25 évvel ezelőtt, 1988-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elhatározta, hogy megalapítja a Pro Scientia Aranyérmet. A kitüntetést azok a fiatalok kaphatják meg, akik főiskolai, egyetemi éveik során az általuk választott szakterületen valami kiemelkedőt nyújtottak, alkottak. Persze ehhez elengedhetetlen, hogy ezt bizonyítsák is előadásokkal, publikációkkal, tanulmányokkal, egyéb tudományos munkával. A lényeg, hogy a hallgatók felsőoktatási pályafutásuk során elért összteljesítményét vizsgálják és értékelik, amikor az aranyérmek odaítéléséről döntenek. Az első díjazást (1989) követően kétévenként országosan 45-50 érmet ítélnek oda a legjobbak részére. 2003 óta a legjobbak részére középiskolai pályafutásért (Junior), illetve művészeti teljesítményért (Pro Arte) járó díjat is kiosztanak.

Aranyérmesek Társasága

Ha kiszámoljuk, ez mára több mint 500 aranyérmes tudós embert jelent, ami után logikusnak tűnik, hogy valahogyan tartsák a kapcsolatot egymással. Ezért jött létre a PSAT, a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, a nyerteseket tömörítő elit klub. Az aranyérem egy virtuális kohéziót teremt a szakmájukban elismert, különböző tudományterületeken dolgozó, sikeres emberek között, akik lehet, hogy személyesen nem is ismerik egymást, mégis bizalommal fordulhatnak a többi érmes társukhoz. Eddig leginkább saját maguk számára tartottak konferenciákat, ahol egymásnak mutatták be eredményeiket, idén tavasszal azonban úgy döntöttek, hogy megpróbálják a talán kedvetlenedő fiatalságot meggyőzni: érdemes itthon tanulni és Magyarországon kutatni.

Megvalósult álmok

Az április-júniusi időszakban a PSAT „Megvalósult álmok - Aranyérmesek a tehetségekért" címmel rendezvénysorozatot szervezett és ennek során mutatták be, vagy ha úgy tetszik, állították példaként középiskolások, egyetemisták elé a szervezetet.
A bemutatott karrierek olyan aranyérmesekhez kapcsolódnak, akik Magyarországon érték el sikereiket. Volt már szó arról, hogy hogyan próbál egy magyar PSAT érmes vezetésével itthon egy lelkes kutató csapat bőrből idegsejteket létrehozni, vagy ahogy „ők" mondják, mit rejt a genetikai újraprogramozás csodálatos, új világa. Az érdeklődők betekinthettek a pénzügyi befektetések világába az OTP Alapkezelőnél, szó volt a könyvkiadás egyik úttörőjének hétköznapjairól az Underground Kiadónál, tőzsdei robotokról, illetve mágneses folyadékokról és mesterséges szövetek orvosi alkalmazásáról. Az egyik előadáson a történeti és kortárs templomépítészet kapcsán abba nyerhettünk betekintést, hogy az építészek miként használják a fényt, mint építészeti elemet. A pénzügyi stabilitásról szóló előadás keretében az MNB-be is ellátogathattunk, ahol megcsodálhattuk az ország egyik legszebb épületét is.

Egy másik előadás témája a távol-keleti Daruma babáról szólt, ekkor megismerhettük azt is, hogy a többszáz éves legendák hogyan alakulnak át, akár napjainkban is, korunk elvárásaihoz is igazodva. Az egyik előadás keretében ellátogathattak az érdeklődők a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campusra, ahol a Zrínyi-Újvár régészeti kutatás rejtelmeibe tekinthettek be. Az előadássorozatot egy rendkívül érdekes megvalósult álom zárta, ami arról szól, hogy egy Pro Arte érmes bemutatta, hogy minden festék, amivel festeni lehet. A látogatók ki is próbálhatták, hogy hogyan lehet lenolajból és tojás sárgájából festéket készíteni, megismerték a különböző ecseteket, vásznakat, régi és modern festési technikákat. Az érdeklődők egy különleges helyszínen hallgathatták meg ezt az előadást: az Amadeus Alkotóház látta vendégül őket, ahol fiatal képzőművészek alkotnak maradandót.
Az előadásokról készült videófelvételek és írásos összefoglalók hamarosan elérhetők lesz a társaság honlapján (www.psat.hu) és facebook oldalán (https://www.facebook.com/MegvalosultAlmok).

A cikk a Campus online oldalon megjelent hírösszefoglaló felhasználásával készült.