„Megértem, mi dolgunk ebben a világban" (Bősze Éva)

A folyton változó, értékveszejtő napjainkban nehéz költőnek lenni. Még nehezebb, ha a költészetet nő műveli. Bősze Évában, az emberben és költőben nagy a lélek ereje: a szeretet, az örökké élő a remény. Életörömmel tud újra kezdeni, folyton tágítva költői világképét, mindig vállalva a kimondott szó súlyát. Születésétől kezdve itt van köztünk Vas megyében. Vidéken él, mégsem provinciális. Gondolati tere sokkal kiterjedtebb. Gyermekhez és felnőtthöz ugyanazzal a tisztelettel szól a tizenkét verses és három prózai kötetében. Több mint 176 antológiában, számtalan folyóiratban találhatóak alkotásai. Első versét az Életünk közölte. Cserhát-nívódíjas.

"Magamat költőnek vallom, s hiszem./Múltat virrasztok, holdas éjszakát, / a kelő nappal a mába érkezem, / nyílt szívvel élem, búját, baját./" - mondja magáról.

Szóljanak azok is, akiket művei megérintettek, vagy akik társai voltak a költői életúton!

„Bősze Éváról még, annak idején, a hatvanas-hetvenes években is tudni lehetett, hogy íme, egy vasi lány, aki jó verseket ír! S ezeket a recenzens olvashatta is a megjelent folyóiratokban, lapokban, s hallhatta egykori tanárától, Káldi János költőtől, aki már megszavazta Bősze Évának a költői címet." (Bornemisza Attila folyóirat szerkesztő, Bp.)

„Gyakran kérdezik tőle szerzői találkozókon, könyvbemutatók alkalmával, van - e múzsája? Válasza egyszerű: múzsája a szó, az alkotás teremtő, verset szülő perceiben. Lírája sokszínű, témákban gazdag, Nyitott a látható világra: a természet változó képeire, a pillanatok fájdalmaira és örömeire, a szárnyaló zene hatalmára, a városra, ahol él, és ősei is éltek, a tágabb világra és azon is túlra." (Főtér, 2010., t. m. zs.)

Szomjúság 

Első nyomdába került versfüzete. A gyermekkor gyönyörű kora, az ősök emberformáló ereje, a család, akiktől sejtjeiben hozta a tehetséget, lelkében a lírához nélkülözhetetlen érzékenységet, a költői úthoz muníciót. „Mint dörömböl a szüntelen éhség, /lelkemet gyötrő szomjúság, / - gyermekéveim zárt kapuin át, /sóvár szememben kísértet-uzsonnák,/ újhagyma illattal zaklatott világ. /Szomjam a szép-szó hiány, /tűnt mesék pipafüstön át, Kenyérpótló szavú nagyapám./ Alakjuk beleépült további emlékképeibe. Ők határozták meg a szülővároshoz fűződő érzelmeit is.

„Úgy érzem, Bősze Éva Kedvesünk, Anyánk, Városunk c. kötetében Phőnix madárként kel újra életre az elcsépelt, lejáratott műfaj, amely a szülőföldről, a szűkebb pátriáról, Kőszegről énekel. Az anyaföld szeretete és érzékeny költői lélek találkozása nem himnuszokat, nagy ódákat csihol ki a művész tollából, de kiegyensúlyozott személyes vallomásokat, szerelmes verseket, amelynek tárgya a város, a történeti múlt, az egykori és a jelenlegi ember." (Tatár Etelka irodalomtörténész, Chicago)

Mindennapok

„Bősze Évának ez az ötödik kötete, köztük igen jó gyermekvers-kötetet is találunk. Ez a kötete azonban a természetet, az életet és az alkotást szerető és tisztelő felnőttekhez szól. Miután, ciklusok nem tagolják - helyette Markovics Ágota találó és míves illusztrációi törik meg a versek látszat-egyhangúságát, talán megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy szemezgetek egy-egy szívemnek kedves verséből. „Jaj, bennem tűz van!/Perzsel, éget.../.../ Éjszakába lopom a napokat, /tollamra szúrom az álmokat./ Oltanám írások kút-mély vízével, a tiszta források tiszta nedűjével/.../ Jaj, ez a tűz perzsel, éget! /Én e világban alig élek." Aki alkotott már életében, feltehetően jól ismeri ezt az érzést, ezt a feszültséget, ezt a vibrálást. (dr. Györgypál Katalin Uránusz Kiadó)

Izzó parázs hamu alatt 

„Izzó parázs hamu alatt Bősze Éva tizenegyedik önálló kötete. Sokszínű, tág költői tér az, ami lírájában láthatóvá, érzékelhetővé válik. Mikrovilágunk apró részletei éppen úgy, mint nagy és felelősségteljes gondjaink, verssé formálódnak e kötetben. A szeretetet és a reményt filozófiai alapnak tekinti költeményeinek mondandójához. Így szelídülnek a veszteségek a halál miatti fájdalmak csendes elégiává. ... Ebben a kötetben benne van a Haza, és a távoli földrészekből is egy csipetnyi darab, mégis elsősorban Kőszegről szól. Nemcsak azért, mert az alkotó Faludi Ferenc és Otlik lábnyomában lépked, hanem azért is, mert ebben az alpokaljai városkában kapta lírája élményanyagát a gyermeki eszméléstől napjainkig. Itt izzott mindig az a költői tűz, akarat, ami idővel parázzsá csendesült, s ha kell, lobbot vet újra. Bősze Éva sokat ad olvasóinak új versgyűjteményével. Látni tanítja azokat is, akik még csak nézelődnek." (Lián, 2006 t.m.zs.)

Eddig megjelent Bősze Éva kötetek:

• Szomjúság /versek/
• Kedvesünk, anyánk, városunk /versek/
• Tücsköt fogtam kisbogár... / versek , mondókák kisiskolásoknak, óvodásoknak/
• Három dalos kismadár / verses mese/
• A lélek rezdülései / versek/
• Mindennapok / versek/
• A zene titka / megzenésített versek, elbeszélések/
• Izzó parázs hamu alatt / versek/
• Szeretettel Édesanyámnak /anyáknapi versek, köszöntők/
• Mesekalap / versek, mesék/
• Esik eső /Mondókák/
• Varázs-hang-varázs / Társszerzős kiadvány, versek, mondókák
• Ábrándok, álmok, valóságképek, emlékezéseim / Elbeszélések, novellák/
• Életutak / 2 kisregény, 21 elbeszélés/
• Az út vége / Kisregény/

Akkor sem ...

„Bősze Éva költőről szólok, és visszaidézem szépséges verseit, aminőket mindig szívesen olvas az ember. ... Tulajdonképpen elmondhatom, hogy Bősze Évával szinte egyszerre, egyidőben indultunk a szép, de végtelen rögös úton, hogy valahol, messze láthassuk, felfénylenek a biztos út lámpái, s ha már elkezdtük és tudatunk mélyén ott él a vágy, valósítsuk meg és érjünk a célba."

A fenti sorok már részei annak az ajánlásnak, amelyet Ihász Kovács Éva Quasimodó-díjas költő és esztéta, a Cserhát Művészkör főtitkára írt Bősze Éva Net - verseskötete elé. Ötven vers az utóbbi évek alkotásaiból. Ötven szenvedéllyel megírt költemény, amely helyet ad a csendes szemlélődésnek, de az elmélyült gondolatiságnak is. Egy életszakasz lenyomatai.

Az ablaknak jelképalkotó szerepe van a címlapon. Mindennapok kötet borítóján is ablakot látunk, de nem tudjuk, hogy a boltív mélyén félig bezárt-e, vagy félig kinyitott-e az ablak. E kötet címlapján az ablakszárnyak teljesen kitártak, és benne áll teljes önátadással a költő maga. 

Szeretettel ajánlom olvasásra!

http://boszeeva.uw.hu/index.html