A terítékre három olyan film jelenetei kerültek a nyomozási folyamat sorrendjében, amelyek amúgy is kultikusnak számítanak, de a valósággal magas szinten köszönőviszonyban is vannak. Az egyes jelenetek után Antal Gábor kérdéseire válaszolva Doszpot Péter az aktív időszaka alatti tapasztalatait belevonva kritizálta vagy épp megerősítette a néha felkavaró filmrészletekben megjelenő rendőrségi munkát. Ez a három film az Elrabolva, a Zodiákus és a Hetedik volt.

Ha egy bűntényt végig viszünk, részekre lehet bontani. Ezeken a részeken és a filmrészletek segítségével mutatták be a nyomozás folyamatát.

A bűntény kitervelése: A legelső, valóságban is komoly problémát jelentő esetet az Elrabolva c. film részlete mutatta, amely a leánykereskedelem. Ez sajnos nem számít fikciónak, hiszen - bár a film nem mai -, még mindig élő problémát mutat be. A szegénynegyedekből vagy gyermekotthonokból szabadulni próbáló fiatal lányok és fiúk elcsábítására, elrablására szakosodott bandák, csoportok, akik - mézesmadzagot elhúzva az orruk előtt -, végül eladják őket szexmunkásnak. A rendőrségnek komoly problémát okoz ezen bűntények felderítése és a hálózat felszámolása. A filmben említett albán emberkereskedelmi hálózat a mai napig működik és megállíthatatlan. Ahogy Antal Gábor említette, a leánykereskedők, akik javító-nevelőintézetek környékén járkálnak, klasszikusan sose rossz arcú emberek, általában van egy jó benyomáskeltés, egy jó belépő, és utána, aki erre hajlamos és áldozatszerepre tud kerülni, abból áldozat is lesz. A mai napig is rendszeresen keresnek gyermekotthonból eltűnő gyermekeket, akik menekülnek onnan és találkoznak egy szimpatikus bácsival, és perceken belül egy lakásban találják magukat, ahonnan nincs visszaút. Ebbe belecsúszhat egy normál családi háttérrel rendelkező ember is.

A bűntény maga: Az Elrabolva film részlete került ebbe a részbe, ahol a volt CIA ügynök lányát rabolják el, akivel épp telefonos kapcsolatban vannak valós időben. Az, hogy mennyire képes egy apa ennyire megőrizni a lélekjelenlétét és hidegvérét, és a lány, akit épp elrabolnak, képes-e az apa által kért adatokat elmondani, kérdéses, hiszen egy átlagembernél előbb jön a pánik, mint a hidegvér. Ha valaki ilyen stresszhelyzetben van, képes-e bizonyos momentumokat megragadni, erre Doszpot Péter saját esetet hozott. Előfordulhat, hogy bizonyos adatok megragadnak és mivel a lány bízik apjában, próbál a kérés szerint cselekedni, ahogy tőle telik.

Helyszínelés: A Zodiákus film, egy megtörtént bűntény megfilmesítése. A filmben bemutatott helyszínelés legtöbb pontja tükrözi a valóságot, mint például az ötletelés, a beszélgetés, a helyszínen való mozgás. Bár Magyarországon a gyilkosság helyszínéül szolgáló taxit nem e helyszínen, hanem egy védett helyszínen „szednék szét". A nyomozó három taxisgyilkosságban nyomozott, ami a valóságban is úgy történik, hogy a tettes kiviteti magát egy olyan helyszínre, amely rosszul van megvilágítva, kevéssé van mozgás, és ott viszi véghez a bűntényt. Ha a technikusok a helyszínen talált összes nyomot összeszedték, akkor jön a nyomozók feladata, a nyomok közül kiválogatni azokat, amelyek az adott esethez kapcsolhatóak. A helyszínen való ötletelés elkerülhetetlen, de nem vezet mindig jó eredményre. A nyomozó megemlít egy olyan gyilkossági esetet, amelyben nem volt elég nyom és tanú a helyszínen. Rossz irányba is el tud menni az ötletelés. Az eset, amelyet példaként felhozott, egy idős nőgyógyász meggyilkolása volt, akit 38 késszúrással öltek meg, feltételezhetően vacsora közben. Ez általában nőkre jellemző, illetve az is, hogy az elkövetés után a tettes a lakásban kitakarít és elmosogat. Így a nőgyógyásszal kapcsolatba került összes nőt kihallgatták, mivel feltételezték, hogy nő az elkövető. Viszont a labor a későbbiekben talált egy DNS-nyomot a vizsgálatok során a holttesten. Egy férfiét.

Helyszínelés, kicsit másképpen: Az Elrabolva c. filmből való részleten mutatják be, hogy az apa hogyan rekonstruálja a helyszínt és talál nyomokat. Itt a rendőrség nem sok szerepet kap a filmben. Tágabb értelemben rekonstruálta az apa a helyszínt, de ami bizonyítékot talált, azzal mit kezd, az kérdéses. Illetve az is, hogy létezett-e akkor egyáltalán az utcán kártyaleolvasó, amelyből a telefonnal készített képeket ki lehetett nyerni olyan minőségben, ahogyan az a filmen megjelenik.

Boncolás: A hetedik c. film egyik felkavaró jelenete mutatja be, hogy egy gyilkossági nyomozás során milyen fontos a holttest részletes elemzése. Nagyon sok és fontos információt kaphatnak a test vizsgálata során, pl. a gyomortartalom a halál pontos időpontja miatt, ami bizonyító erejű lehet. (Doszpot Péter szerint, a filmben a nyomozás folyamata nagyon valószerű, feltehetően nyomozók segítették a filmkészítők munkáját, hogy minél inkább valóságosnak és megdöbbentőnek hasson a film.)

