Csehovi hangulatot varázsol elénk Barta Lajos: Szerelem című színműve a Weöres Sándor Színház színpadán, úgy, hogy mégis tipikusan magyar marad. Isten háta mögötti települések mindenhol vannak, Macska-zugban élő Szalay lányok azonban csak Magyarországon. Az elvágyódás is természetes, ki ne szeretne férjhez menni egy bizonyos életkor után, melyik lány ne akarna végre kiszabadulni a szülői házból, hogy a saját életét élhesse, a boldogság keresése egyetemes. A mód azonban, ahogyan a Szalay lányok ezt teszik, az életkörülményeik, a neveltetésük, a személyiségük, a vágyaik egyedivé teszik őket. Ott, ahol élnek, nem tobzódnak a társaságban, azzal kell beérniük, aki akad.

Márpedig azért akad, például Ifj. Biky (Balogh János), aki verseivel kápráztatja el a középső lányt, Lujzát (Herman Flóra). Az örömbe azonban üröm vegyül, Biky hiába megnyerő modorú, hiába kápráztatja el Szalaynét (Németh Judit), akit csak Szalay néninek szólít, a karrier fontosabb a szerelemnél: az ifjú poéta Pestre készül, hogy megvalósítsa álmait és önmagát. Megígéri, hogy távozása nem örökre szól, tartani fogják a kapcsolatot. S bár fájdalmas a búcsú, ott marad a viszontlátás reménye. Nelli (Dénes Emőke) a harmincadik évéhez közeledve érzi, hogy nemsokára kicsúszik abból az életkorból, amikor a férfiak még vonzónak találják, ezért elkeseredetten próbálja megragadni azt, amit (pontosabban akit) lehet, vagyis a félig-meddig rokon hivatalnokot, Komoróczyt (Antal D. Csaba). Böskének (Nagy-Bakonyi Boglárka) is megvan a maga szíve választottja, a katonatiszt (Hajdu Péter István). A családhoz tartozik még az apa (Róbert Gábor), aki a nyugdíjas éveit tapossa, és a legjobban akkor érzi magát, ha a baráti társasággal sétálhat. Feltűnik a színen Biky apja is, a fűszeres (Kelemen Zoltán), és Kocsárd, a temetkezési vállalkozó (Orosz Róbert), noha nem is halt meg még senki.

Többrétegű színmű a Szerelem, végig átíveli a humor, ám ha jobban a mélyére nézünk, emberi tragédiák sejlenek fel előttünk. A háttérben ott tombol az első világháború, s bár Szalayék lakóhelye nem válik hadszíntérré, eleinte csak az inflációt érzékelik, később keményen beleszól az életükbe. A három nővért látva azonnal Csehov Három nővérére asszociálunk, a vidéki miliő, a vágyakozásaik, a jelennel való elégedetlenségük csehovi, a jelmezek és a díszlet azonban már a huszadik század eleji Magyarországot idézik. Szalayné és Szalay összeszokott házaspár, látszik rajtuk, hogy a hosszú évek alatt egymáshoz edződtek, bár Szalay a maga módján megmaradt bohémnek.

A Szerelem az emberi kapcsolatok színműve is, Nagy Cili rendezésében ez remekül kidomborodik. A három lány egymás riválisa, a hipochonder Komoróczyt mindegyikük magának akarja meghódítani, akár komolyan gondolják, akár ugratásból, vagy csak testvérük bosszantása miatt kacérkodnak a fiatalemberrel. A lányok összevesznek, fenyegetik egymást, még dulakodnak is, aztán nevetve kibékülnek, mert mégiscsak testvérek. Olyan szál fűzi őket össze, mely a történések ellenére belső kohéziót ad nekik, és átsegíti őket a nehézségeken.

