Somfai Anna számára ugyan ma már az írás az első, az egykori fizikus regényében a szöveg és a karakterek „récsecskéi" éppen annyira fontosak, mint kutatói munkájában. A történet alapötlete saját élményből fakad, hiszen maga is részt vett Cathedral Camps táborban, valamint a kötetben szereplő walesi és párizsi helyszínekről is vannak személyes emlékei. Ha nem is előadóművészi ambíciókkal, de zongorázik, mint Lili, illetve zenét hallgatni ő is bakelitről szeret a leginkább, ahogy a lány barátja, Dylan.

Nem tudom, pontosan hogyan történik, de valami visz előre a dalban, valami, ami erősebb és nagyobb nálam, mégis belőlem jön. Rábízom magam, mint a hullámokra, hagyom, hogy sodorjon magával.

Lili a legjobb barátnője, Rozi unszolására jelentkezik a Cathedral Campsbe, ahol a diákok egy katedrális felújításánál segédkeznek, ám végül egyedül kell mennie. A lány számára ez félelmetes helyzet, amelyből a spanyol Paola és a walesi Dylan barátsága menti meg, illetve egy zongora, amelyet a félreeső zeneteremben talál. Zenével sokkal könnyebben fejezi ki magát, különösen amikor ráébred arra, hogy az improvizációban sokkal inkább fel tud oldódni, mint a kötöttebb klasszikus előadó-művészetben. A spontán zenéléssel sodródik bele egy hajmeresztő kalandba, az utcazenélésbe is, amely életre szóló közös élménnyé válik az új barátaival.

Olyan vagy, mint egy szingularitás, teljesen elveszítem melletted a szabályos viselkedésemet.

A Dylannel való kapcsolatukban is fontos szerep jut a zenének, habár a fiúnak néha a matematika nyelvén könnyebb megfogalmaznia azt, amit érez. Lili ebben a szerelemben éli át először, hogy milyen az, amikor két világ találkozik, hogyan lehet fokról fokra megérteni egymást.

A szereplők élethelyzeteiben nemcsak a „Covid-generáció" fiataljai ismerhetnek magukra, hanem bátorító üzenetet hordoz minden, az útját kereső olvasó számára. A komfortzónát elhagyni és a megszokott minták helyett új lehetőségeket keresni soha nem könnyű, de ez vezet el az igazi szabadsághoz.

SOMFAI ANNA gyerekkorától ír meséket és történeteket. Több különböző országban élt, két évig lakott Walesben; Párizsba - éppúgy, mint a tengerhez - örök visszatérő. Szabadúszó íróként dolgozik, írt novellát, verset, mesét és ifjúsági regényt is. Növények, állatok és könyvek közelében érzi jól magát, beszéli a matematika, a csillagok és a macskák nyelvét.