Szent Márton Ünnep

Szerte Európában Márton napja tájékán szoktak mécsest gyújtani a műhelyekben a munkavégzéshez a korai sötétedés miatt. Innét ered a Márton-napi lámpás felvonulás hagyománya. Szombathelyen 2000 óta él ez a szokás. A Vesperás ünnepi énekeit követően a Székesegyháztól a Szent Márton templomig vonuló menet élén hagyományosan a Savaria Legio római viseletbe öltözött katonái haladnak. A Szent Márton szobor megkoszorúzása és az ünnepi szentmise mellett a város rangos kitüntetései is Márton napján kerülnek átadásra.

Több, mint tíz éves már az országos hírnévre szert tett Szent Márton-napi nagyvásár is, amit minden év november közepén rendeznek a Vasi Múzeumfaluban. A vásárra hazánk szinte valamennyi szegletéből érkeznek minőségi portékákat kínáló árusok, de az erdélyi kézműipari termékek sem hiányoznak a palettáról. A nagyszínpadon zajló programok között gyermekelőadások, néptánc, népzene s más, vásári hangulatot idéző előadások, bemutatók szórakoztatják a közönséget, és minden évben vendég egy Szent Márton nevet viselő település is. Az egész napos nézelődésben, alkudozásban megfáradt látogatók pedig megkóstolhatják a kürtöskalácsosok, gesztenyesütők friss csemegéit, a lacikonyhák kínálta libaétkeket, majd koccinthatnak egyet a jobbnál-jobb borokat kínáló gazdáknál.

Márton, pannóniai származású szent

A kereszténység terjedésében kiemelkedő szerepet játszott Szent Márton, Savaria-Szombathely szülötte, egy római katonatiszt fia. Márton 316-ban született a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savaria városában (ez a mai Szombathely).

A családi hagyományt követve a római hadsereg katonájának állt. Karizmatikus személyiségével, jóságával hamar kitűnt a hadseregből, egy ősi alapparancsnak engedelmeskedve segítette a gyengéket, az elesetteket. A legenda szerint egyszer télen Amiens városkapujában köpenyét megosztotta egy didergő koldussal. Éjjel álmában Krisztus megjelent neki, és elmondta, hogy koldus alakjában vele tett jót. Márton a látomás hatására megkeresztelkedett, apja tiltása ellenére húszévesen elhagyta a katonai pályát, majd téríteni indult kelet felé, egészen a Dunáig, s hazatérve édesanyját is megkeresztelte. Ezt követően többször is visszatért Savariába. Zarándoklatai során szinte egész Európát bejárta, többek között eljutott Itáliába, a mai Szlovénia, Németország és Franciaország területére is. Poitiers mellett kolostort alapított, majd 371-ben Tours püspökévé választották. A püspöki tisztség elől szerénységében a baromfiólba bújt el, de a libák gágogásukkal elárulták. Így vált jelképévé a liba. Püspökként is szigorú, önmegtartóztató életet élt. Emberszeretete, jósága és kiváló szónoki képessége miatt nagyon népszerűvé vált. Candes-i halálát követően holttestét a Loire folyón vitték Toursba. A legenda szerint a hideg novemberi napon valamennyi gyümölcsfa kivirágozott a folyó partján, amerre a hajó elhaladt. Tours-i sírja fölé hívei templomot emeltek. A népszerű püspököt halála után szentté avatták.

Szombathely, Szent Márton városa

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Az első, aki nem mártírként halt meg. Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok. Segítségét kérték gyermekbetegségekben, az orbánc vagy gennyes betegségek esetén. Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban, de tiszteletét olyan nagyságok alapozták meg, mint a Frank Birodalomban Nagy Károly, vagy Szent István király, aki Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között.

