A tea története

A történet kb. ötezer évvel ezelőtt, amikor egy Kínai uralkodó véletlenül tea leveleket ejtett egy pohár forró vízbe. Ettől kezdve fogyasztása a társadalmi élet minden részét érintve gyorsan elterjedt a kínai kultúrában, majd művészetté emelte a japánok által megalkotott teaszertartás. Az amerikai kultúrában és szokásokban a gyarmati idők óta játszik fontos szerepet. A Függetlenségi háború egy fontos előzménye az angol tea-adók ellen tiltakozó híres bostoni teadélután. Filteres kiszerelésben először egy bostoni kereskedő készített, míg a jeges tea a St. Louis-i Világkiállításon született meg.

A 19. század második felében a piacon megjelent az indiai tea, a „thea assamica". Nevét az őshonos Assam vidékéről kapta. Az indiai tea abban különbözött a kínaitól, hogy a levelek nagyobbak voltak, s jóval több koffeint tartalmaztak, valamint bármely szüret alkalmával azonos minőségű tealevelet nyertek. Megjelenése után Angliában is ez lett a közkedveltebb, mintsem a kínai.

A magyarok nem tartoznak a legnagyobb teafogyasztó nemzetek közé, de a fekete-, zöld- és gyümölcsteák fogyasztása mellett többen is a gyógyteákhoz fordulnak az egészséges életmód és a természetgyógyászat térhódításának köszönhetően.

A növény eredetileg erdei aljnövényzet, így életük első éveiben gondosan árnyékban nevelgetik. Miután a helyükre ültették a szőlőhöz hasonlóan vízszintesen rögzítik, hogy könnyen lehessen szüretelni. Az ültetvényeket trágyázzák és folyamatosan gyomtalanítják. Az első szüretre csak három év gondoskodás után a negyedik évben kerülhet sor az új ültetvényeken. Évente 3-4 alkalommal szüretelnek. Az első kora tavasszal, márciusban kezdődik, a levelek minőségétől függően. Nagyon fontos volt, hogy a leveleket kellő időben szedjék. A második szedés május végén, vagy június elején, a harmadik pedig augusztus elején történik, melyet kézzel, vagy géppel végeznek. A minőségi teák bizony a kézzel szüretelt teákból készülnek, ugyanis így könnyen szétválaszthatók az alsó (gyengébb minőségű) illetve a felső (jobb minőségű) levelek.

Indiai teaültetvény Fotó: onthegotours.com

A kézzel történő szüreteléskor óvják a sérülésektől, a nyomódástól, mivel mindezek által erjedésnek indulhat és rontja az értékét, és a feldolgozó üzemek is általában közvetlenül az ültetvények közelébe épülnek.
A feldolgozás igen bonyolult művelet volt a régi kínaiak korában. Az akkori tizenkét részből álló kiváló szakértelmet kívánó folyamatot mára négyre csökkentették. Ahány fajta létezik, szinte annyi módszerrel dolgoznak a teamesterek is. Ezért sem egyforma ízűek a különböző ültetvényről és teamester üzeméből származóak.

Számos fajtája ismert, mint a vörös (Európában feketének hívják), a zöld, az oolong és a fehér tea, továbbá léteznek gyümölcs, virág és gyógyteák is. Az Egyesült Államokban elfogyasztott tea mennyiségének több mint 90 százalékát a teljesen erjesztett, erős ízt adó, aranysárga főzetű fekete tea adja. A legnépszerűbb fekete teák között található az English Breakfast (reggeli, melynek erős ízéhez jól illik a tej), Darjeeling (ebédhez illő himalájai virág aromájú teakeverék), az Orange Pekoe (az egyik leggyakrabban használt Ceylon teakeverék) és az Earl Grey ( általában fekete tea és bergamotolaj keveréke).

Tea készítése és fajtái

A jó tea előfeltétele a jó minőségű ivóvíz, ám készítésük teánként eltérő lehet. A legtöbb fajtánál a vizet kezdődő forrásig melegítjük, (a hosszabb forralás ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét) majd a teát ezzel leöntjük, sohasem főzzük. A teli kannát lefedjük, és 3-5 percig állni hagyjuk, azután leszűrjük. Ha hosszabb ideig állni hagyjuk túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből. A tea készítéséhez legjobb, ha porcelánból készül a kanna vagy jénai üvegből, esetleg a zománcozott teáskanna is használható. A teát fogyaszthatjuk édesítés nélkül vagy cukorral, mézzel, gyümölcsszörpökkel, esetleg tejjel. Savanyíthatjuk citrommal, citromlével vagy citromsavval.

Zöld tea

Készítésekor az erjesztés fázis elmarad, így születik a különleges aromájú, világos arany zöld színű ital. Kelet egyik fő cikke, az USA-ban is egyre népszerűbbé válik a zöld tea ivás, a rákmegelőző hatását kimutató tudományos kutatások eredménye miatt.

