A mauzóleum története

A Szapáry-kastélyt és Mauzóleumot a Mikos-család építtette. 1873. szeptember 3-án meghalt Mikos János édesapja, Mikos Ede. Az apa még halála előtt alapítványt hozott létre a szombathelyi káptalannál egy mauzóleum létesítésére. A sírbolt tervét és a márványdíszítményeket még Olaszországból hozatta, és két szarkofágot is készíttetett Carrarában magának, valamint a feleségének. A temetkezési helyet a községi temető mellett saját telkéből hasította ki, amelyet vasráccsal kerítettek körbe. A báró halála után a káptalan híven az alapítvány rendelete szerint, megépíttette a mauzóleumot.

1878-ban a sajtó arról tudósított, hogy Sorokújfaluban egy mauzóleumot építettek, amelyet Ludwig Schöne bécsi építész tervezett - ezt követően ő rajzolta meg 1879-ben a szombathelyi zsinagóga terveit is -, az építkezést a szombathelyi Brenner János építőmester, míg a márványmunkákat Raffensberger Ignác kőfaragó készítette.

Erről a következőket jegyezték meg a „Vasmegyei Közlönyben":

Az impozáns külső lábazaton nyugvó mauzóleum olasz renaisance stylben kupolával épített. A családi koporsók nem egy külön sírboltban, hanem a felső boltozat terének négy kereszt ágába lesznek elhelyezve, ahol minden márványajtó mögött 4-4 koporsónak lesz helye. A márvány ajtókon lesznek a családi címer, fölírás, stb. alkalmazva. A mauzóleum külseje nagyobbára homokkőből készült, a kupola vörös rézlapokkal van fedve és gazdagon aranyozva. A négy főbejárati oszlop piacenza márványból, az alapzatok, lábazatok és oszlopfők pedig korsi és carrarai márványból készültek. A többi belső építészet részint alabástrom gipszből, részint márvány vakolatból lesz kiállítva és megfelelő gazdag festményekkel díszítve. Az ablakok cifrázatos (ornamental) és alakzatos(figürlich)üvegfestéssel ékesítetnek. A szobrászaton kívül a többi építési munkálatot szombathelyi iparosok végzik.

1891 március elején a sorokújfalui birtokot nagyobbik fia számára megvásárolta Szapáry Géza királyi főudvarmester.

Szapáry Géza gróf tanulmányai elvégzése után, 1848 elején fiatal és tehetséges főhadnagyként a szász király nevét viselő császári királyi vértes ezredben szolgált. 1848 márciusa után kilépett a császári katonaságtól és visszajött Magyarországra, ahol felajánlotta szolgálatait a Batthyány-féle honvédségnek. A 2. huszárezredhez került, a lángvörös csákójú Hannover-huszárokhoz, ahol kapitányként harcolta végig a magyar szabadságharcot. A világosi fegyverletétel után, mint volt osztrák tisztet 8 év várfogságra ítélték, amelyből rövid időt töltött az aradi várban, de viszonylag hamar megkegyelmeztek neki.

1898 április 6-án Szapáry Géza gróf Budapesten elhalálozott, a főudvarmestert fekete díszmagyarba öltöztették és a budapesti Szép utcai palotájának fogadótermében ravatalozták fel. A koporsót ezt követően Sorokújfaluba szállították, ahol a Szapáry családnak ősi temetkezőhelye van.

Fia, Szapáry Pál vette át a birtokot, aki nem kímélte a pénzt. A vadászatok, a bálok, a kártyajáték, gyorsan elapasztotta vagyonát. Az uradalmat Gött Gyula ügyvédnek adta el, majd  1916-ban dr. Haupt-Buchenrode István báró szerezte meg, aki családjával együtt a 2. világháború vége előtt elmenekült Sorokpolányból, a kastély értékeit bútorait Innsbruck környékére szállíttatta.

Most pedig következzen a műemlékvédelem!

1958-ban Kiss Gyula népművelési felügyelő jelentette a Sorokpolányi Községi Tanácsnak, hogy a Szapáry-mauzóleumot az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) műemlékjellegű épületté nyilvánította, és felvették az országos jegyzékbe. 1959 februárjában az OMF-től érkezett javaslat szerint el kell végezni az épület állagvédelmét, a tetőzet kijavítását, a nyílászárók helyreállítását, a külső vakolat megújítását. A kupola színes üvegezése helyett közönséges, húzott üveget is elfogadhatónak tartott a műemléki hatóság. A Vas Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya foglalkozott az egyházi műemlékek időszerű kérdéseivel, problémáival. Kiss Gyula a tárgyalások során említést tett arról, hogy a sorokpolányi volt Szapáry-mauzóleumból ravatalozó készül. Az épület tatarozására a megyei és községi tanács által biztosított keretből kerülhetett sor. Az épületben lévő fehér márványból készült 120X100 cm-es méretű márvány Madonna relief megmaradása az átalakítás során kétségesnek tűnt. Kiss Gyula ezért kérte, az OMF véleményét, hogy a domborművet a szombathelyi székesegyházba átszállíthassák. Entz Géza, az OMF osztályvezetője válaszában nem tett észrevételt a kérés ellen. Valószínűleg ez a terv nem valósult meg, hiszen az 1979-ben Szilágyi István által készített fotósorozat katasztrofálisan rossz állapotban, kifosztva örökítette meg a mauzóleumot és az elhanyagolt környezetét.

Felhasznált irodalom
Bajzik Zsolt - A sorokpolányi kastély története /Magyar Nemzeti Levéltár
Bajzik Zsolt - A Sorokpolányi kastély története 1. 2. rész/Vasi Szemle
www.kitervezte.hu

Két évvel ezelőtt már írtunk a mauzóleumról:

Rejtett kincsek Vas megyében - A sorokpolányi Szapáry-mauzóleum

2021.07.25. - 00:15 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A sorokpolányi kastélyt és a birtokot 1890-es években a Szapáry család vásárolta meg a mauzóleummal együtt, amelyet azóta Szapáry-mauzóleumnak is neveznek. A műemléki védettségű épület jelenleg nagyon rossz, elhanyagolt állapotban van, nem látogatható.