Savaria Mozi 50 - fejezetek Szombathely belvárosi filmszínházának történetéből (1. rész)

2023.08.10. - 07:00 | Szőnye Ildikó, Vágvölgyi András - Fotó: Vas Népe (archív)

Savaria Mozi 50 - fejezetek Szombathely belvárosi filmszínházának történetéből (1. rész)

Vajon mi a közös pont a Savaria Mozi napra pontosan 50 éve történt műszaki bejárása és Tarantino Aljas nyolcas-a vagy a belvárosi filmszínházban ezekben a hetekben is nagy sikerrel vetített Oppenheimer életrajzi dráma között? Eláruljuk, csak olvasson tovább!

HIRDETÉS

Fél évszázada, 1973. augusztus 10-én pénteken délelőtt izgatott sürgés-forgás zajlott a szombathelyi Mártírok terén, a Savaria Mozi vadonatúj épületében. Akkor még nem a lelkes mozirajongók ostromolták a pénztárat valamelyik aktuális sikerfilmre való bejutás reményében - hiszen a Savaria nevet viselő mozi vetítései ekkor még pár napig az akkori Bajcsy-Zsilinszky Endre és a Malom utcák sarkán, néhány száz méterrel távolabb zajlottak.

A Mátis Lajos építészeti és Sellyei Gábor belsőépítészeti tervei alapján felépült és berendezett modern belvárosi filmszínházban aznap - a korabeli tudósítás megfogalmazását idézve - „az illetékes szervek képviselői járták be hibákat vallató tekintettel Szombathelyen az új Savaria Mozi összes helyiségét: 11 órakor kezdődött el a hosszadalmas üzembe helyezési folyamat" (Vas Népe, 1973. augusztus 11. 1. oldal - Szakály Éva: A Savaria Mozi üzemképes).

„Megjelentek a Vas Megyei Moziüzemi Vállalat - mint megbízó -, a Vas Megyei Beruházási Vállalat és a VASÉP - mint kivitelező -, a KÖJÁL, a Tűzrendészeti Hatóság, az SZMT, a Budapesti Filmtechnikai Vállalat, valamint a megyei felügyeleti hatóságok és a városi tanács illetékes osztályainak szakemberei, képviselői." Azóta tudjuk, hogy mind az üzembe helyezés, mind a próbavetítés sikeresen zajlott.


A helyi sajtóban viszonylag nagy nyilvánosságot kapott a Sportház és a Skanzen kerek évfordulója, jelen sorozatunk ezen első írásával hívjuk fel a figyelmet, hogy a város egyik legkedveltebb kulturális színtere is szép kerek évfordulót ünnepel idén (a Sportháznál tíz évvel fiatalabb, míg a Vasi Skanzennél - ha két nappal is - idősebb a moziépület) -, az előbb említett előkészületeket követően ugyanis bő egy héttel később, az augusztus 18-i szombaton, kora este került sor a hivatalos avatóünnepségre és díszelőadásra.

A hogy mik voltak az átadás és a nagyközönség általi birtokbavétel, az azóta is tartó sikeres működés első lépései - nos, erről szól majd az alábbi határnapokra fókuszáló visszaemlékező sorozatunk:

- műszaki bejárás és a próbavetítés 1973. augusztus 10-én

- moziavatás 1973. augusztus 18-án

- 1973. szeptember 3-án az új épületben először vetítettek magyar filmet

- 1973. szeptember 24-én az új épület kamaratermében is sor került az első vetítésre.

S hogy mi is a cikk felütésében jelzett közös pont az akkori történések és a két, technikai kivitelezésben is a tökélyre törekvő és közönségkedvenc amerikai rendezők emlegetett filmjeiben? A tesztvetítésen a korszak logikája szerint megválasztott mozgókép pergett a hatalmas méretű vásznon - az összegyűlt szakemberek, illetékesek és hivatalosságok a Lányok az égen című szovjet rövidfilmet láthatták, amely a korszak kedvelt sztereó hangtechnikájával és 70 mm-es celluloid kópiáról került a vetítőgép orsóira. Ez a korszakban nagyon kedvelt és általánosan elterjedt technológia volt, amely pontosan a legelterjedtebb 35 mm-es filmszélesség duplája, kifejezetten pazar és részletgazdag látványok létrehozására volt alkalmas. Nem véletlenül vált az akkor már több mint 20 éve a televízióval gyilkos versenyben álló mozifilm egyik hatásos eszközévé a közönségért folytatott küzdelemben.

A vetítési technológiához kapcsolódó plusz érdekesség: amikor pár éve mozikba került Tarantino téli westernje, az egyik szombathelyi cég filmklubjában felvetődött az ötlet, hogy a film rafináltan megkomponált, eredetileg hihetetlen szélességű és nagy mélységű, bonyolult képeit a forgatásra használt, de a XXI. században már ritkán alkalmazott 70 mm-es technológiával vetítsék le. Az utánajárás során derült, ki, hogy az egész országban csupán egy ilyen, nem gyűjtőnél lévő vetítőgép maradt fenn Szekszárdon, és az is csak komolyabb technikai karbantartás és nem kis bérleti díj lefizetése, a gép Szombathelyre szállítása és itteni bonyolult beüzemelése után lett volna bevethető - így praktikusan maradt a digitális kópiáról történő mozizás.

Ha érdeklik a Savaria Mozi évfordulós napjaival kapcsolatos érdekességek, kövesse sorozatunk további részeit is itt, a Vaskarikán!

Új hozzászólás