Zsoldos Péter, a magyar sci-fi legendás alkotója 1963-ban megjelent könyvében a távoli jövőbe tekint, ugyanakkor a tudományos-fantasztikus irodalom díszletei között örök érvényű, ma is meghatározó történetet mesél el. A Gregor Man trilógia első kötetében a 25. század emberiségének legnagyobb kalandja, az első csillagközi expedíció a végéhez közeledik a τ Ceti rendszerében, amikor egy váratlan katasztrófa idő előtt leszállásra kényszeríti a lakható bolygók után kutató űrhajósokat. A társaitól messze keveredő geológusnak, Gregor Mannak nem várt akadályokkal kell megküzdenie, ha nem akar ebben az ismerősségében is idegen környezetben ragadni.

A férfi az elsőre lakatlannak tűnő vidéken kénytelen szembenézni saját esendőségével, miközben a teljes kiszolgáltatottság állapotában igyekszik „emberként" viselkedni. Magányát egy ősember, Nogo megjelenése töri meg, akivel az életben maradásért folytatott küzdelem során kölcsönös tiszteleten alapuló barátság alakul ki köztük.

Csak az, aki, mint én, sokáig volt egyedül, éhségtől, fáradtságtól, rettegéstől félholtan, tudja, mit jelent társat találni, megszabadulni a magányosság, a kiszolgáltatottság őrjítő érzésétől, csak az érti meg azt a különös matematikai tételt, hogy egy meg egy ember az sokkal, de sokkal több, mint két ember képességeinek egyszerű összege, még akkor is, ha olyan külsőleg-belsőleg egyaránt elütő párról van szó, mint én és Nogo, helyesebben, mint Nogo és én. Mert kettőnk közül az ő nevének kell elöl állni, az én érdemem csak annyi, hogy kimentettem egy olyan ritka veszedelemből, amilyennel még sohasem találkozott tapasztalatokban gazdag életében. Rajta keresztül különös, új világ tárta ki kapuját előttem, hasonló ahhoz, amelyben őseim éltek hetven-nyolcvanezer évvel ezelőtt vagy talán még régebben, szülőbolygóm akkori vad szárazföldjein.

Gregor egy fejlettebb civilizáció képviselőjeként tekint a bolygó lakóira, ám egy idő után kénytelen feltenni a kérdést: joga van-e a társaival beleavatkozni egy másik világ történelmének természetes alakulásába - még ha tulajdon túlélésük is a cél?

Végül megadatik az űrhajósok számára a Földre való visszajutás lehetősége? A Viking visszatér egy ennél alapvetőbb problémára szeretne választ találni: mit jelent valójában a hazatérés azok számára, akik - Odüsszeuszhoz hasonlóan - az útjuk során a legmélyebb valóságukban találkoztak önmagukkal.

A Trend Kiadó a regény 2017-es kiadásának felújított változatát adja közre. A kötet 2025. szeptember 10-én jelenik meg a szerző halálának évfordulója (szeptember 26.) alkalmából. A szerző fia, Zsoldos Dávid így nyilatkozott az újrakiadásról:

Nagy öröm számunkra, hogy A Viking visszatér új kiadásával - amely immár az ötödik - egyben a Zsoldos-életmű is visszatér eredeti kiadójához, hiszen annak idején a Móra gondozásában arattak átütő sikert ezek a regények. A Gregor Man trilógia hat évtizede töretlen népszerűsége biztosan nem csak a sci-fi-rajongó kérdeme - alighanem a szerzőnek volt igaza, amikor így vallott a könyveiről: nem jó sci-fit, hanem jó regényt kell írni.

2025. Október 5-én, a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Domokos Gábor író, forgatókönyvíró, Markovics Botond többszörös Zsoldos Péter-díjas science fiction író, Veres Miklós muzeológus és Zsoldos Dávid, a szerző fia beszélget a kötetről, Zsoldos Péter írói karakteréről, valamint a magyar sci-fi nemzetközi szerepéről. Szeretettel várjuk az érdeklődőket 14 órától a Hunyadi teremben!

Az eseményről bővebben itt!

Veres Miklós így nyilatkozott a Magyar Narancs újságírójának, Csabai Máténak:

Nem én vagyok az egyetlen, aki azt gondolja, hogy Zsoldos Péter művei megállják a helyüket akkor is, ha a legnagyobbakkal kerülnek egy polcra. Sajnos a megjelenésük idején nem születtek a Zsoldos-életműből fordítások, amelyek lehetőséget teremthettek volna a nemzetközi sikerre.

A magyar sci-fi - Nem a jövőről, hanem a jelenről. Magyar Narancs, XXXVII. évfolyam, 35. szám, melléklet VII.

******

ZSOLDOS PÉTER (1930-1997) a magyar sci-fi legendás alkotója. Tizenöt esztendős korától írónak készült, mégis a Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Magyar Rádiónál helyezkedett el szerkesztőként, és közben pszichológiát is tanult. Az 50-es években kezdett ismerkedni a sci-fi műfajával, munkája mellett írta meg valamennyi regényét: A Viking visszatér (1963), Távoli tűz (1969), A feladat (1971), Ellenpont (1973), Portré négy ülésben (1979), A holtak nem vetnek árnyékot (1983), Az utolsó kísértés (1988). Életében kétszer tüntették ki Eurocon-díjjal (1972, 1973), egyszer pedig Arany Meteor, Hungarocon-, illetve Galaktika-díjjal. Halála után tisztelői róla is díjat neveztek el, amellyel azóta is minden évben a legjobb sci-fi regényeket, elbeszéléseket és fordításokat jutalmazzák.

Zsoldos Péter oldal a Facebookon itt!