2013. április 26-a és július 30-a között, azaz még két hónapig látható Celldömölkön a Kemenesaljai Művelődési Központban és Könyvtárban a Munkácsy kiállítás. A szegény asztalos inasból lett festőművész, Munkácsy Mihály a magyar festészet kimagasló tehetsége, aki nemcsak művészetével, hanem különleges életútjával is kiemelkedik kortársai közül.

Mélyről indult, de kitartó munkájának eredményeként sikerült Európa legünnepeltebb művészévé válnia. A festő Munkácson született 1844. február 20-án. Korán árvaságra jutott, szülei halála után anyai nagybátyjánál nevelkedett. Inasévei keservesen teltek, napi 10-12 órát dolgozott, éhezett, nyomorban tengődött. Megismerkedett Szamossy Elek festővel, aki magához vette, és tanítgatta a fiút, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának vezetője vette pártfogásába.

Témában és stílusában változatos munkássága két külön világgal foglalkozik. Népi életképei a nyomorúságban élő embereket mutatják be, míg a megrendelésre készített szalonképeiben a tehetős emberek világát tárja elénk. A celldömölki kiállításon bemutatott 20 kép, mely Pákh Imre amerikai magángyűjtő mintegy 50 Munkácsy képet számláló gyűjteményéből származik, a maga teljességében mutatja be Munkácsy életművét.

A Bohém című 1873-ban készült festményén például a sötét szín az uralkodó. Éles ellentétet láthatunk a bohém ruházata és megfáradt tekintete között. A népi életet bemutató képei komorak, sötét tónusúak, így nagyobb hangsúlyt kap a szegénység, kilátástalanság. A kiállításon szerepel még az Egy legény az asztalnál, az Öreg paraszt című kép is.

Paál László meghívta Munkácsyt Barbizonba, aki szívesen el is ment, s bár nem tartozott a barbizoni iskolához, szeretett ott festeni. Celldömölkön is látható egy Barbizonban készült képe, Erdőrészlet két alakkal címmel. Ezen a festményen valójában három alak szerepel, mert a nő egy kisbabát is tart a kezében. Munkácsy-t mélyen magával ragadta a szabadban ruhát mosó nők látványa, több mint harminc képet festett róluk. A Mosónők I., II. című képeken az alkonyatot illetve a hajnalt örökítette meg a festő, érzékletesen ábrázolva a kettő közötti különbséget. Míg az alkonyatnál elnagyoltak a vonások, a hajnal jóval tisztább, és élesebbek a kontúrok. A Cigányok az erdőszélen-t méltán nevezhetjük Munkácsy egyik legszebb alkotásának. A szekér előtt álló férfialak magára vonzza a befogadó tekintetét, szinte várjuk, hogy valamit közöljön velünk, annyira beszédes az arckifejezése. Az elveszett gyermek a gyerek perspektívájából mutatja be az erdőt, a félelmetes fákat, a közöttük való bolyongás reménytelenségét.

Munkácsy szalonképeit általában megrendelésre készítette, ennek bevételéből fedezte monumentális alkotásait. A kiállítás reprezentatív darabokat mutat be az 1880-as évek szalonképeiből. Az olvasó nő például élethűen tárja elénk a szalonbelsőt, abban pedig a könyvébe mélyedő nőt. A kis cukortolvaj, a Madame Chaplin, a Merengő nő kutyával, a Reök Ivánné arcképe, a Két család a szalonban, a Hímző kislány, a Séta a Parc Monceau-ban mind-mind meghittséget árasztanak. Az alakok, a szobabelsők, a növények ábrázolása egy harmonikus világba kalauzolja a látogatókat. Érdemes összehasonlítani a Séta a Parc Monceau-ban színeit mondjuk az Egy legény az asztalnál képpel.

Madame Chaplin Rober Chaplin festőművész felesége volt, akikkel Munkácsyék baráti kapcsolatban voltak. Munkácsy Madame Chaplint a szellemi társának tekintette, benne találta meg a meghitt barátot. Felesége először féltékenyen fogadta barátságukat, de később beletörődött. Az 1882-ben készült Téli út Munkácsy egyetlen telet ábrázoló festménye. A kép hátterében vörösen lángol az alkonyat.

Az USA-ban élő, szintén munkácsi születésű üzletember, műgyűjtő, Pákh Imre gyűjteménye főleg olyan Munkácsy festményekből áll, melyek a festő szalon-korszakából származnak, és 2005 előtt nem láthattunk Magyarországon. Ennek az az oka, hogy annyira rajongtak a műveiért, hogy a képek gyakran egyből a festőállványról kerültek magántulajdonba, onnét pedig különböző helyekre.

Pákh Imre, aki a Munkácsy gyűjtemény mellett a Munkácsy Alapítvány létrehozója is, május 31-én, pénteken Celldömölkre látogat, ahol a a Kemenesaljai Művelődési Központban és Könyvtárban 17.00 órakor kezdődő közéleti fórumban Fehér László polgármesterrel beszélget.

S hogy miért éppen Celldömölkön került megrendezésre a kiállítás? Az összekötő kapocs az asztalitenisz, mivel Pákh Imre maga is kedveli ezt a sportágat, magyarországi útjain gyakran betért a Marcibányi téri asztalitenisz-központba, Klampár Tibor pedig a celldömölki csapat edzőjeként ismerte Fehér Lászlót, aki szintén a pingpong szerelmese. Innét pedig már csak egy lépés volt a kiállítás.

A kiállítótér melletti oktatóteremben reprodukciókat találhatunk, melyek segítségével iskolás csoportok ismerhetik meg Munkácsy munkásságát.