A különleges másolat végül 130.000 Ft-os licitáron talált gazdára. Az értékes tárgyat a Savaria Múzeum restaurátora, Kusztor Gergely készítette, és dr. Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes adta át a soproni Fülöp Lászlónak.

A karácsonyi jótékonysági licitből származó összeg a kárpátaljai KEGYES Jótékonysági Alapítványhoz kerül, amelynek tagjai és lelkes segítői időt, fáradtságot, lelki erőt nem kímélve küzdenek a kórházban hagyott, árva gyermekek jobb életéért.

AZ ARANY DIADÉM

1929-ben került elő báró Miske Kálmán feltárásán a velemi Szent Vid-hegyen a világhírű aranykincs. Miske Kálmánnak a feltárásról írott feljegyzései eltűntek, így a kincs előkerülésének pontos körülményeiről nincs információnk. A leletegyüttes a késő bronzkori urnamezős kultúra emléke, készítésének ideje nagyjából a Kr. e. 1300-950 körüli évszázadokra tehető.

Az ékszeregyüttes egy préselt-poncolt díszítésű arany diadémot, 4 db spirálhuzallal keretezett, arany gömbszeletet és egy gombolyag aranyhuzalt tartalmaz.

A kincs mai össztömege 82,07 gramm, a diadém 23,09 gramm. A diadém hossza kiterítve 403 mm, a legnagyobb magassága 97 mm.

A leleteket 1943 óta többször restaurálták. A legutóbbi - 2004-2006-os - helyreállítás és anyagvizsgálat eredményeként kiderült, hogy a diadémot alkotó arany fóliákat eredetileg vékony bronzlemezre rögzítették, és a korongok, amelyeket korábban nem restauráltak, nem korongok, hanem gömbszelet alakú ékszerek.

A nem teljes viselet-együttes egykori tulajdonosa a hegyen élő és onnan a környéket irányító városi elit egyik, ha nem a legelőkelőbb családjának tagja, nagy valószínűséggel hölgy lehetett a késő bronzkori urnamezős kultúra idején. A préselt-poncolt mintás diadém máig párhuzam nélküli, és Vas megye leghíresebb őskori emléke.

Az eredeti műtárgy a Savaria Múzeum gyűjteményéből

A felhívás

A Kegyes Jótékonysági Alapítvány Facebook-oldala