A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokásossá. E napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa a bűnbánat látható jeleként elrendelte a hívek számára a hamvazkodást.

Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokára rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, és keresztet rajzol vele a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet, de mivel régen mosószer és szappan alapanyaga is volt, ezért egyszerre jelképe a gyásznak és a tisztaságnak.

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.

A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét", "csonkahét" volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendezik a Torkos csütörtök akciót. /MTI/

***

A negyven napos böjt szabályai

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert "lelkileg egyesülni" az "igazi áldozattal, Jézus Krisztussal" - írták.

A 40 napos böjt alatt tartózkodjunk első sorban a húsféléktől. Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. A tapasztalataink alapján általában nem az ebéd, hanem a reggeli és a vacsora jelenti a problémát. (Bár ma már nagyobb diszkontokban lehet kapni vegán felvágottat, többféle ízben is.) Ha az ember lemond a felvágottakról, szalámikról, akkor a szervezet számára szükséges fehérjét szénhidráttal pótolja. Ez nem jó, akkor ha ezek a szénhidrátok gyorsan felszívódóak, megdobják a vércukorszintet, ami utána, hamar leesik, és ismét éhesnek érezzük magunkat! Sokkal jobb, ha jó minőségű gabonákból pótoljuk a hiányzó kalóriát.

Fotó: wellnessiranytu.hu

A hét fő gabona: a rizs, az árpa, a köles, a rozs, a zab, a kukorica és a búza, de ne feledkezzünk meg az amarántról sem, ami manapság már kisebb üzletekben is beszerezhető.

A régi korok embere - aki még úgymond összhangban élt a természettel -, a hét napjaihoz különböző minőségeket és az ennek megfelelő ételeket párosította.

Úgy tartották, hogy a hét napjai a bolygókkal, és a bolygóknak megfeleltetett istenségekkel állnak szoros kapcsolatban. Minden gabona a Nap gyermeke, ám mivel a Naprendszer bolygói mind más és más hatással vannak a gabonafélékre, a különböző gabonák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Tojást, halat és tejterméket lehet enni?

Ha valaki jól bírja a húsnélküliséget, akkor megpróbálkozhat azzal, hogy kipróbálja a vegán életmódot, és elhagyja a tojást, a halat és a tejtermékeket is. Nem kell mindet egyszerre, lehet tápanyagcsoportokként is haladni! A tojás elhagyása leginkább a süteményeknél különböző dolgok összetapasztásánál okozhat nehézséget. Használjunk helyette chiamagot. A tejtermékeket pedig növényi tejekkel, tejszínekkel helyettesíthetjük. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ételenként változik, hogy milyen növényi tejszínt használunk. Például a kókusztejszíntől mindennek Hawai-csirke íze lesz, így például főzelékekhez a zabtejszín, a mandulaföl vagy a kesukefír sokkal jobb választás.

fotó:pixabay.com

40 napos böjt hatása

Mi kétszer is kipróbáltuk a negyven napos böjtöt. És mindegyik esetben 2-3 kilóval mutatott kevesebbet a mérleg. Igaz, nálunk az hozta meg az áttörést, amikor a tejtermékekről is lemondtunk. /napidoktor.hu/