Szent Márton emlékét és tiszteletét Szombathelyen több tárgyi és írásos emlék is őrzi. 1360-ból származó okleveles adat szól Szent Márton kútjáról. Gosztonyi János győri püspök 1525- ben kelt, privilégiumot megerősítő oklevele is említést tesz Szombathely lakóinak mély Szent Márton tiszteletéről. Erre utal II. Ferdinánd király kiváltságlevele 1635-ből, amelyben felmentette a város lakóit a kincstári adó alól, ha Szent Márton tiszteletére évente 40 forintot fizetnek a templom, a plébános és a város szegényei javára. Szombathelyen a Szent Márton-kultusz nyomai a püspökség létrejötte után még inkább megtalálhatók. Szily János első szombathelyi püspök tudatosan elevenítette fel a város antik múltját, és annak két ókeresztény szentje, Szent Márton és Quirinus kultuszát. Egyházmegyéje védőszentjéül is Szent Mártont választotta, s az újonnan felépített püspöki székhelyén a művészi reprezentáció eszközeivel népszerűsítette az ősi Savaria történetét, a pogány ókor és a keresztény középkor között összekötő kapcsot jelentő két szentet. Az ezredforduló városvezetése szintén felismerte a Szent Márton kultuszban rejlő lehetőségeket: hűen ápolva hagyományait, nemzetközi kapcsolatokat épített ki a Márton életében jelentős szerepet betöltő európai városokkal. Szent Márton napját 1995-óta ünnepli Szombathely: kulturális, egyházi, gasztronómiai programok sokasága mellett a város legrangosabb kitüntetéseit is november közepén, gálaműsor keretében adják át.

Szent Márton napi (november 11.) hiedelmek és népszokások

Szent Márton az időjós

A néphagyomány úgy tartja, ha „Szent Márton fehér lovon érkezik", azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél, amennyiben, ha „barna lovon nyargalász", vagyis Márton napján nem esik a hó, akkor kemény, havas tél várható. „Eljött Márton szürke lovon", mondták akkor, ha enyhe szürke és latyakos volt e napon az idő, ilyen esetben hasonló télre számítottak.

Hasonlóképpen jósoltak a téli időjárásra a libapecsenye elfogyasztása után annak melle csontjából is.

Egy kalendáriumi írás szerint pedig „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

„Szent Márton vesszeje"

Legkésőbb Márton napjáig behajtották az állatokat a legeltetésből, a pásztorok nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, egészséget, bőséget és gazdag állatszaporulatot kívánva. Ezen a napon kapták meg éves járandóságukat is a pásztoremberek.

Szent Márton köpenye

Márton napján rétest szoktak sütni, hogy Márton is nyújtsa ki föléjük oltalmazó köpenyét. Dologtiltás is fűződik Márton napjához, nem volt szabad ekkor mosni és teregetni, mert attól tartottak, hogy akkor elpusztulnak a háziállatok.

Szent Márton és az újbor

Márton napjára kiforr az újbor. „Ekkor lesz a mustból bor." Márton napján szokták csapra verni az újbort tartalmazó hordót.

Márton és a libák

„Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." - tartja a közmondás, azaz, aki a Márton napra már biztosan jól meghízott libapecsenyéből eszik az egész éven át bőven ehet ihat, így tartották ezt régen.

Márton és a lámpás

Márton napjától kezdve a céhek műhelyeiben lámpát gyújtottak, és egészen a tél végéig annak fénye mellett dolgoztak.

Kapcsolódó írásunk:

A Szent Márton Ünnep részletes programja (nov. 4-15.)

2013.10.30. - 19:30 | vaskarika.hu

Helyszín: Szombathely

Dátum: 2013.11.04 - 15.

10 helyszín - 5 egyházi és 5 világi -, 20 különböző program, valamint Pici bácsi skype-on - szerdán ismertették a Szent Márton Ünnep programjait. A programsorozatban lampionos felvonulás, egyházi megemlékezések, koncertek, képzőművészeti kiállítások, helytörténeti, felfedező játék kapott többek közt helyet, de részt vehetünk a Szent Márton napi országos nagyvásáron, a 40 éves AGORA-Savaria Filmszínház jubileumi ünnepségén és filmvetítésén, a Fondor zenekar táncházában, Petró János romantikus estjén és Presser Gábor koncertjén. Ezenkívül gasztronómiai programokkal is várják a vendégeket Szombathely több éttermében, elsősorban finom libapecsenyére, és az újbor kóstolására.