Levél a szerkesztőnek: A zodiákus c. film jelenete, aminek valóság volt az alapja, a gyilkost azóta sem sikerült megtalálni. Ma már valószínűleg halott, mivel az gyilkosságok elkövetésének idején a nyomozók szerint középkorú volt (1968-69). Magyarországon klasszikus sorozatgyilkosok nem voltak, inkább sorozatban elkövetett gyilkosságok, azonos módszerrel. Itt Doszpot Péter a bolti sorozatgyilkosságot említette, ahol a helyszíneken nem találtak semmiféle nyomot. Ezért az FBI profilalkotóitól kértek segítséget, akik azt mondták, hogy a gyilkos feltehetően fel fogja venni a rendőrséggel a kapcsolatot, hogy felügyelni tudja a nyomozást. Ahogy ez később kiderült, tényleg így történt. Erdélyi Nándor bement a rendőrségre és egy másik ügyben - a Fenyő gyilkosságban - segítette a nyomozók munkáját, miközben a rendőrök beszélgetéséből próbált információt kiszűrni, hogy mit tudnak a bolti sorozatgyilkosról. Végül fény derült Erdélyi börtönviselt múltjára és körözésére, így a bolti sorozatgyilkos ügyre pontot tudtak tenni. Van egy fölényre törekvés, egy exponálási vágy és egy pszichopata jellem az ilyen tettesekben.

Találgatás: A zodiákus jelentében azért történik az ötletelés, mert az egyik helyszín nem illik oda. Van-e kapcsolat, miért törte meg a sémát, ki kell zárni az oda nem illő jeleneteket, az odaillőket meg össze kell kapcsolni. A nyomozók munkáját nagyban tudja segíteni a jó oknyomozó riporterek munkája, és nem csak a filmvásznon.

Információszerzés: A nyomozók munkáját számos szakmai adatbázis is segítik, ilyen a nyelvészek hangazonosításos adatbázisa, aminek segítségével egy beszélgetés során akár városra is le tudják szűkíteni azt a területet, ahol a tettest kell keresni. A tetoválás létkérdés. Minden elfogott tettesnél a tetoválásait egy nyilvántartásban rögzítik, ami később fontos információ lehet. Esetleg megfelelő hangtechnikával, egy hanganyag alapos vizsgálatával a környezeti hangok is kiszűrhetők, észlelhetővé válnak. A hetedik c. film egyik jelenetében az FBI könyvtári adatbázisa jelenik meg, amely szerint, ha valaki egyes könyveket kivesz, akkor bekerül az FBI adatbázisába, mint pl. a Mein Kampf. Ez a mai világban az interneten az egyes kulcsszavakra való keresés. Különböző szélsőséges csoportokat lehet ezáltal szűrni. Az FBI az adatbázisát kb. az 1950-es években kezdte felépíteni.

Kihallgatás: A kihallgatás során a tettes utolsó pillanatig nyeregben próbál maradni. Ezért nagyon sok információt, nyomot kellett összerakni a beszélgetéshez, hogy felül lehessen kerekedni rajta, és meg lehessen törni. A kihallgatónak arra is fel kell készülnie, hogy ne érezze magát vesztett pozícióban egyes helyzetek miatt, mert az megnehezíti a kommunikációt, és akár eredménytelenné is válik a kihallgatás. A tettes előfordul, hogy visszatámad, és a nyomozókat megvádolja, hogy pl. telefonkönyvvel verték és úgy kényszerítették ki a vallomást. A nyomozóknak kell megmagyarázni, hogy miért nem lehetett, így arra van szükség, hogy ők védekezzenek. A bolti sorozatgyilkos Doszpot Pétert azzal vádolta meg a bíróságon, hogy bérgyilkos és a Feneketlen-tó mellett ásta el áldozatait. De megemlítik az izsáki esetet is, ahol a rendőrök túlkapása ismert, mivel egy kihallgatás során a gyanúsított elhunyt. A fegyverhasználat a hivatásos állomány pszichés állapotára is hat: éles helyzetben módosult tudatállapotot tud elérni. Ezért szorosabb kontroll alatt szűrik a hivatásos állományt. A hivatalos személy elleni erőszakok 90%-a közúti ellenőrzés során jön létre. Ha az intézkedő rendőr nincs megfelelően felkészítve az intézkedésre és vesztes helyzetbe érzi magát, a helyzet átcsúszhat az erőszak irányába.

Eredmény: A beszélgetés végén az ikonikus A hetedik c. film utolsó, megrázó jelenetében már a tettes irányít, provokálja a nyomozókat. Felmerül a kérdés, a nyomozó mit kezdhet saját és jogos indulataival, történhet-e máshogy, mint ahogy a tettes tervezte? A filmben ennek be kellett teljesednie, de a valóságban rendőrként nem lehet idáig eljutni. A tettesek viszont ki tudják élezni a helyzetet, hogy a rendőrök hátrányos helyzetbe kerüljenek. Sokszor nagy önuralomra van szükség, hogy a tettes felsőbbrendűség érzését megfelelő eszközökkel a megfelelő módon lehessen kezelni.

A több mint kétórás beszélgetés során a krimirajongók részletes képet kaphattak arról, milyen szemmel nézzük ezeket az ikonikus hollywoodi filmeket, és a nyomozás részleteit hogyan lehet elhelyezni a valóságos környezetbe.

Szívesen mondanám azt erre a programra, hogy visszavárjuk a párost további történetekkel.