Lampionos felvonulás Szent Márton tiszteletére 2014

Képgaléria megtekintése2014.11.08. - 01:50 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Hatalmas tömeg vonult végig Szombathely utcáin pénteken este a székesegyházban tartott vesperást követően. A lampionos, fáklyás felvonulás a Fő téren keresztül haladt a Szent Márton szoborhoz, ahol koszorúzásra és ünnepi megemlékezésre került sor. A város és a katolikus egyház közösen szervezte az immár hagyományos novemberi rendezvényt, ami elsősorban a gyermekes szülőket és a hívőket mozgatta meg nagyszámban.

Szerte Európában Márton napja tájékán szoktak mécsest gyújtani a műhelyekben a munkavégzéshez a korai sötétedés miatt. Innét ered a Márton-napi lámpás felvonulás hagyománya. Szombathelyen 2000 óta él ez a szokás.

November 7-én a hívek a székesegyházban 17 órakor a megyéspüspök és a papnövendékek vezetésével a Szent Márton napi zsolozsmából a Vesperást, az esti dicséretet imádkozták. A Vesperás himnusza, a zsoltárokat keretező énekek, a fohászok felidézték Márton püspök személyiségének legjelentősebb vonásait.

A Vesperás ünnepi énekeit követően a Székesegyháztól a Szent Márton templomig vonult a menet, melynek élén hagyományosan a Savaria Legio római viseletbe öltözött katonái haladtak. Meggyújtották a fáklyákat, a míves lampionokat és a Legio felvezetésével a mintegy ezer megemlékező megindult a Szent Márton templom előtt álló „Szent Márton megkereszteli édesanyját" szoborhoz a Székesegyház - Széchenyi utca - Fő tér - Savaria tér - Szent Márton utca útvonalon.

A szobornál ünnepi beszédet mondott dr. Veres András megyéspüspök és dr. Puskás Tivadar polgármester, majd koszorúzás zárta az ünnepséget, amiben cserkészek segédkeztek.

Pénteken került Szombathely Fő terének keleti részén kialakításra az a szabadtéri installáció, amelyen első alkalommal európai Szent Márton ábrázolásokkal ismerkedhet meg a sétáló közönség. Azokból a művészeti alkotásokból mutat be néhányat, amelyek a különböző korokban katonaként ábrázolják Savaria híres szülöttét.

Márton, pannóniai származású szent

A kereszténység terjedésében kiemelkedő szerepet játszott Szent Márton, Savaria-Szombathely szülötte, egy római katonatiszt fia. Márton 316-ban született a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savaria városában (ez a mai Szombathely).

A családi hagyományt követve a római hadsereg katonájának állt. Karizmatikus személyiségével, jóságával hamar kitűnt a hadseregből, egy ősi alapparancsnak engedelmeskedve segítette a gyengéket, az elesetteket. A legenda szerint egyszer télen Amiens városkapujában köpenyét megosztotta egy didergő koldussal. Éjjel álmában Krisztus megjelent neki, és elmondta, hogy koldus alakjában vele tett jót. Márton a látomás hatására megkeresztelkedett, apja tiltása ellenére húszévesen elhagyta a katonai pályát, majd téríteni indult kelet felé, egészen a Dunáig, s hazatérve édesanyját is megkeresztelte.

Ezt követően többször is visszatért Savariába. Zarándoklatai során szinte egész Európát bejárta, többek között eljutott Itáliába, a mai Szlovénia, Németország és Franciaország területére is. Poitiers mellett kolostort alapított, majd 371-ben Tours püspökévé választották. A püspöki tisztség elől szerénységében a baromfiólba bújt el, de a libák gágogásukkal elárulták. Így vált jelképévé a liba. Püspökként is szigorú, önmegtartóztató életet élt. Emberszeretete, jósága és kiváló szónoki képessége miatt nagyon népszerűvé vált. Candes-i halálát követően holttestét a Loire folyón vitték Toursba. A legenda szerint a hideg novemberi napon valamennyi gyümölcsfa kivirágozott a folyó partján, amerre a hajó elhaladt. Tours-i sírja fölé hívei templomot emeltek. A népszerű püspököt halála után szentté avatták.

Szombathely, Szent Márton városa

Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Az első, aki nem mártírként halt meg. Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok. Segítségét kérték gyermekbetegségekben, az orbánc vagy gennyes betegségek esetén. Márton kultusza feltehetően már a honfoglalás előtt virágzott hazánkban, de tiszteletét olyan nagyságok alapozták meg, mint a Frank Birodalomban Nagy Károly, vagy Szent István király, aki Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között.

Szent Márton emlékét és tiszteletét Szombathelyen több tárgyi és írásos emlék is őrzi. 1360-ból származó okleveles adat szól Szent Márton kútjáról. Gosztonyi János győri püspök 1525- ben kelt, privilégiumot megerősítő oklevele is említést tesz Szombathely lakóinak mély Szent Márton tiszteletéről. Erre utal II. Ferdinánd király kiváltságlevele 1635-ből, amelyben felmentette a város lakóit a kincstári adó alól, ha Szent Márton tiszteletére évente 40 forintot fizetnek a templom, a plébános és a város szegényei javára. Szombathelyen a Szent Márton-kultusz nyomai a püspökség létrejötte után még inkább megtalálhatók.

Szily János első szombathelyi püspök tudatosan elevenítette fel a város antik múltját, és annak két ókeresztény szentje, Szent Márton és Quirinus kultuszát. Egyházmegyéje védőszentjéül is Szent Mártont választotta, s az újonnan felépített püspöki székhelyén a művészi reprezentáció eszközeivel népszerűsítette az ősi Savaria történetét, a pogány ókor és a keresztény középkor között összekötő kapcsot jelentő két szentet. Az ezredforduló városvezetése szintén felismerte a Szent Márton kultuszban rejlő lehetőségeket: hűen ápolva hagyományait, nemzetközi kapcsolatokat épített ki a Márton életében jelentős szerepet betöltő európai városokkal.