A vár története

Az 1241-42-es tatárjárás után a magyarok számos várat építettek, a cseszneki is e korszak szülötte, egy védelemre remekül alkalmas sziklacsúcson épült, az Alföldről Pannonhalmán át Győrbe vezető „sóút"védelmére. 1315-ben a Csák nemzetség foglalta el a várat, később Károly Róbert király csatolta birtokához a vadban is bővelkedő vidéket. Majd 1392-ben Zsigmond király a Garai főnemesi családnak adta, cserébe annak délvidéki birtokaiért. Kihalásukkal 1483-ban a Szapolyai család tulajdonába került.

A kezdetben belsőtornyos kis várat a Garaiak jelentősen átépítették. A vár gótikus lovagvárrá való átalakítását 1424-ben fejezték be, ekkorra épült ki a többszörös védelmi vonallal körülvett belső vár. Virágkorát is XV. századra tehetjük.

Hadászati értéke a XVI. század közepére tűnt ki, amikor a Dunántúlra is elértek a törökök. Csesznek - Veszprém eleste után - országosan is kiemelkedő szerepű végvárként funkcionált, a magyar végvári védelmi rendszer első vonalába került. De végül 1594-ben Győr elestével török kézre került, négy évvel később azonban sikerült visszafoglalni. A vár legendás végvári kapitánya volt Wathay Lőrinc, kire az alsóvárban mellszobor is emlékezik. A sors különös fintora, hogy 1573-ban egy kemény tivornya során a kapitány el akarta sütni az egyik ágyút, a tüzér vonakodott megtenni, így Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket.

A XVII. század első felében Bocskai, majd Bethlen csapatai ostromolták sikerrel a várat. A vár történetében a következő fordulópont Rákóczi-szabadságharc idején érkezett el, amikor kuruc csapatok vették be magukat és létesítettek a várban központi szerepű lőszer- és élelmiszerraktárt, ahonnan a Dunántúlon harcoló alakulataikat látták el, Illetve börtönként is funkcionált, ahol magas rangú hadifoglyokat is őriztek. A császári hadaknak viszont 1709-ben sikerült bevenniük.

A háborús idők végével a kővár az Esterházyak birtokába került, akik egy kényelmesen lakható, barokk stílusú kastéllyá alakították. Később az 1810-es nagy földrengés, majd 1820-ban egy villámcsapás okozta tűzvész tette lakhatatlanná.

Az 1960-as évek végén megkezdődött a rom feltárása, mely 1997-ben kapott új lendületet, azóta is folyamatosan épül, szépül a műemlék vár.

A vár látogatása

A vártól kicsit délre, a Vár utca mentén lévő egykori kőbánya udvarán kialakított, szabadon használható parkolóban hagyhatjuk az autót, ahonnan pár perces sétával jutunk a Lovagvár büfé mellett felvezető, macskaköves úton a vár bejáratához. Az újonnan épült, modern fogadóépületben találjuk a kasszát és a kulturált mosdókat. Már innen csodálatos látványt nyújtanak a mészkősziklával egybeépült hatalmas romok. Az alsóvárba vezető úton információs tablókon ismerhetjük meg a vár történetét. Először az alsóvár széles, lapos térségére érünk, innen lépcsőkön megyünk fel a vár magját képező, és legjobban megőrződött falak közé, a felsővárba. A kilátás fantasztikus a Bakony erdőségeire, a mélyben fekvő Csesznek falura. Különösen érdekes a különálló, négyzetes torony is, melynek felső részéből, sündisznókénnt állnak ki a fagerendák. Bármenynire is csábító a vékony pallón átmászni, ne jusson eszünkbe! A megmaradt falak között a piros színű, többnyelvű információs táblák segítenek jobban elképzelni a vár fénykorát.

Mindenképpen érdemes még a 82-es főút melletti parkolóból is megcsodálni a cseszneki vár látványát.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az 1947-ben forgatott Valahol Európában című filmben látható a Cseszneki vár.

Cseszneki manók

2022. októberében manók költöztek a cseszneki várba. Terike és Karcsika, a két manó nagyon szeretik egymást és úgy gondolták, hogy a Bakonyban szeretnének „letelepedni". Lakóhelyül pedig a mi erődítményünket választották. A szerelmespár egymás kezét fogva tekintenek le a falakról, kémlelik és őrzik a környéket. A gyerekek nagyon kedvelik őket, ezért az ideérkezők akár „Manókereső" játékra is kerekedhetnek. Vajon hol lehetnek?

A szobrokat Rónaszéki Zoltán, helyi művész készítette Cseszneken.

Nyitvatartás:

Március - október: Kedd-vasárnap: 10.00 - 18.00, Hétfő: szünnap.

November - február: K - V: 10.00 - 17.00