Vasárnapi koncert-koncentrátum - Savaria Karnevál 2011

Képgaléria megtekintése2011.08.29. - 18:40 | vaskarika.hu

Koncentráltan ráfeküdtünk a karnevál vasárnapi koncertjeire is: Lajkó Félix, Balkan Fanatik, Rendhagyó Prímástalálkozó, Nora's Garden, Street Child és a Koprive Tamburazenekar került optikánk elé délutántól késő estig.

Koncertkínálatból (is) jelesre vizsgázott a karnevál, hiszen az utolsó nap is tartogatott minden korosztály számára befogadható zenei produkciókat. A Sörtéren tehetséges helyi rockzenekarok "idomultak" muzsikájukkal a Borok Utcája - Sörtér zenei "elvárásához", a boros színpadon egy világhírű projekt, a Rendhagyó Prímástalálkozó zenészei koccintottak a közönséggel: tokkal-vonóval, cimbalommal, a Fórum Színpad pedig igazi agóraként vonzotta az esti Lajkó-koncertre a karneválozókat!

Fórum Színpad

Balkan Fanatik

A 2002-ben alakult együttes tagjai több évtizedes zenei múlttal a hátuk mögött, műfaji és stílusbeli határokat átlépve Balkan Fanatik néven egyesítették zenei elképzeléseiket. Debütáló albumuk a 2004-es év legjobb World Music lemeze lett, zenéjük pedig szerepelt a MIX és Nyócker című filmekben.

Szintetizátor mögül ekkorákat ugrani nem láttunk még zenészt, így a Balkan Fanatikról valóban az jut eszünkbe, amikor látjuk őket élőben fellépni, hogy „ők tényleg fanatikusok". Ők azok, akik legalább ugyanannyira - ha nem jobban - élvezik, és élvezték saját koncertjüket, mint ahogyan az első sorokban tomboló rajongóik. Talán merész választás volt a karnevál szervezőitől ez a kicsit alternatívabb zenekar, mindenesetre a végére meglehetősen nagy buli kerekedett a koncertből. Az ismertebb dalok elhangzása után (mint a Repülj madár, a Csináld, csináld, jól csináld vagy a Ha te tudnád) egyre fokozódott a hangulat, és néhány szám erejéig egész kis tömeg táncolt a színpadon a zenekar tagjaival együtt.

Lajkó Félix és Brasnyó Antal koncertje

Nevezték már az ördög hegedűsének, a Vajdaság Paganinijének, csodagyereknek, aki ha színpadra áll, és hangszer van a kezében, bármire képes. Lajkó Félix öntörvényűen kezeli a zenét. Nincs szükség stílusbeli meghatározásra, nincs szükség leírásokra, zenéje pont ezeknek az ellenkezőjéről szól: a stílusok áthágásáról, a megmagyarázhatatlan elfogadásáról.

Félix hosszú-hosszú ideje érleli, gyúrja, dolgozza utazását a zenében, lelkének kinyilatkoztatását hegedűn és citerán. Társa ezen az úton a brácsás, Brasnyó Antal, aki őszinte barátja, munkatársa.

Ketten ülnek a színpadon, brácsása alázattal kíséri őt, megteremtve a játékteret, amit Lajkó virtuóz módjára jár be - hol szalad, hol kúszik, hol könnyedén szökdécsel, vagy csendben álldogál. A zene is ilyen - Lajkóra "kell" figyelni, ami valljuk be, nem nehéz. Személyiségét képes átsugározni ránk hegedűjével, hiszen a kettő között nincs semmi akadály.

A zene rohan, száll, vagy sétál, és mi vele tartunk, holott ritkán sejteni, hová visz majd minket. Megállás nincs, egyedül csak a kompozíciók közt, mikor a taps alatt minden alkalommal - a közönségnek hátat fordítva - elsétálnak a színpad belsejéig. Igen, tudjuk, ott könnyebb hangolni, mert egy kicsivel halkabb ott a taps.

A dalokat hallgatva az ember óhatatlanul kíváncsivá válik, ki is ez a fura, szótlan, magábazárkózó alak hegedűjével a színpadon, és feleszmél, hisz elég csak a zenére figyelni, ami mély érzelmekkel telve szólal meg. "Balkáni érzelmek" ezek, melyeket innen 100 kilométerre már egészen máshogy értelmeznének tán. Sok a fájdalom, a boldog-vidám pillanatokat is átszövi az a kesernyés érzelemvilág, mely csak erre a területre jellemző, melyről lehet vitatkozni - és fognak is, míg világ a világ -, hogy miből fakad.

Lajkó játékának központja a hangszer, vagy talán inkább a hangok. Oda sűríti be minden emócióját, nem pazarolja el semmi másra, teljes odaadás ez, amit talán élete bármely pillanatában képes megismételni. Hallgatóként elgondolkozunk azon, hogy ez a rengeteg megtapasztalt érzelem vajon mihez, kihez kötődik, ha valakinek az életében ennyire központi szerephez jut „valami"? Vajon hogy lehet képes még másról zenélni, mint magáról a zenéről, arról, amit eközben él át?

A koncert jól kitalált, egyszerű és tökéletesen működik. Félix lopva vet egy pillantást a publikumra, majd hagyományaitól eltérően, sikerrel tapsoljuk vissza egy ráadásra. Aztán még egyre. A koncert végén úgy érezzük, együtt jártuk be ama mezőt, vagy épp a palicsi erdőt, ahol hangszere erősíti hallhatóvá mindazt, amit ott, együtt, majd átélünk.

Borok Utcája

Koprive Tamburazenekar lemezbemutató koncertje

A Gizdav sam da sam Hrvat album bemutatója mellett a koncerten több tájra utazhattunk a zenekarral. Ez az autentikus zenei körutazás elvitt minket Szentpétarfáról Zágrábon át Dalmáciába, hogy Szlavónián és Vajdaságon át visszatérjünk Nyugat-Magyarországra.

Rendhagyó Prímástalálkozó

A Rendhagyó Prímástalálkozó tagjai a magyar népzene, világzene, dzsessz legkiválóbbjai, ebben a különleges formációban azonban mindannyian népzenét játszanak, természetesen saját egyéniségüknek, stílusuknak megfelelően. A Rendhagyó Prímástalálkozó formációban olyan zenészek muzsikálnak együtt, mint a hegedűvirtuóz Pál István Szalonna és Vizeli Balázs valamint a világhírű fúvós, Dresch Mihály. Szólóikhoz a hagyományos népi hangszerek legjobb hazai mesterei adták a kíséretet: Doór Róbert nagybőgőn és Mester László brácsán, a „koncertmester" pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten művelő Lakatos Róbert volt, két kiváló énekesnővel, Herczku Ágival és Korpás Évával.

Sörtér

Nora's Garden

A Nora's Garden zenekar 2008-ban alakult Szombathelyen. A formáció Tóth Nóra, Harsányi Levente és Tóth András szoros barátságának és közös zeneszeretetének eredményeként született meg, majd csatlakozott hozzájuk Nagy Olivér. A tagoknak a 90-es évek grunge szférájától kezdve, Carmen Consoli-n át Django Reinhardt-ig számos művész és zenei műfaj nyújt inspirációt, saját dalainkban pedig gyakran fellelhetők magyar, illetve mediterrán (szicíliai, spanyol) zenei elemek is, ahogy azt vasárnap a Sörtér javarészt fiatal közönsége is megtapasztalhatta.