Kép-mutató - Hajba József fotótárlata
Képgaléria megtekintése2009.04.15. - 17:00 | Büki László 'Harlequin'
Amatőr fotósként is a kidolgozott kompozíciók híve. Olykor napokig képes utómunkázni egy fotót, a végletekig finomítva, kiemelve rajta a lényeget. A természetfotók szürreális hatást keltő HDR-technikájától a dinamikus sportfotón át, a hajnali-ködös szénaboglyák látványáig a kidolgozás és a témaválasztás széles palettáját vonultatják fel képei. Hajba József tárlata eltünteti a profi fotós és az igényes amatőr közti, olykor túldimenzionált különbséget.
HIRDETÉS
A Nádasdy-vár Folyosó Galériájában nyílt meg Hajba József fotótárlata, mely április 30-ig látogatható. A kiállítás izgalmas utazás a különböző témák és azok megjelenítése, kidolgozása terén. Az első pillanatra hétköznapinak tűnő perspektívákat a fény öltözteti olyan "ruhába", ami különlegessé, szemet vonzóvá teszi a képeket. Ezek közül is kiemelkednek a hosszú expozíciós idővel fotózott éjszakai és hajnali témák, valamint a HDR-technikával készített, szürreális hatást keltő, expozíció-sorozatokat "egybeolvasztó" alkotások. Hajba Józseffel a tárlatnyitó után beszélgettünk:
Úgy tudjuk régóta fotózol, de eddig komolyabban csak analóg technikával, fotópapírra készítettél képeket. Mi inspirált a filmes technikáról a digitálisra való átállásban?
1981-ben tettem szert első fényképezőgépemre, egyetemi éveim alatt kezdtem fotózni. A helyi fotószakkörben ismerkedtem a fotózás rejtelmeivel. Nagyon izgalmas volt a fekete-fehér labormunka is, ahol az elkészített képeket előhívtuk és alakítgattuk.
A digitális fényképezőgépek számos területen nagyjából elérték azt a színvonalat, amit, az analóg technika képvisel. A digitális technika számos olyan előnyt nyújt - már a felvétel elkészítése közben (beállítások, azonnal ellenőrizhető próbafelvételek stb.)- amivel sokkal könnyebben eljutunk oda, hogy amit meglátunk, elképzelünk, az a leendő képen olyan is legyen. A másik nagy előny a digitális „sötétkamra". A kép megalkotása közben kényelmesebben, komfortosabban formálhatjuk a fotót, hogy a digitális negatívból valóságos kép legyen. Nem is beszélve a formáló eszközök szinte végtelen tárházáról, amit az egyes képalkotó programok nyújtanak.
Képeid a témaválasztás széles spektrumát lefedik: a portrétól a tárgy- illetve eseményfotózás is jelentős hangsúlyt kapott a kiállításodon. Melyiket érzed mégis leginkább közelállónak magadhoz, és miért?
Nagyon nehéz számomra prioritást felállítani, a természetfotózás, az eseményfotózás, a portré vagy tárgyfotózás tekintetében, hisz mindegyiknek megvan a maga szépsége és varázsa, ami magával ragadja az embert mind a munkafolyamat mind a végeredmény tekintetében. Ha mégis választani kellene, akkor a természetfotózást tenném előre, elsősorban a természet kiszámíthatatlansága miatt.
Köztudott rólad, hogy koránkelő vagy, és "aranyat lelsz" a hajnali táj fotózása közben. Mi volt a legnagyobb élményed, amiről úgy gondoltad, ezért tényleg érdemes volt ilyen korán felkelni?
A tájfotó készítés tekintetében az egyik legnagyobb élményem az volt, hogy amire vártam, és amire készültem, egyáltalán nem az történt. Köztudott, ha tájképet akar készíteni az ember, erre a napfelkelte előtti és közvetlen utáni, valamint a naplemente előtti és utáni fények a legalkalmasabbak, a Földet érő fény és légköri viszonyok sajátos természetéből fakadóan (természetesen egyes esetekben lehet kivétel ezen szabály alól is). Ehhez nagyon sokszor fel kell kelni és kimenni, hogy megtaláljuk a megfelelő fényt - szerintem ezen áll, vagy bukik a dolog. Azon a korai reggelen is felkeltem és vártam a megfelelő fényeket, de hirtelen pára és köd ereszkedett tájra, amit nem bántam hisz ezek is nagy barátai lehetnek egy fotósnak. Az elkészített képek nem azok lettek, amire régóta készültem, de helyette készült valami más, amire talán még ritkább lehetősége akad a fotósnak.
Képeiden kiemelt szerepet kap az utómunka, és a kiállított fotók közt is számos olyan akad, aminek új értelmezést adtál vele a kép eredeti környezetéhez képest. Ezek előre kigondolt, tudatos "képlátások", vagy az effektálás során folyamatosan alakul, változik a kép környezete? 
Az utómunka tekintetében természetesen próbálja az ember előre megtervezni még az exponálás előtt a leendő képet mind a kompozíció mind a fényviszonyok tekintetében. Akad természetesen számtalan eset, amikor a kép „kidolgozása" során jönnek elő -sokszor véletlenül - olyan dolgok, amelyek teljesen más inspirációt adnak az előre megtervezett folyamattal szemben.
Mi az, amit egyszer az életben nagyon szeretnél lefotózni?
Ez egy jó kérdés. Nagyon sok mindent. Szerintem a riport keretein belül nagyon hosszú lenne a felsorolás, ezért inkább poénra veszem: amikor te a Himalája csúcsát fotózod, és lemerül az aksid. Na, akkor jönnék én, mint "megmentő".
Ha megkeresne egy magyar topmodell, és azt kérné tőled, hogy Hajba úr, szeretném a portfóliómat kiegészíteni egy Rába-hídon, hajnali ködös időben készített aktfotóval, akkor hova helyeznéd a fókuszt?
Topmodell, Rába-híd, ködös idő, aktfotó hm....... nem rossz! Hogy hova tenném a fókuszt? Hát ködös időben elég nehéz fókuszálni, de mondjuk a nyakláncától egy kicsit lejjebb, jobbra.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás