület megtisztítása, és egy "rom-park" kialakítása.

Életkép a 2020 agusztusi vármentő napokból, festői háttérrel. Kép forrása

Az egyesület évente három alkalommal tart vármentő napokat, a hosszú hétvégékre időzítve. Ekkor az önkéntesek által végzhető - vagyis régészeti, építészeti szakértelmet nem igénylő, de nagyon fontos - munkák zajlanak: a bozótirtás, a terület megtisztítása, a kövek összegyűjtése a későbbi állagvédelmi, falazási munkák számára. Ezen kívül tartják a régészeti hetet, mikor a miskolci múzeum munkatársainak irányításával végeznek régészeti feltáró munkákat. Sőt, a felvidéki Torna hasonló rendezvényeire is "kölcsönzik" munkaerejüket. Az egyesület oldalán található képeken jól látszik, hogy ezek az események fáradságos, de jókedvű, evés-ivással záródó események.

Az idei régészeti feltárásokon előkerült kálya-maradványok. Kép forrása

Az egyik bástya újjáépítése. Kép forrása

A vármentő napok mellett 2019-ben indult a feltárások, tisztítások eredményeit "megkoronázó" építőmunka 300 millió forint értékben. Ez, ahogy a képen is látható, már más léptékű beavatkozás volt. A falakat statikailag biztosították (ennek jelentőség talán nem is szükséges részletezni), felmagasították, konzerválták, és kiépítettek egy összekötő sétány-gyilokjáró-lépcsőrendszert, hogy az egyes elemeket könnyen és gyorsan el lehessen érni, és a bástyákba, tornyokba fel lehessen jutni. Minden ilyen kiegészítés egységesen tölgyfából készült, ahogy a tájékoztató táblák, berendezési tárgyak is ebből az anyagból készültek, egységes grafikai arculattal. A kiegészítések nem csak  jó minőségű anyagból készültek, hanem "kortalanok", nem archaizálnak, de nem is élnek a szokásos sztárépítészeti eszközökkel, amik "kortárs jelekkel" egészítik ki sokszor bántó módon a műemlékeket. A várba az ország leghosszabb tereplépcsőjén át lehet bejutni.

A bástyán kiépült tölgyfából készült gyilokjáró az átadás napján. Kép forrása

A tereplépcső alja az egyik tájékoztató táblával. Kép forrása

Ez a felújítás természetesen csak az első üteme a várat érintő hatalmas munkáknak. Az átadás óta - noha a terület nem egyszerű megközelíteni - a látogatószám ugrásszerűen emelkedett, és az elnyert díjak is mutatják, hogy a résztvevők  jó úton haladnak. Mivel a történelmi Magyarország egyik legnagyobb váráról van szó, a Vármentő Napok bizonyára a következő években is folytatódnak majd...

Kapcsolódó írásunk:

Romvár jó kilátásokkal - A szádvári várrom megmentése

2021.03.26. - 00:20 | vaskarika.hu - Nézőkép: Bubenko Gábor

Magyarország legnagyobb alapterületű hegyi romvárának megmentése újabb mérföldkőhöz érkezett. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram keretében a szádvári romvár biztonságosan látogatható lesz, valamint jelentős volumenű fal menekül meg a pusztulástól. Az Aggteleki Nemzeti Park területén, gyönyörű természeti környezetben található Szádvár értékmentő munkáihoz közösségi kezdeményezés hatására egyre többen csatlakoznak. Kelemen Bálint, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építésze évek óta aktívan részt vesz a vár értékmentésében.