A hetediket sem szeretnénk kihagyni! - VI. Sok-szín-Feszt Bükön
Képgaléria megtekintése2014.10.27. - 02:45 | Büki László 'Harlequin'
Október 24-25-én hatodik alkalommal telt meg a Büki Művelődési Központ színjátszókkal. A helyi csapat, a Sok-szín-Pad Társulat hagyományos házi fesztiválját szervezte a hosszú hétvégére, amin a drámától a népi komédián át, a mozgásszínházig kapott stílusízelítőt a színházkedvelő közönség. A rendezvény végén Nika Róbert főszervezőt, a Sok-szín-Pad Társulat vezetőjét kérdeztük.
Hogyan foglalnád össze a Sok-szín-Feszt létrejöttének célját, mi indukálta, hogy Bükön hagyomány legyen ebből?
2009-ben érett meg bennünk az elhatározás. A Sok-szín-Pad Társulat 2007-es megalakulása után nagyon sok színjátszófesztiválra eljutottunk. Minden fesztiválon a tapasztalatszerzés mellett természetesen a fesztiváldarabok maximális előadása volt a cél. Mindez feszített tempóban, szakmai zsűri előtt történt. Ezért gondoltuk Major Ágotával, a Sok-szín-pad Társulat akkori vezetőjével, hogy szervezni kellene Bükre egy olyan színjátszó fesztivált, amely nem a versengésről, nem a megmérettetésről szól, hanem a játékról, a közönség szórakoztatásáról, valamint a fesztivál végén egy kötetlen beszélgetésről, szakmai tapasztalatcseréről. Ezt hangsúlyoztam a 25-i megnyitón, ezért álltam én is pólóban a nagyérdemű elé. A gondolatot 2009-ben tett követte, megcsináltuk az elsőt, a másodikat, és idén már hatodszor köszönthettük a meghívott társulatokat. Bükön a színjátszásnak mindig is hagyománya volt. Minden korban voltak Bükön olyan tanárok, művelődési otthon vezetők, diákok, akik szívügyüknek tekintették a színjátszást. Hogy csak a jelenlegi művelődési központ elődjének megnyitó ünnepségét említsem, ahol a János vitéz című daljátékot adták elő a bükiek, a korabeli fényképek tanúsága szerint hatalmas sikerrel. Úgy gondolom, hogy a mostani fesztiválon a csoportvetetők által tett fogadalom, miszerint a hetediket sem szeretnék kihagyni, megerősített bennünket abban, hogy hagyománnyá vált a Sok-szín-Feszt, és a társulatok ugyanolyan kihívásnak tekintik, mint bármelyik minősítő fesztivált.
Tudsz mérleget, szakmai konklúziót vonni a hatodik fesztivál után?
Ahogy említettem, a Sok-szín-Feszt létrejöttének nem a versengés volt a célja. Ennek ellenére természetesen szakmailag néztük egymás előadásait, és természetesen az esti vacsora alatt, és az utána következő beszélgetésekben ugyanúgy szakmailag beszéltük meg a látottakat. Ezt azért tartom, és tartottuk fontosnak, mert a csoportvezetők, a rendezők, és a társulatok tagjai mind másképp látják az előadásokat. Ha meghallgatunk mindenkit, és a hallottakat összegyúrjuk, beépítjük az előadásba, akkor az egyrészt növelheti az előadás színvonalát, másrészt a későbbiekben a darabválasztásoknál, a színpad berendezésénél nagyon sokat segíthet. Úgy gondolom, hogy az idén Bükre látogató társulatok előadásai ismét csak bővítették a fesztivál sokszínűségét, szakmailag pedig ismét gazdagabbak lettünk néhány ötlettel.
Milyen válogatási elvek alapján kerülnek társulatok a fesztiválprogramba?
A mi fesztiválunk meghívásos fesztivál. Vannak már visszajáró vendégek, ők már el is várják, hogy itt lehessenek. Mellettük mindig keresünk olyan csoportokat, akikre mi is kíváncsiak vagyunk, vagy akiket még nem ismerünk. Természetesen a közönség igényeit is figyelembe vesszük a fesztivál megszervezésekor. Minden évben törekedtünk rá, hogy a nagyközönség számára „nézhető" darabok kerüljenek be a fesztiválprogramba. A bükiek a népszínművekre vevők, de emellett mindig kell egy dráma, egy táncszínház, vagy egy hosszabb hangvételű előadás is. Az évek során nagyon sok barátunk lett széles e hazában, de van határon túli társulat is, akik Szerbiából, Zentáról már többször meglátogattak minket.
