Újra előkerült a kopottas csokoládébarna koffer, komótosan vonult vele a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója, Grünwald Zsolt ismerős invitálására. Majd Mérei Tamás hórihorgas alakja pillantok múlva már bele is helyezkedett a Café Frei kényelmes karosszékébe. Olyan egyszerű és természetes volt minden, mint ahogy később az is szinte magától értetődőnek bizonyult (legalábbis így lehetett érezni), hogy Gwyneth Paltrow évfolyamtársa volt, vagy Mariah Carey-vel állt egy színpadon. Mindenféle giccs és cicoma nélkül mesélte, hogy a Yale Egyetemen tanult, vagy, hogy a legnagyobb karmesterek mutattak utat neki. Egy vonó egy vonal mentén... Japán, Izrael, Amerika - így szólt az este címe. Ebből tudhattuk, hogy egy transzkontinentális barangolás vár minket. GPS és térkép sem kellett, csak egy jéghideg kávé, vagy egy hűs limonádé, és csatolhattuk is az öveket.

Kronológiai sorrendet követett a beszélgetés, első körben az iskolaévek nyertek terepet. Zenetagozatos osztályba járt a zeneigazgató, bár a kihagyhatatlan „mi leszel ha nagy leszel?" kérdésre viszont meghökkentő választ kaptunk tőle: kőműves. Elmondása szerint, azonban tudat alatt mindig is sejtette, hogy egyszer zeneművész lesz. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta a tanulmányait, és ekkor kezdett el utazni. 1996-ba ment ki az Amerikai Egyesült Államokba, négy évre, első körben Indiana államba, ahol az Indiana Universityn tanult. Ezt követte a Yale University, majd zárásként a Juilliard School, New Yorkban. 

De kezdjünk mindent a legelején! Útirányt váltottunk és időt ugrottunk. A felkelő nap országa, Japán volt soros, és még számtalan kép, amihez mind egy-egy személyes élménye kötődik a művésznek. Láthattunk nyüzsgő japán nagyvárost, metrószerelvényt és természetfotókat is. Megosztott velünk egy a magasságából kifolyólag vicces történetet, miszerint a japán légitársaságnál mindig megjegyezte, hogy a szűk hely révén nem fér el a lába. Így a repülések alkalmával mindig szívélyesen átültették a sokkal kényelmesebb business osztályra.

Meghatározó élményei között tartja számon izraeli látogatását is, ahová egy próbajáték alkalmával érkezett. Fantasztikus karmesterekkel dolgozhatott együtt, ilyen volt például Lorin Maazel is. „Maazelnek volt egy olyan szokása, hogy csukott szemmel dirigált. Én elől ültem, de egyszer sem nézett rám, viszont ahogy lement a bevezető, rám nézett és lerakta a kezét. Ezzel jelezte, hogy egy szóló következik, azt játszok amit akarok, nem fog beleszólni, a zenekar meg kövessen engem. De azért mégiscsak a Lorin Maazelről van szó, és több száz ember csak őt figyeli! Rettentő ideges voltam."

Pozitív stresszként élte meg ezeket a nagy koncerteket. Fontosnak tartja, hogy a mű ott szülessen meg a színpadon, hogy ne rutinból történjenek a dolgok, hanem legyen meglepetés, legyen spontaneitás. „A zene nem a hangok, hanem a hangok között van. Ezen a pár tized másodpercen áll vagy bukik minden".

Izraelben készült fotók következtek, láthattuk az Olajfák hegyét, egy Holt-tengeri fürdőzést, Maszada erődjét. Majd újra kontinenst ugrottunk: amerikai élményeibe avatott be minket. Indianai házát is megmutatta: „Mínusz 35 fok volt kint, eközben bent a házban legalább volt plusz 20 fok. Így nagyjából egy méteren belül, míg kimentem a házból 50 fokos különbséget tapasztaltam, ami szörnyű hatással volt a szervezetre. Úgy éreztem, nem jut elég oxigén. Furcsa élmény volt."

A képeken Chicago, felhőkarcolók, autók, Los Angeles, egy filmforgatás, a Pacific Coast Highway, Beverly Hills, és a Rodeo Drive kaptak főszerepet. Mindegyik egyetem más típusú volt. A Yale után a Juillard következett. Számtalan kapcsolatra tett szert, amik nagy részét még ma is ápolja. „Volt egy híres osztálytársam, őt szerintem sokan ismerik: Gwyneth Paltrow... De sorolhatnám, kikkel hozott még össze a sors: Harrison Ford, Robert De Niro, Woody Allen. Mariah Carey-vel volt egy közös fellépésem. A Hero című számhoz készült egy felvétel, amiben én is részt vettem."

Az este zárásaként tárgyi emlékek kerültek ki a bőröndből, japán parkolóóra, hirosimai képeslapgyűjtemény, koncertmeghívó, térkép, kitűző lett körbeadva a közönség között.  

A múltba tett kalandozás után Grünwald Zsolt a jelenről is kérdezte az igazgatót. Mi a helyzet az Iseumi Szabadtéri Játékokkal?

Az biztos, hogy Mozart Figaro házassága és Webber Evitája lesz, a jövőben pedig reméli, hogy bővül a sor. A következő nyárra több előadást terveznek.

A Kalandor-kör nyáron is folytatódik, egy hónap múlva Grünwald Zsolt vendége, Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária lesz.