Szombathely az egyetlen város az országban, ahol egy civil szervezet (Isis Big Band Egyesület) a nagyközönség számára szervez Big Band Fesztivált. A program szerves része már Szombathely nagyrendezvényeinek, hasonlóan több nyári programhoz (mint pl. a Bartók Fesztivál, a Lamantin Jazz fesztivál, vagy akár a Savaria Karnevál).

Az idei fesztiválon köszönthetünk először németországi big bandet, mely tovább növeli a fesztivál szakmai színvonalát.

A programok a Fő tér rendezvényterületén felállított nagyszínpadon, professzionális hang- és fénytechnika mellett kerülnek megrendezésre 10 és 21 óra között. Több száz érdeklődőt várunk a színes és szórakoztató, az érdeklődő közönséget és a zenészeket is vonzó zenei programokra. A nagy zenekari létszám, a stílus sokszínűsége és nehézsége is garancia arra, hogy felejthetetlen zenei produkcióban lesz részük azoknak, akik kilátogatnak a rendezvényre.

A Fesztivál házigazdájaként, az Isis Big Band egy igazán változatos - mind a big band és swing zenét, mind a populárisabb zenét kedvelő közönséget is kiszolgáló - programmal és meglepetéssel készül a fesztiválra.

A VIII. Szombathelyi Big Band Fesztivál programja:

10:00 - Moson Big Band (Mosonmagyaróvár)
10:30 - Megnyitó: Dr. Puskás Tivadar polgármester
11:00 - Friends Big Band (Győr) koncert

Délutáni program:
16:00 - Big Band Gössendorf (Ausztria)
17:00 - Hanság Big Band (Kapuvár)
18:00 - SRH-Big Band Heidelberg (Németország)
19:00 - Isis Big Band (Szombathely) koncert

A Big Band Fesztiválról eddig megjelent írásaink:

• "Zene nélkül mit érek én...?" - VII. Big Band Fesztivál
  
• Elfújták a felhőket - VI. Szombathelyi Big Band Fesztivál (fotóriport)
• Big band „konzílium" a Fő téren - V. Big Band Fesztivál
  
• Szving leves és bebop flekken - IV. Big Band Fesztivál
  
• A szving és az uralkodó széljárás - III. Big Band Fesztivál a Fő téren

Mi is az a Big Band?

A lexikon szerint 12-20 fős nagy együttes, mely 5 szaxofonból, 4 trombitából, 4 harsonából, gitárból, basszusgitárból (vagy nagybőgő), zongorából, dobból és énekesből áll. Jellemző rá az egységes és elegáns színpadkép, az egyforma kottapult.

Big band, jazz és swing

A big-band stílus Amerikából származik az afrikai és az amerikai jazz stílus örökségeként. 1920-as évek elején alakult ki, előbb New Orleansban, Chicagóban majd New Yorkban hódított, és egészen az 1940-es évekig szinte uralkodó stílusirányzat volt. A klasszikus jazz chicagói korszaka az 1928-ban kezdődő nagy gazdasági válsággal véget ér. Az autentikus jazz nyomtalanul eltűnik, vagy teljesen visszaszorul délre. Másfelől a monumentális koncertek, rádióprogramok, lemezfelvételek és európai turnék egy másfajta fellendülés, a swing-korszak kezdetét jelzik, melyben fénykorukat élték a big bandek.

A swing kialakulásának alapja a gazdasági krízis. A közönség belefáradt a válság nehéz éveibe, valami könnyedet, pihentetőt, álomba ringató szentimentális zenét akart, nem pedig jazzt, a maga drámai feszültségeivel, realista tendenciáival. A swing-korszakban igazi tánczenekarokként működtek a big bandek, az akkori kor könnyűzenéjét játszották, melyre tömegek voltak kíváncsiak.

A műfajra jellemző nagyzenekari játék csak a teljes rend és szervezettség keretei között lehetséges, ezt a célt szolgálja az előre elkészített partitúra, a téma - rendszerint refrénes dal - meghangszerelt feldolgozása az ún. arrangement. Az arrangement játékban leszűkülnek a klasszikus jazzből ismert improvizációs lehetőségek. A hangszerelő természetesen hagyhat helyet a szólisztikus rögtönzés számára, az ilyen rögtönzéshez rendszerint harmonikus zenekari kíséret készül.

Az arrangemment-ban néha improvizatív hatást keltő részeket hallunk: a kórus összes tagja rögtönzésszerű, de lekottázott részt játszik unisono, esetleg mixtúrásan.

A swinges ritmizálás és frazírozás alapja a melódiaritmus. A swing-jelleget mindenekfelett a karakterisztikus ritmusképletek, a dallam erősen off beatbe hajó szinkópás tagolása határozza meg. Az egyenletes lüktetést hozó ritmus-szekció és a dallamvivő hangszerek off beates swingelése között így sajátságos belső hullámzás, lebegés keletkezik.

A swing-korszakban tehát hódít a könnyed elegancia, a látványosság, a színpadi pompa, a luxus-érzetet keltő fehér-vagy fekete szmokingos zenészek a színpadon. Ezért fizetnek az emberek, éppen ezért, aki jó zenész volt és tehette, big bandekbe szerződött, mert a legjobbaknak mindig volt munkájuk.

Glenn Miller, Benny Goodman, Tommy Dorsey, Artie Shaw, Duke Ellington, Fletcher Henderson és Count Basie vezették a legnépszerűbb együtteseket. A kor fontos énekesnői Billie Holiday, Dinah Washington és Ella Fitzgerald voltak. Az első Európában koncertező big band a Duke Ellington Big Band volt.

Napjainkban új erőre kelnek big bandek, egyre több zenekar működik szerte a világon, így Magyarországon is. Kiszélesedett a big band zenekarok repertoárja is. A klasszikus big-bandes, jazzes és swinges darabok (pl. In the Mood, Caravan, Moonlight Serenade) mellett megtalálhatóak: - a musical-ek, - a filmzenék, - különböző versenytánc (standard és latin) zenék, - mai modern slágerek átiratai.