Riasztó ténnyel kezdte Pusztay János A magyar nyelv a Kárpát-medencében című előadását, ugyanis az optimista jóslatok szerint a ma létező nyelvek 50%-a, a pesszimista előrejelzés szerint viszont a 80%-a ki fog halni a századfordulóra. Ennek több oka is van, az egyik, hogy a kisebbségi nyelvekre a többségi nyelv erős befolyást gyakorol, különösen akkor, ha a többségi nemzet politikájának alapeszméje az asszimiláció, a homogén nemzetállam megteremtése. A világon jelenleg körülbelül 7000 nyelvet beszélnek, ennek 96%-a törzsi nyelv vagy dialektus.

A magyar nyelv egy önmaga által határolt nyelv, olyan államnyelv, amelyiket a belőle kiszakított és kisebbségi nyelvi státuszúvá vált idiómák övezik, vagyis Trianon óta a körülöttünk lévő országokban a magyar nyelv kisebbségi nyelvé vált. Hogy a kisebbségi nyelv megmaradjon, jelentős szerepet tölt be az adott ország állampolitikája. Pusztay János részletesen bemutatta a körülöttünk lévő országok nyelvtörvényeit, van, ahol megengedőbbek, és lehetséges a kétnyelvűség, de találunk olyat is, ahol a magyar nyelvű oktatás megszüntetését tervezik. A határon túli magyarság nagyobb része ma még erős magyar identitástudattal rendelkezik, de fennáll az asszimiláció veszélye. A professzor kitért a szakszavak használatára, melyek többségét nem fordítják le az adott nyelvre vagy a többségi nyelv tükörfordítását használják., vagyis a kisebbségi státuszban lévő nyelv a mindenkori többségi nyelvből fordít, ha például nem ismeri az egykori anyaországában használatos terminológiát. Ez abban az esetben eredményez eltérést az anyaországban honos terminológiától, ha a többségi nyelv vagy az anyaországi nem a német mintát követve alakította ki az adott szakkifejezést. Így előfordulhat, hogy ugyanannak a fogalomnak annyi magyar nyelvű változata alakul ki, ahány országra van szétszabdalva a magyar nyelvű közösség. Az emotikonok túlzott használata az előre gyártott mintákkal leszűkíti a kifejezéskészletünket, illetve Pusztay János beszélt az angol nyelv rohamos terjedéséről is, mely az anyanyelv rovására mehet. A nyelvet veszélyeztető tényezők a nyelv szétfejlődése, a nyelv minőségének hanyatlása, a nyelvjárások nem elfogadása.

Oroszországban az asszimilációt, a kéttannyelvű iskolák megszüntetését azzal indokolták, hogy egyszerre két nyelv használata megzavarja a gyerekek fejlődését, jóllehet a kutatások ennek éppen ellenkezőjét bizonyították. A másik indok pedig az volt, hogy az egyetemi felvételik orosz nyelven zajlanak, ezért nincs szükség egy másik nyelvre. Azokban az országokban, ahol a gyerekek több nyelvet beszélnek, sokkal érettebbek.

A határon túli magyarság magyar nyelvhez való ragaszkodása függ az anyaország politikai-ideológiai megítélésétől és az anyaország gazdasági teljesítményétől, ha az anyaország sikeres, emelkedik a magyarság presztízse és öntudata.

Pusztay János szerint van megoldás, oktatással, megfelelő nyelvtörvénnyel, nyelvi öntudattal megmenthető a magyar nyelv.