Mit jelent Bük kulturális megítélésének, kultúrimidzsének a rendezvény?
Mint rendszeres büki rendezvényekre járó azt látom, hogy nagyon nehéz kimozdítani a helyieket otthonról. Egy-egy rendezvényre kilátogatnak, de sajnos mindig ugyanazokat az arcokat látni mindenhol. De nem a rendezvényre járó lakosság alapján ítélik meg egy település kultúrára való nyitottságát. Tóth Tamás és kollektívája nagyon sokat tett azért, hogy Büknek neve legyen a kultúra térképén. Ezen dolgozunk mi is, úgy gondolom nem sikertelenül. A társulat már országosan elismert, és elmondhatom, hogy a Sok-szín-Feszt is elindult az országosan elismertség felé.
Hogyan értékeled társulatod, a Sok-szín-Pad szereplését?
Ez egy jó kérdés. Olyan nincs, hogy mindig mindennel elégedettek lehetünk. Viszont úgy gondolom, hogy a szombati premier előadáson mindenki a maximumot hozta ki a karakteréből. Amit kértem az előadás előtt, azt figyelembe vették a szereplők. Én már akkor mosolyogtam, amikor a bemutató előtt néhány nappal megérkezett az a két gyönyörűszép ruha, ami a két főszereplőn, Kabay Ágnesen és Horváth Mátén volt. Mikor felvették őket, és már a főpróbán abban voltak, akkor teljesedett ki számukra a szerep, akkor találták meg a karakterük milyenségét. Sajnos így nehéz rendezni, hogy nem látod a darabot teljesen kívülről, de úgy gondolom, és a visszajelzések is azt igazolják, hogy „ült" a darab a közönségnek, sodródtak ők is az előadással. Egy-két kisebb részletet még át kell gondolni, de összességében elégedett vagyok a csapattal és az előadással.
Jövőre a hetedikre kerül sor, ami a mesebeli szám. Van már ötlet, mitől lesz, mitől lehet különleges majd, vagy korai erről még kérdezni?
Az ember gondolkodik folyamatosan, pláne így, hogy még frissek az élmények. A fesztivál koncepcióján nem szeretnénk változtatni. Az időponton lehet, de nagyon nehéz olyan hétvégét találni, amikor „nincs semmi" a környéken. Nem szeretnénk hosszabbra tervezni a fesztivált, szerintem ennyi fellépő egy nap éppen elég. A részleteken még korai elgondolkodni, több tényezőn is múlik a fesztivál megszervezése. A kérdéseddel már adtál is egy ötletet, de erről most még ne beszéljünk...
A fesztiválon fellépő társulatok és műsoraik:
A fesztivál műsorát a házigazda, a büki Sok-Szín-Pad, a település 2007 óta működő amatőr színjátszó társulata nyitotta meg, akik Török Rezső A sötét huszár című, az 1930-as évekbe visszarepítő „furcsa kis játékát" állították színpadra.
Adott egy férfi, név szerint Gyibai András. Házasodni szeretne, és nem utolsó sorban huszár. Van özvegy Horváthné, aki viszont férjhez szeretne menni. És létezik Trattner János, Gyibai András nagybátyja, aki kocsmáros. Ő az unokaöccsét szeretné megházasítani. Adott még egy vendéglő kerthelyisége, némi alkohol és lágy zene. Kell ennél több a boldogsághoz?
Szereplők:
Kabay Ágnes - özvegy Horváthné
Horváth Máté - Gyibai András
Nika Róbert Trattner János vendéglős
Firisz Anita - Mari, a pultos
Takács Olivér - Kelempájsz, a zongorista
Rendező: a Társulat
A veszprémi Alig színpad Kampós Csaba A kovács, a kereskedő és az ördög című darabját hozta a fesztiválra.
Az Alig Színpad egy amatőr, félig baráti alapon szerveződő társaság. Elsősorban az alkotás örömére és saját ötleteik megvalósítására játszanak. Repertoárjukon a klasszikus daraboktól a vásári komédiáig minden műfaj megtalálható. Kísérletező, útkereső színpadként határozzák meg önmagunkat.
Az Aligok házi szerzőjének műve magyar népi komédia és vásári játék egyben, bábjátékos elemekkel színesítve. egy magát kereskedőnek kiadó furfangos góbé megpróbál tisztességtelen jövedelemhez jutni, egész addig, amíg egy nála furfangosabb emberre nem akad a falu kovácsának személyében. Hogy a történet ne legyen olyan egyszerű, belép a képbe az ördög is. Vajon hármuk közül ki lesz a győztes? Erről szólt a komédia.