Vitaminban és ásványi sókban igen gazdag, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, fluorid tartalmának köszönhetően védi a fogat a szuvasodás ellen, valamint az ínyre is jó hatással van. Koffeintartalma miatt a késői órákban fogyasztani nem ajánlatos. A kávéval ellentétben fokozatosan szívódik fel a bélben, így nyugodtan használhatjuk fáradtságérzetünk csökkentésében. Zsíroldó hatását francia klinikai vizsgálatok is igazolták: napi háromszor egy csésze zöld tea a főétkezések után, havonta minimum egy-két kilogramm súlycsökkenéssel jár, anélkül, hogy változtatnánk étkezési szokásainkon. A rákos megbetegedésekkel foglakozó tudósok felfigyeltek arra, hogy Kínában ahol sokan fogyasztják hetente legalább kétszer, kevesebben betegednek meg végbél-, hasnyálmirigy- és vastagbéldaganatban, illetve a meglévő betegség esetében lelassítja a sejtburjánzást.

Elkészítése:
A zöld teában lévő antioxidáns anyagok és vitaminok megőrzése érdekében a teafüvet kb. 70-80 fokos meleg vízbe tegyük, majd kb. 3-5 percig áztassuk és szűrjük le. A teafüvet összekeverhetjük más gyógyteákkal, mint pl. borsmentával, hársfavirággal, bodzával és gyümölcsteával is.

Rooibos tea

Az rooibos növény eredetileg egy vadon élő őshonos cserjeféle, mely kizárólag Dél-Afrikában, a nyugat-fokföldi Cedarberg hegység környékén honos.

Koffeinmentes, ásványi anyagokban (kalcium, mangán, fluor, cink, magnézium, réz) gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony, és rendkívül gazdag szabadgyököket megkötő antioxidáns anyagokban. Görcsoldó, gyulladás gátló és antiallergén. Enyhíti a fejfájást, az asztma, a szénanátha tüneteit, jótékony hatással van az álmatlanságra, hasnyálmirigy bántalmakra, és elősegíti az emésztést. Hatásos ellenszere a bőrbetegségeknek, mint az ekcéma, pikkelysömör, továbbá a pattanásos bőr kezelésére is hatékony a készítmény. Gyomoridegesség és fejfájás enyhítésére ugyancsak javallott. A magas antioxidáns tartalomnak köszönhetően alkalmas a prosztatagyulladás okozta bántalmak kezelésére. A rooibos lassítja vagy bizonyos esetekben meg is állítja a sejtek káros elváltozását, így nagy szerepe lehet több rákfajta megelőzésében.

A rooibos tea nem tartalmaz színezéket, tartósítószereket, aromákat, így kiváló natúr ital készíthető belőle. Fogyasztható tejjel, citromszelettel vagy mézzel. Íze kevésbé kesernyés, mint a fekete teáé, így cukrot sem feltétlen szükséges hozzáadni. Melegen, vagy akár jegestea formájában is fogyaszthatjuk. Reggel élénkítő, nappal szomjoltó, este nyugtató hatása van. Továbbá levesek, saláták, húsok, halételek, és desszertek készítéséhez is használják a rooibost.

Elkészítése:
Az egyszerű elkészítésű fajtához tartozik. Forrázzuk le a tea filtert vagy teát, majd 3-5 percig hagyjuk ázni. Hidegen vagy melegen egyaránt fogyasztható.

A ginseng tea

A ginseng (Panax) évelő növény melynek vastag gyökerét használják fel étkezési célokra, így tea készítésre is. Eredetileg Mandzsúriából származik. A gyökeret frissen, vagy szárítva használják fel. A leginkább megbecsült fajták a fehér és a vörös ginseng. Mindkét fajta növény 6 évig fejlődik, mire a gyökér eléri a fogyasztható állapotot.

A ginseng tea támogatja az immunrendszert, vágykeltő, legyőzi a fáradtságot, energiával tölt fel, segíti az emésztést, csökkenti a koleszterin szintet, javítja a vérkeringést, támogatja a szervezet oxigén ellátását, csökkenti a rák kialakulását, növeli a boldogságérzetet.

A ginseng tea kúraszerűen fogyasztandó, melynek ideje 4-6 hét, majd legalább 1 hónap szünetet kell hagyni. Élénkítő tulajdonsága miatt inkább a nap első felében fogyasszuk, napi 1-2 csészével.

Elkészítése:
Egy csésze ginseng tea elkészítéséhez 2-3 gramm ginseng szükséges (ez kb. 5-8 vékony szeletnek felel meg, vagy 1 teáskanálnyi ginseng pornak). Forrásban lévő vízzel le kell önteni, majd állni hagyjuk 4-5 percig. Minél tovább hagyjuk állni, annál erősebb lesz az íze és a hatása is. Kicsit kesernyés íze miatt fogyasztható más teával együtt is.