„Az ember a szívét is odaadja, ha igazán szereti azt, amit csinál." Ezzel a Molnár Ferenc-idézettel kezdte köszöntőjét Szabó Tibor színházigazgató február 23-án, A Pál utcai fiúk 100. előadását követően a Nagyszínpadon.

Kiemelte: egy mérföldkövet ünneplünk, A Pál utcai fiúk 100. előadását, az első produkciót a Weöres Sándor Színház történetében, amely elérte ezt a kiemelkedő jubileumot. Innentől kezdve ez nemcsak egy szám, hanem a közösségi összefogás, a kitartás és az elhivatottság lenyomata is. Az igazgató megköszönte a szerzőknek, az alkotóknak - kiemelten Réthly Attila rendezőnek - és főként az előadásban játszó színészeknek, valamint a színfalak előtt és mögött dolgozóknak az összehangolt munkát. Nem utolsósorban a szombathelyi közönségnek mondott köszönetet, akik érdeklődésükkel és kitartásukkal eljuttatták az előadást a 100. alkalomig.

PUF100 / Fotó: Mészáros Zsolt

A szerzői csapat Molnár Ferenc regényéből egy különleges, időtálló előadást álmodott meg: Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián. A szerzői hármast Geszti Péter dalszövegíró képviselte, akit nagy ováció kísért a színpadra.

- Őszinte leszek, nem gondoltam volna, hogy egy ilyen brutálisan jó előadást láthatok itt, Szombathelyen. Sok aspektusában vetekszik a budapesti Vígszínházi előadással, sőt! Innen is üdvözlet Réthly Attila rendezőnek, és köszönöm a színháznak, hogy ennyire szereti és élteti a darabot! Köszönöm a srácoknak, akik játsszák az előadást, mert csodálatosan játszanak! 100 előadás egy vidéki színházban frenetikusan nagy szám! Tudom, hogy ez a gárda, ez a színészi csapat az ország sok pontjáról jár ide, ezért azt tudom mondani, hogy Szombathelynek van egyedül nemzeti válogatott Pál utcai fiúk-ja! - kezdte köszöntő beszédét Geszti Péter, aki aztán a 100. előadás alkalmából felolvasta Nemecsek Ernő 100. születésnapjára írt levelét.

PUF100 / Fotó: Mészáros Zsolt

A színpadi köszöntőket Jámbor Nándor zárta, aki 100. alkalommal állt színpadra vasárnap este Boka János szerepében.

- Mint a „válogatott csapatkapitánya" elmesélem, hogy ideáig el kellett jutni valahogy: így az úton volt kemény próbafolyamat, és kemény bulikon is át kellett verekednünk magunkat. Jött a COVID, és el ne felejtsük, hogy volt egy egyetemfoglalás is, amelynek szellemét is igyekeztünk ebben az előadásban megőrizni. Minden alkalommal, amikor játsszuk A Pál utcai fiúkat, bizonyságot teszünk arról, hogy nekünk van egy közös szellemünk, ami összeköt minket és erőt ad nekünk. Ettől az előadástól mindannyian nagyon sokat kaptunk, de ami a legfontosabb közel öt év után: az a barátság és az a kötelék, ami kialakult a színpadon. Így jó játszani: kapaszkodunk egymás tekintetébe, ha elcsúszunk a darán, felsegítjük egymást, ha ráütnek az ujjunkra, megyünk tovább, és nagyon bízom benne, hogy tényleg megyünk tovább!

PUF100 / Fotó: Mészáros Zsolt

A végén egy személyes, könnyes vallomással zárta köszöntőjét Jámbor Nándor: "Nekem ez a színházam, itt nőttem fel, itt lettem színész. Mindig nagyon jó visszajönni, és nagyon nagy szeretettel gondolok rátok! Éljen a Grund! Éljen Szombathely!"

A jubileumi előadás előtt az aulában az előadás fotóiból nyílt kiállítás és „Pál utcais" fotófal várta az érkezőket (a kiállítás és a fotófal az évad végéig látható). Üveggolyópályán próbálhatták ki ügyességüket nézőink, és a JátsszMa diákstúdió tagjai énekeltették meg a közönséget a zenés játék dalaival.

Az előadás szünetében a darabban is látható zászló kicsinyített mását kapták meg a nézők, akik meglepve a színészeket, a ráadásdal alatt zászlóba borították a nézőteret! Mindenhol lobogott a Grund-zászló. A fogadáson a pohárköszöntőt Kováts Gergely Csanád koreográfus mondta, aki mozgással és energiával töltötte fel az előadást, az ünnepi tortán stílszerűen üveggolyók díszelegtek.