Szereplők:
kereskedő - Oláh András
asszonyok - Turzó Vivien és Vörösházi Krisztina
kovács - Németh József
pandúr - Novák Gergely
Rendezte: Németh József és a társulat
A Ferrum Színházi Társulás Borka asszony és György deák történetét hozta Bükre.
Vas megyében, sőt az országban is az elmúlt 30 évben bizony voltak olyan "acélos" időszakok, amikor könnyen meggyűrődtek a "vasalatlanok" és hamar "megrozsdásodtak" az edzetlenek. A Ferrum azonban nem közülük, a meggyűrődöttek és megrozsdásodottak közül való. Színházi társulásuk, a FeSzT 1976 óta működik, tehát közel három évtizede edzi és csiszolja tagjait, miközben edzi és csiszolja Vas megye közönségét is. A társulás házi krónikájában lassan csínytevéssé szelídülnek a hajdani lázadások. Az egykor oly cirkalmas történeteknek csak a váza marad, és már ők maguk sem mindig értik a régi tagok szófordulatait. A Ferrum mégis képes volt megőrizni és átmenekíteni a vasra jellemző értékeket: a szilárdságot, a keménységet, az eredet vállalását, a folytonosságot. Ahogy a római cézárok - és az ősferrumosok - mondták: Recipe Ferrum! Légy kemény!
Az általuk hozott komédia a XVII. századi Magyarországon született, melynek szerzője valójában ismeretlen. Borka asszony és György deák kacagtató históriáját egy kézdivásárhelyi minorita kolostorban Kresto Cirják jegyezte le. A Ferrum újból felfedezte, felfrissítette, a mai kívánalmakhoz igazította az ősidők óta aktuális témát. Tette mindezt úgy, hogy a játék íve a könnyed, vénlánycsúfoló stílustól eljut a leleplező erejű társadalomszatíráig.
Szereplők:
Bálint Mátyás - György deák
Márczi Renáta - Borka asszony
Egri Dorottya - énekmondó
Rendező: Pintér Viktória
A Zsirai Táncszínház a Pillangóhatás című darabbal lépett a közönség elé. A mű megpróbál rávilágítani és párhuzamot vonni a pillangó és az emberi sors közötti azonosságokra. A darabot már több helyen bemutatták, nagy sikert aratott a veszprémi Petőfi Színházban is. Az integrált Zsirai Táncszínházban kettő ép, és nyolc sérült táncos lépett a színpadra. A főszerepet is sérült fiú táncolta.
Szereplők:
Kabelács Károly, Koczor Dániel, Kabelács László, Hordós Erika, Bogdán Dóra, Nagy Rita, Pötös Jolán, Péceli Erika
Segítők: Berki Tamás, Turbók Henrik, Molnár Tamás, Szalai Péterné, Koczor Dániel
Látványtervező: Kalányos Tamás
Rendező: Jakab Szabina
Rendezőasszisztens: Szabó Brigitta
Az est színházi produkcióinak zárásaként a vasvári Üss a hasadra! Színpad Slawomir Mrozek Ház a határon című drámáját hozta el a fesztiválra.
A mű egy abszurd komédia, melynek alapját a II. világháború és annak következményei ihlették. A darab kellemes szórakozást ígér azoknak, akik meglátják a humor és az irónia mögött a helyzet és az azt kiváltó emberi gyarlóság tragikomédiáját.
Az est zárómomentumaként a Nicki Fergeteg Néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. A fesztivál nyitónapján, október 24-én a soproni Komisz és dESZKa Társulat érkezett a Valahol Európában című musical-lel. A társulat és a darab érdekessége volt, hogy a szereplők között megtalálhatók voltak a Zsirai Szociális Otthon értelmi fogyatékos színjátszói, valamint soproni gimnazisták, tanárok.
A darabról részletesen itt írtunk:
Nem szabad félni! - Valahol Európában a KOMISZ és a dESZKa Társulat előadásában
2014.10.20. - 00:45 | Waldo - Fotó: Büki László 'Harlequin'
Október 18-án szombaton a zsirai Fogyatékosok Otthona színháztermében került bemutatásra a KOMISZ és a dESZKa Társulat előadásában a Valahol Európában című előadás. A végig magával ragadó produkció talán legfontosabb üzenete, gondolata volt: "Ha együtt megyünk, talán oda fogunk érni". Ha nem félünk azoktól, akik valamiben mások, mint mi, ha nem félünk megnézni őket, ha kézen merjük fogni őket, és azt mondjuk nekik: gyere, játssz velem, talán akkor odaérhetünk egy olyan világba, ahol nem csak nem szabad, de nem is kell félni...
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás