"Vétkes, ki feledni képes" - október 23-i városi ünnepség
Képgaléria megtekintése2010.10.24. - 16:00 | Büki László 'Harlequin' - Fotók: BLH, Makrai Tamás
Három incidens is megzavarta a tegnap délutáni városi megemlékezést, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc 54., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulójára, valamint az elesett szombathelyi nemzetőrökre emlékeztünk. Szerkesztőségünk egy Kónya Lajos versrészlettel, és az ünnepi megemlékezés képsoraival tiszteleg az 56-os hősök előtt.
Szombathelyen az ünnepi program 16 órakor a Jáki úti temetőben vette kezdetét, ahol Dr. Torjay Valter, az '56-os Szövetség Vas Megyei Szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke mondott köszöntőt Welther Károly síremlékénél. A megemlékezés a Március 15. téren folytatódott, ahol Szombathely Város Fúvószenekara fogadta az ünnepi műsorra kilátogató - meglepően csekély számú - lakosságot. A 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred díszalegységének katonai tiszteletadása mellett felvonták az országzászlót, majd ezt követően a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, verssel, dallal és néptánccal emlékezve az októberi hősök előtt. Ünnepi beszédet mondott Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő.
Már sötétedett, amikor a Március 15. térről a forradalom egykori fő helyszínére, az 56-osok terére ért az ünneplő menet, hogy megkoszorúzzák a nemzetőrség volt parancsnokságának épületét. A téren az elesett szombathelyi nemzetőrök emlékére előbb a Polgármesteri Hivatal Versmondó Stúdiója adott ünnepi műsort, majd ezt követően Lechner Ferenc, a MÁV Járműjavító egykori nemzetőre, az 56-os Szövetség Országos Elnökségének tagja emlékezett mártírhalált halt bajtársaira.
A jeles nap ünnepi közgyűléssel zárult, melyen a Weöres Sándor Színház művészei adtak ünnepi emlékműsort. Házigazdaként dr. Puskás Tivadar polgármester mondott ünnepi beszédet.
Három momentum is zavarólag hatott az ünnepi műsorra: dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter beszéde előtt Lakos Dezső "forradalmi kiáltványa" hasított a levegőbe - a tér közepére vonulva, tépett-kopott trikolorral a kezében intézte szavait a miniszterhez. A helyi Lakos rövid beszéde után, zászlaját szorongatva vegyült el a megemlékezés meghitt ünnepélyességét, méltóságát tiszteletben tartó honpolgárok közt. Öt perc sem telt el az előző incidens után, amikor a Szombathelyi Repülőklub motoros vitorlázógépe, egy SF 25C Falke (HA-1208) érezte fontosnak, hogy az ünnepi megemlékezés helyszíne feletti légteret berepülje... A legmulatságosabb jelenetre az 56-okok terén került sor. A Polgármesteri Hivatal Versmondó Stúdiójának műsora alatt a saroképület lépcsőházában toporogtak páran, majd az egyik szavalat után hirtelen kinyílt az ajtó, amin egy tévé társaságában kifordult négy lakó. Valamiért (...) épp ebben az időpontban érezték fontosnak, hogy a "trubadúrdobozt" beapplikálják egy kb. 10m-re parkoló kocsiba... A versmondó stúdió műsora után, annak rendje s módja szerint visszamentek odújukba... |
Kónya Lajos - A magyarokhoz - részlet
Áldott légy, magyar nép, ki a zsarnok ellen
megkínzott szívedet az utcára vitted,
ropogó gerinccel egyenesedtél fel
az emberség délceg szavait kiáltva,
véreddel írtad le a szabadság nevét -
áldott legyen fényes forradalmad, nemzet!
Őseidhez méltó tetteid sugárzón
vetődnek a világ elborult egére.
Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja,
lobogó hitünket ki lábbal tiporta
s az idegen fegyvert ölésünkre hozta!
Halottak glóriás menete, ti küzdők,
s ti ártatlan, békés, himnuszra nyíló ajkú
zászlólengetők! Jajj, hogy mindig a zászlót
s zászlótartót lőtte a janicsár fegyver!
Testvéreink, hősi halottak, zokogva
tépjük le szívünkről a vigasz kötését:
vétkes, ki feledni képes életetek
lengedező lángját, végső lobbanását!
Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja,
lobogó hitünket ki lábbal tiporta
s az idegen fegyvert ölésünkre hozta!
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Mácz István :Szíveket gyűjtök.
Szeretem azt, aki gyűjt. Naponta van öröme. Megnézi gyűjteményét, gyarapítja, ápolja, gondozza, megmutatja barátainak. Közben örül, hogy neki van az, amit szeret.
Tisztelem a bélyeggyűjtőket, a rovargyűjtőket és ...azokat, akik címkéket, képeslapokat, érméket gyűjtenek. Bármit.
Te mit gyűjtesz?
Amit én gyűjtök, ahhoz nem kell pénz. Amit gyűjtök, annak nincs ára, mégis mindennél többet ér.
Szíveket gyűjtök.
A szív jelkép. Az embert jelenti.
Úgy járom útjaimat, élem napjaimat, hogy szíveket keresek. Talán bolondnak hinnének, ha tudnák, miért nézek kutatón mások szemébe. Bolondnak hinnének, mint a görög bölcset, aki nappal lámpásával embert keresett a piacon.
Szíveket gyűjtök. Nekem nem valami kell, hanem valaki. Ember.
Ember, aki rám mosolyog; aki megért; aki tisztességes; aki hűséges; akiben szeretet él; aki örül, hogy észreveszik; akiben a tehetség egy szóra kinyílik; ember, aki egyszerűen érték, mert ember.
Ha van olyan nap, hogy nem találok, az én hibám.
Nem néztem eléggé szét, nem néztem a látszat mögé, az előítéletek alá.
Szerencsétlensége az embernek, hogy a jót szégyelli. Rejti, mint kagyló a gyöngyét. Hát én feltöröm a kagylót figyelemmel, érdeklődéssel és a gyöngyhalászoknál boldogabb vagyok. Mert az emberek között több az ember, aki méltó, hogy annak lássák, mint az, aki összetörte magában az emberséget.
Elfogult vagyok? Téged nem ismerlek. Embernek tartod magad. Hányan vesznek észre? Hányan kérik a szíved? Hányan látják, hogy jó vagy?
Szíveket gyűjtök. Őrzöm arcukat. A szemük tüzére emlékszem. Ha azt felejtem, énjük bennem marad, amely belém égett egy pillanat alatt.
Nincsenek érméim, bélyegjeim, címkéim, sem galambgyűjteményem.
Szíveket gyűjtök.
Szívem tele van.
Velük és az örömmel, amelyet csak ők adhatnak.
Nézd el nekem, hogy végig magamról írtam. Eszelősen hiszem, hogy nincs nagyobb, fontosabb, mint az ember. Embertelen korban élünk? Ne hidd el. Csak nézz önmagadba, nézz a mások belső világába s meglátod az Embert. Csak annyi időt fordíts embertársaidra, mint a gyűjtők gyűjteményeikre. Kincseid lesznek. Nem olyan, mit pénzzel kifejezni lehet, nem valamik, hanem sok-sok szív benned, valakik, akiknek értéke semmivel ki nem fejezhető és mind személyes öröm életedben.