Egymás szemében - Frank Judit képzőművész bemutatkozása Csepregen

Képgaléria megtekintése2022.08.16. - 01:00 | Büki László 'Harlequin'

Augusztus 13-án a csepregi Városi Könyvtárban nyílt meg a szombathelyi születésű Frank Judit képzőművész tárlata. A megnyitón közreműködött Vígh Gergő színész, a kiállítót Ziembicki Erzsébet méltatta.

Első kiállítása "otthon", Csepregen nyílt meg a jelenleg Budapesten élő Frank Juditnak, a helyi könyvtártérben. Az Egymás szemében címet viselő tárlaton szuggesztív portrék, hangsúlyos tekintetek néznek szembe a látogatóval, némelyik szinte fogva tartja. Szemkontaktusba kerülhetünk Marilyn Monroe-vel, Audrey Hepburn-nel, Sophie Marceau-val, Brad Pittel vagy épp Emma Watson-nal, akiben mi Harcsa Veronika vonásait véltük felfedezni.

A kiállítást méltató Ziembicki Erzsébet intézményvezető beszédében kiemelte: minden portré, még ha fotókról másolt is, hiteles, megmutatja azt a személyiséget, jellegzetességet, amit például színészként megismertünk. A szem a lélek tükre, és ez a lélek sugárzik a portrékról. Mintha minden "modell" személyes, bensőséges kapcsolatot ápolna a képzőművésszel, megnyílik, megmutatja, feltárja magát, az alkotót bizalmába engedi. "Azt kívánom neked, hogy gyere haza többször, és mutasd meg az új csodáidat. Visszavárunk" - zárta gondolatait igazgatónő.

A legfontosabb, hogy valamit átadjon egy kép, ne csak egy rajz maradjon, hanem érzelmet, érzést közvetítsen. Ez lehet, épp a szemek hangsúlyosságán keresztül tükröződik. Nem tudatos, hogy ekkora fókuszt kaptak a szemek - árulta el Judit a tárlatnyitó után -, sokkal inkább a megfigyelésnek tudható be. Ha megfigyelünk egy arcot, egy embert, akkor óhatatlanul is belenézünk a szemébe, amiből valami mindig tükröződik - talán innét, a megfigyelésből jön a szemek hangsúlyossága.

"Gyerekkoromban is szerettem rajzolni, és most szinte természetesen jött, hogy közgazdász létemre előveszem újra a ceruzát, és rajzolok, aztán majd továbblépek. Jó ötletnek tűnt, hogy pasztellezni fogok, de nem tudtam, mi az, hogy pasztell. De megtanultam, az alapokkal, az alapvető szabályokkal együtt. Innét indultam, és lépésről-lépésre haladtam előre. Az viszont sosem volt kérdés bennem, hogy rajzolnom kell - nem valami helyett, nem kényszerből, hanem "elrendeltetésszerűen". Belső hang talán? Így eljutottam a pasztellhez, nagyon sok képet készítek a grafit mellett pasztellkrétával, de van még olyan technika, amiben fejlődni szeretnék"

Felvetődik a kérdés, miért épp portrék? Talán, mert átadnak valamit a személyiségből, és ezt jó megmutatni, technikailag megvalósítani? Erre is választ kaptunk. "Azt nagyon megtanultam a rajzolás során, hogy elfelejtsem a beidegződéseket, helyette megfigyeljek. Ne kontúrokra, hanem formákra, alakzatokra helyezzek hangsúlyt. A megfigyelés egy belső folyamat is egyben, arról is szól, hogyan legyen türelmes önmagával szemben az ember. Ez egy életre szóló tanulási folyamat, amit a portrérajzoláson keresztül tudok a legjobban kiteljesíteni" - mondta el érdeklődésünkre Frank Judit.

A tárlat szeptember 30-ig tekinthető meg a csepregi Városi Könyvtárban, az intézmény nyitvatartási idejében.