Ezek az elbeszélések nem hasonlítanak a novellához, inkább irodalmi arcképnek, félig-meddig hangulatképnek lehetne őket nevezni. Az elbeszéléseket a vadásznak, azaz magának az írónak az alakja és egységes szemlélete kapcsolja össze. A könyvben sok tragikus, szomorú epizóddal találkozunk, mégis életigenlő, optimista alkotás. A nép, a hazai táj iránt érzett odaadó szeretet, a hit, hogy a nép egészséges erői szét tudják majd törni a rabság láncait - ez jellemző Turgenyev művére.

Az Egy vadász feljegyzéseiben az író a parasztot - szemben a nemesek rágalmaival - tehetséges, okos embernek ábrázolja, bebizonyítja, hogy emberi vonásaiban, erkölcsi felfogásában magasabban áll, mint földesurai. A nép szeretete Turgenyevben összekapcsolódik az orosz táj, az orosz föld szeretetével. A mondanivaló és a művészi forma csodálatos egysége ezt a könyvet az orosz irodalom és világirodalom remekműveinek sorába emeli.

Turgenyev első elbeszélő költeménye már megjelenésekor feltűnést keltett irodalmi körökben. A legtekintélyesebb és legszínvonalasabb orosz kritikus az esztendő legjobb költői művének tartja. Elhatározza, hogy egész novellasorozatot készít a vidéki életről, a parasztokról, az orosz tájak hangulatáról, hiszen eleve kitűnő megfigyelő, sokat járt birtokuk falvaiban, sőt a távolabbi vidékek paraszti népe közt. Ráadásul - mint a legtöbb földbirtokosfiú - szeret vadászni, és lóháton többet láthat, aki a tájakra kíváncsi. A tapasztalatok alapján egymás után írja novelláit, amelyeket úgy kapcsol össze, hogy ezek "Egy vadász feljegyzései".

Ilyen címen adja át egy kiadónak. Ott azonban a cenzúra nem engedélyezi a kiadást, mivel a könyv fő hangsúlya a dolgozó nép méltatlan megaláztatásán van. Akkor a kéziratot Moszkvában nyújtja be a kiadónak. Moszkvában pedig jól ismerik a család nevét és tekintélyét. A cenzornak eszébe se jut kifogásolni a tábornok fiának könyvét, talán el sem olvasta. A könyv megjelenik... és a főcenzort cári parancsra kidobják magas hivatalából. A szerző ellen büntetőeljárás indul lázítás címén. A könyv terjesztését is betiltják, de addigra híre széles körben elterjed. Kritikusok és olvasók lelkesednek érte...