Féléves a Magház! - interjú Pavelkovits Petra kreatív tündével
2013.03.04. - 00:25 | Büki László 'Harlequin'
Koncertek s programok színkavalkádja, kultúra, mulatság, olcsó italok, KocsmaKoktél Bár, zsírosdeszka, kiállítás és jó hangulat - mindez megspékelve hangulatos, színes környezettel s mosolygós személyzettel! Így született meg fél éve Szombathely KultúrKocsmája, a Magház. Visszatekintünk, vagy előre? Mondjuk úgy: rá. Pavelkovits Petra, főállású tulaj & szőke ciklon söpört végig válaszaival "rátekintőnkben".
Féléves a Magház. Így képzelted, ilyen szellemiséggel a hely köztudatba kerülését?
Amikor Fülöppel (Viszlay Zoltán Fülöp, Petra élettársa - a Szerk) belevágtunk, nyilván voltak elvárásaink - ha nem is nagyok - és szerintem ezek szinte maradéktalanul teljesültek. Egy-két dolgot leszámítva elégedett vagyok azzal, "amik" lettünk az emberek szemében, a köztudatban.
Fél év kevés idő ahhoz, hogy érdemben megítélhető legyen: megvalósult-e minden kitűzött cél. Arra azonban választ adhat, hogy ezt az irányt képzeltétek-e eredendően, vagy a közönségigények azért közbeszóltak, alakították?
Haladunk a kitűzött cél felé és elszántak vagyunk, mert úgy tűnik, hogy az emberek segítenek a célunk elérésében! Ezért köszönet Mindenkinek!
Mennyire gondoljátok programjaiban hiánypótlónak a helyet? Van-e olyan rendezvényetek, ami a helyet övező attitűd mellett teljesen egyedivé tesz még Bennetek?
Az elképzelésünk már a kezdetektől fogva az volt, hogy Szombathelynek igenis kell egy olyan hely, ahová bárki betérhet, aki színes, változatos dolgokra vágyik. Itt is megvan az a réteg, akit nem feltétlenül elégít ki a helyi kulturális kínálat, akinek már kellett egy hely, ahová szívesen betér és "másfajta" kultúrát "szopogatva" szórakozhat.
Annak idején én sem tudtam menni sehová, mivel pl. inkább az élőzenés megmozdulásokon éreztem jól magam igazán, és itt most nem a nagykoncertekre gondolok. Így maradtak a kocsmák, amiket persze szerettem, mondjuk egy jó társasággal karöltve. De kicsit sivár volt nekem az egész, így felköltöztem Pestre. Na ott, ezen a téren a világ kitárult. Romkocsmák romkocsmák hátán, egyik jobb, másik rosszabb, de mégis...be lehetett valahova térni, ahol élőzene is van és családias a hangulat.
Innen jött a Magház ötlete. Szerintem az tesz minket egyedivé, hogy ezt idehoztuk Szombathelyre, ötvöztük a kocsmát a koncertekkel, bulikkal, irodalmi estekkel és kiállításokkal.
A Basszusgitárulkozás közönsége - Fotó: BLH
Mi az, amire a legbüszkébbek vagytok a megvalósulás szempontjából, s mi az, ami hiányérzetet hagyott maga után. Feltéve, ha vannak ilyenek!
Amire a legbüszkébb vagyok, azok a vendégeink. Nagyon jó érzés, hogy megszerettek bennünket és hiába vagyunk néha fáradtak vagy elszontyolodva, a vendégeink miatt mégis imádjuk csinálni, miattuk tudunk átlendülni a nehézségeken.
Ami miatt esetleg pici űrt érzek, az az, hogy az emberek látószögének kiszélesítése kemény dió. Próbálkoztunk nem helyi zenekarokkal, akik igazán jó zenészeket vonultattak fel, de mivel nem ismerték őket, ezért nem is voltak olyan sokan kíváncsiak rájuk. Pedig érdemes nyitottnak lenni, mert kincsre bukkanhatunk. Mindenesetre úgy látom, hogy ezt is el lehet érni, mert egyre nyitottabb lesz a közönség is.
A meglepetés, a meghökkentés, a művészi látásmód tágítása sokszor szinte pincemélyről hozott felszínre kincseket egy-egy program, fellépő, kiállító formájában. Érzed ezt a közönség visszacsatolásaiból, jelenlétéből?
Fontosnak tartom, hogy a nem befutott és a még nem ismert tehetségeknek is legyen lehetőségük. Ezt próbáljuk az alapján alakítani, amit a közönségünk szeret. Néha nehéz ez, mivel még mi is zöldfülűek vagyunk, de nagyon igyekszünk.
Milyen elvek alapján választjátok ki a fellépőiteket, kiállítóitokat? Mi segít a hatalmas kultúrkínálat kondérjából kihalászni azt a "falatot", ami várhatóan ízesre sikeredik a Magházban?
Mivel magunkénak érezzük a helyet, ezért nyilván a saját ízlésünkre tudunk főként hagyatkozni, de nyilván vannak olyan ismerősök is, akiknek ki szoktuk kérni a véleményét. Mint említettem, mi az "eltűnt" rétegnek szerettük volna a helyet, és én magunkat is ebbe sorolom. Szeretek szinte minden zenei stílust és tevékenykedem a képzőművészetben is, amikor időm engedi. Próbálok a megérzéseimre és az anyagi lehetőségeinkre hagyatkozni a kiválasztásnál.
A legfontosabb pedig természetesen az, hogy igyekszünk teret adni helyi és környékbeli művészeknek is, legyen szó akár zenéről vagy képzőművészetről. Közöttük is vannak rejtett tehetségek, akikre érdemes figyelmet fordítani. Úgyhogy tessék őket hallgatni és támogatni!
Franken Vivien tárlata és Varga Richárd egyszálgitár estje - Fotó: Dart
Lehet azt mondani, hogy lassan nem is egy szubkultúra melegágya lesz a Magház, hanem a város legszínesebb kulturális szentélye, ahova sosem tudunk úgy belépni - ha nyitva van - hogy ne érjen minket valamilyen jó értelemben vett "kultúrsokk"?
Hát én azt nem tudhatom, hogy az emberek számára mennyire vagyunk "kultúrsokkolóak", de az tény, hogy az én huncut agyacskámban ez a cél. (nevet) Mindenesetre bízom benne, hogy mindenkinek akad azért a programjaink között egykét "húdejó" vagy "húdejé" dolog.
Hány százalékosnak ítéled meg a megálmodott tervek megvalósulását?
50-től 100-ig. Mikor, hogy. Minden változik folyamatosan, az érzések pedig giga-mega sebességgel, így én is mindig hullámzok. De az biztos, hogy mostanában egyre inkább az ég felé húznak a számok. És ez jó.
Mi volt a kedvenc programotok? Melyik rendezvény volt a legnépszerűbb?
Hát ez aztán nehéz kérdés, az első fele mindenképpen. A Soulution zenekar fellépései frenetikusak, a Lunchbox koncerteken szuperjó zúzni. Kiemelném a Búcsúkoncert zenekart, amin igaz, hogy nem tolongtunk, de nagyon jó volt a hangulat.
Megemlíteném még természetesen a Belgát, mert az huhúú. És a Mike Gotthard brutality bulija is csuda volt. A jelenlegi kedvencem pedig a Tarantino farsang. A szívcsücsköm az azt körülvevő játékokkal együtt, amit viszont külön köszönök a Vaskarikának, hogy segített a mókában. Meg mindenben. Cső vagytok a Mag és a "világ" között. (nevet)
Mi a legkelendőbb Magház-ital?
Amit nagyon szeret mindenki, az a tapolcai Stari Kézműves sör. Ahogy a világost, úgy a meggyest is. Csak nálunk kapható a városban, úgyhogy legalább annyira kuriózum, mint az itt fellépők, kiállítók köre. Ezen kívül az általunk kitalált Frutti Fröccsök és Kocsma Koktélok is népszerűek.
Vannak-e új ötletek, s ha igen, melyek ezek?
Tervezünk egy kerthelyiséget. Többet nem mondhatok...psszt. :)
Tarantino Farsang - Fotó: Nagy Jácint
Szerkesztőségünk az alábbi programokon Magházalt
Szubjektív Magház Best of:
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat






Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások