A Kötelező olvasmány sorozat legutóbbi vendége nem a fővárosból érkezett, hanem Sopronból. Bár a soproni születésű Rakovszky Zsuzsa sokáig Budapesten élt, szíve mégis visszahúzta szülővárosába. A megszokottól kicsit eltérő módon a beszélgetés sem hármasban zajlott, Jordán Tamás mint házigazda elnézést kért, de színpadi próbái elszólították. Így Lévai Balázs magára maradt Rakovszky Zsuzsával, ám ez semmit sem vont le az est értékéből. Lévai fesztelenül, felkészülten, a tőle elvárt sajátos stílusban vezette a beszélgetést. Lévai Balázs azzal a kérdéssel fordult az írónőhöz, hogy szeretné, ha a műsor végén felolvasna A hold hetedik házban című novelláskötetéből, mely a mai kötelező olvasmány is egyben. Rakovszky erre azt válaszolta, erre minden bizonnyal sor kerül, mivel ő maga nem túl bőbeszédű, a legutóbbi alkalommal is csak igennel vagy nemmel válaszolt a kérdésekre, így jócskán jutott ideje a felolvasásra. Lévai ezután Sopronhoz való kötődéséről kérdezte az írónőt. Rakovszky elmondta, valóban ragaszkodik ehhez a városhoz, nem véletlenül tért vissza annyi év után. Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor megnyíltak a határok, és először mehetett külföldre. Rakovszky irodalmi pályafutását költőként kezdte, több kötete is megjelent. Lévai arra volt kíváncsi, hogy vajon versmonológjai átmenetet képeztek-e a prózához. Igen, Rakovszky költészetében megfigyelhető az út, ami a rímes formától a prózai művekhez vezet.

A Hold hetedik házban nemcsak tartalmilag, hanem formájában is megragadja az olvasót. A borítón két, ötvenes-hatvanas évekbeli fotelt látunk egy elhagyott gangon. Ez utal a cselekmény idejére, az ötvenes-hatvanas években kezdődik, és napjainkig tart. A kötet címe a Hair musicalre és kultuszfilmre utal, az első novellában, mely szintén ezt a címet viseli, egy szalagos magnón recsegő rádiófelvétel szól:

„ When the Moon is the Seventh House, and Jupiter aligns with Mars..."

Ez a dal a hatvanas évek szexuális szabadságát idézi. A novella főszereplői maguk is vergődnek a nyitott házasság és a zárt házasság között. A kötet szereplőinek többnyire kudarcos az élete. Rakovszky erre a felvetésre azzal reagált, általában azt sosem firtatják az emberek, hogy miért vagyok boldog, ellenben elkeseredetten kutatják kudarcaik okát. Az írónő arra kíváncsi, vajon mennyire határozzák meg a véletlenek a sorsunkat, és mennyire befolyásolhatjuk tudatosan. Emberei sorsok, élettörténetek elevenednek meg előttünk a könyv lapjain. Rakovszky arra törekszik, hogy egy-egy történést több nézőpontból is bemutasson, ezért gyakran váltogatja a narrátor szerepét, akár ugyanazon elbeszélésen belül is. Szereplői többnyire nők, akik problémás élethelyzetekben próbálnak talpon maradni. Lévai idézte a kötet első és utolsó mondatát. A könyv így kezdődik:

„ Még sötét volt, amikor elindult az állomásra."

Az utolsó pedig így hangzik:

„Aztán visszahuppan a mélybe."

Ez a két mondat mintegy keretbe foglalja a novellafüzért, utalva életünk kilátástalanságára, sötétből indulunk, és a mélybe érkezünk vissza.

Az írónő elmondta, a novellák megírásakor nem működött benne ilyen tudatosság, nem is ebben a sorrendben készítette, ahogy a könyvben megjelentek, viszont így valóban nagyon kifejezővé vált.

Nem az a célja, hogy műveiben ítélkezzen szereplői felett, ellentétes felfogásokat ütköztet ugyan, de nem alkot róluk ítéletet. Az ismeretlen tényező című novellában sem dicséri, de nem is marasztalja el a főszereplőt, Gábort, aki egyetemistaként a fővárosba kerülve kiváló tanulóként sikeres pálya elé néz, de aztán életében egy hirtelen fordulat következik be, és attól kezdve túlzott mértékben jótékonykodni kezd. Rakovszky nem negatív következtetést szeretne vonni az életről, csak leírja, amit maga körül lát, tapasztal, vagyis nyitott szemmel jár.

Kilenc novellát találunk a kötetben, a nyolc megrázó történet után a kilencedikben, Mája fátylában a humoré lesz a főszerep. Mi is lehetne más, mint egy jó adag irónia, ha valaki hokedlit vizionál, és azon töpreng, hogy mit üzent általa a Világszellem. Vagy mit szóljunk a klímaszerelőhöz, aki megtalálja Istent, ám az furcsa módon kommunikál vele, a szőnyeg mintáján keresztül. Rakovszky ironizál ugyan, de szereplőit nem figurázza ki. Az írónő tükröt tart elénk, olvasói elé, melyben magunkra ismerhetünk.

A könyvhéten jelenik meg Rakovszky újabb könyve Vay Sarolta 19. századi írónőről, aki férfinak vallotta magát. Vay Sándor néven alkotott, férfiruhákban járt, szivarozott, sőt meg is nősült. Az ő kalandos életét örökítette meg az időnként ma is verselő Rakovszky Zsuzsa.

A Hold a hetedik házban novellái:

• A Hold a hetedik házban
• A svédek
• Az álom
• Az ismeretlen tényező
• Triptichon
• A véletlen
• A zebrapinty
• Kalkutta liegt am Ganges...
• Mája Fátyla

Rakovszky Zsuzsa élete: (forrás: Weöres Sándor Színház)

Rakovszky Zsuzsa 1950. december 4-én született Sopronban. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-angol szakos tanári diplomát 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, ezt követően - 1981-ig - az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros. 1982-86 közt szerkesztő volt a Helikon Kiadónál, majd szabadfoglalkozású író, költő, műfordító.1988-ban 4 hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus vendége. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig a Beszélő olvasószerkesztője.

Fordítóként elsősorban angol és amerikai költők, írók - többek közt Wordsworth, Coleridge, Lewis Carroll, C. F. Meyer, Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop, Adrianne Rich, G. K. Chesterton, Bruno Bettelheim, Bertrand Russell - munkáit ültette át magyarra.

Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta. 2002-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A kígyó árnyéka, mely  Az Év Könyve lett. Második regénye - A hullócsillag éve - az 1950-es években játszódik, egy osztrák határ közeli magyar kisvárosban, Sopronban (ahol az írónő jelenleg is él). Egy évvel később szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot az 1985 és 2005 között született verseinek válogatása (Visszaút az időben), amelyet AEGON Művészeti Díjjal ismertek el. 2009-ben jelent meg A Hold a hetedik házban című novelláskötete.

Művei:

• Jóslatok és határidők (1981)
• Tovább egy házzal (1987)
• Fehér-fekete (1991)
• Hangok (1994)
• New life (1994)
• Egyirányú utca (1998)
• A kígyó árnyéka (2002)
• Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse. (2002)
• A hullócsillag éve (2005), regény, Magvető, ISBN 9789631424355
• Visszaút az időben - versek 1981-2005, Magvető (2006)
• A Hold a hetedik házban (2009)