A lányok szüleikkel való viszonya is érdekes, már elérték azt az életkort, amikor eltávolodnának a szülői háztól, ugyanakkor mégis kötődnek hozzá. Herman Flóra, Dénes Emőke és Nagy-Bakonyi Boglárka kiválóan jelenítik meg a három különböző karaktert. Lujza kissé álmodozó, a művészetek felé vonzódó, ugyanakkor könnyen dühbe gurul és vádoskodik is, ha úgy hozza a helyzet. Nelli, a kissé megkeseredett öreglány erőszakosságát nemcsak Komoróczy érzékeli, hanem a néző is átéli. A legönfeledtebb Böske, már csak azért is, mert ő a legfiatalabb, még vidáman el tud merülni a táncban, az apró örömökben. Németh Judit karaktere igazi kotlós, aki a legjobb képességei szerint próbálja terelgetni csibéit. Szalay kicsit nemtörődömnek látszik, aki lazán veszi a család dolgait, ám kiderül, hogy ő is szívén viseli gyermekei sorsát.

Apai féltés és büszkeség nyilvánul meg a fűszeresben, aki bele sem gondol abba, hogy esetleg fájdalmat okoz, amikor megjelenik Szalayéknál különleges ajándékával.

Az emberi kapcsolatok következő szintje a lányok és a férfiak egymáshoz viszonyulása. Antal D. Csaba remekel Komoróczy, a könnyen befolyásolható, önmagának mindenféle betegséget beképzelő hivatalnok szerepében, aki még a széltől is retteg, a különféle ételeket ne is említsük! A temetkezési vállalkozó színre lépése csak fokozza a helyzetet. Komoróczyt Nelli szemelte ki magának, de a többi lány sem tétlen. Lujza és Biky, illetve Böske és a katonatiszt kapcsolata sem súrlódásmentes, Biky mint Pestre távozó hőszerelmes, a katonatiszt pedig hivatásánál fogva vonja maga után a bonyodalmakat.

Vajon valóban egyetlen út vezet kifele a nők számára a szülői házból? A három lány akkor is ilyen elszántan próbál magának párt keresni, ha a társadalom nem sulykolja ennyire beléjük? Zsákutcába torkollik-e egy nő élete, ha mégsem tud férjhez menni? Mennyire alakítja a gondolkodásunkat a környezetünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre bukkanunk, miközben nézzük a darabot, melyek ma is ugyanúgy aktuálisak.

Meg kell még említenünk Ostyola Zsuzsannát, aki a cselédet alakítja és ő a rendezőasszisztens is, Keller Dánielt a verklis és a postás szerepében láthatjuk. Díszlet- és jelmeztervező Kiss Borbála.

A színművet Barta Lajos Kossuth-díjas magyar író, újságíró írta több, mint száz évvel ezelőtt. Darabjainak többsége az idők folyamán feledésbe merült, ám a Szerelmet országszerte nagy sikerrel játsszák a színházak még ma is.

Szereplők:

Szalay Róbert Gábor
Szalayné Németh Judit
Nelli Dénes Emőke
Lujza Herman Flóra
Böske Nagy-Bakonyi Boglárka
Biky /fűszeres/ Kelemen Zoltán
Ifj. Biky Balogh János
Katonatiszt Hajdu Péter István
Komoróczy Antal D. Csaba
Kocsárd Orosz Róbert
Verklis és Postás Keller Dániel
Cseléd Ostyola Zsuzsanna

Alkotók:

Rendezőasszisztens Ostyola Zsuzsanna
Díszlet- és jelmeztervező Kiss Borbála
Dramaturg Tóth Réka Ágnes
Zeneszerző Horváth Dániel
Kellékes Takács Viktória
Hangosító Simon Zoltán
Világosító Kiss Zoltán
Súgó Jenei Ági
Ügyelő Bors Gyula

RENDEZŐ Nagy Cili

Próbakezdés: 2021. január 4., 11.00
Bemutató: 2022. február 18., péntek, 19.00; Nagyszínpad