Trokán Pétertől megtudtuk, az influenza a társulat tagjait sem kímélte, szinte mindenkin végigvonult, de most már szerencsésen túl vannak rajta, és újult erővel állnak készen, hogy végigvigyék az évadot. Április 30-án kerül sor Victor Hugo: A király mulat című drámájának premierjére Valló Péter rendezésében. Valló Péter elmondta, régi kedvence a darab, mely a hatalomról, a hatalomhoz való viszonyulásról szól. A drámát először az 1830-as évek elején Párizsban mutatták be, ám a premier botrányba fulladt. A konzervatív körök ugyanis mélységesen megbotránkoztak, a kormány pedig engedett a nyomásnak, és meghozta döntését, A király mulat című darabot Párizsban nem adhatják többet elő. Botrányszagra gyűl az éji vad, joggal merül fel a kérdés, mi az, ami ennyire zavarta a nyárspolgárokat. A főszereplő I. Ferenc francia király, aki nagy szoknyavadász, mindent el is követ, hogy hajlamait kiélhesse. Bármit megtehet, amihez kedve éppen kedve van, ebben az udvar is támogatja. Az ország összes nőjére igényt tart, s hogy föl ne ismerhessék, álruhában végzi hódításait. Így jut el Triboulet, udvari mulattató féltve őrzött lányához. Blanka tizenéves, jól nevelt polgárlány, aki a királyról azt hiszi, hogy egy szegény diák. Triboulet rendkívüli módon félti a lányát, elzárja a világ elől, mivel meg akarja védeni a gonoszságtól. A lány ezért alkalmatlanná válik arra, hogy kiigazodjon a világ dolgaiban, nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Természetesen beleszeret a királyba, sőt érzései csak megerősödnek, amikor annak valódi kilététére fény derül. A lány azonban ártatlanságában abba a tévhitbe esik, mint ahogy Valló Péter szerint a nők többsége teszi, éljen bármelyik korban; hogy ha a király látja, hogy szereti, akkor megváltozik. Triboulet cselszövéssel akarja összetört lánya szívét kárpótolni, aminek konklúziója, hogy a harag és a bosszú rossz tanácsadó. A király megmenekül, viszont szenvedélyes szerelem jelképeként az udvari bolond leánya feláldozza magát.

A dráma többszintű, több vonulat fut végig a cselekményen. Van egy szexuális, erotikus szint, és van egy mélyebb pszichológiai, érzelmi olvasata is. Egy erkölcstelen világban létezik egy erkölcsös személy, akit Hugo szembehelyez a világgal. A lány még attól sem riad vissza, hogy feláldozza magát. Az apa kettős játékot űz, szíve mélyén gyűlöli azt a társadalmat, amelyben él, mégis a legaktívabb részeként viselkedik. Valójában egy aljas gazember, lányát mégis túlzott módon félti: ez már nem más, mint egy tudathasadásos állapot. A többi emberre is a kettős magatartás a jellemző, másképp viselkednek az udvarban, és másképp otthon, amikor maguk vannak. Ez a kétarcúság a mai kor ugyanolyan jellemzője. Hugo szociális és társadalmi igazságérzete nyilvánul meg a darabban romantikus hevülettel társulva. S ahogy egy romantikus drámához illik a cselekménye bonyolult, szövevényes. A mű Verdit is megihlette, A király mulatból született meg a Rigoletto szövegkönyve. A színházszerdán Rigoletto áriájából hallhattunk egy megható részletet.

A rendező arról is beszélt, hogy a színpadon nem 19. századi, hanem 21. századi hangulat fog uralkodni, a nézők aktuális és élő problémákkal találkoznak, nem véletlenül a francia színjátszás konstans darabja A király mulat. Kiváló példát találunk arra, hogy hiába próbál az ember az agyával elintézni dolgokat, képtelen rá, mert az ösztönök is közbeszólnak. Ha az agyunkkal keressük a megoldást, szembekerülünk az ösztönökkel. S ha már a tudathasadás került szóba, Trokán Péter elmondta, Jordán Tamás is meghasonlásban él abból a szempontból, hogy tisztában van vele, mennyivel könnyebb a nézőket becsalni a vígjátékokra, de mégsem akarja erre a pályára terelni a szombathelyi színjátszást. Az ország legjobb rendezőt hozza ide, hogy valami többletet, pluszt tudjon adni. A színész úgy érzi, hiba lett volna, ha kihagyja az életéből a városunkban eltöltött éveket. A nézőknek van igényük a színházra, még a komolyabb darabokra is, ezt igazolja a telt ház a Színházszerdákon. Valló Péter megerősítette ezt. Szerinte egyre többen ábrándulnak ki az úgynevezett kereskedelmi tévé jellegű színjátszásból, és keresik a komolyabb darabokat. Például amikor a Karamazov testvéreket rendezte, azt hitte, az egész bukásra van ítélve, és meglepetten tapasztalta, hogy tetszett a közönségnek.

A király mulat csodálatos költői mű páros alexandrinusokban elbeszélve. A páros alexandrinus a magyar nyelvtől idegen forma, nehezen áll rá a fülünk, ráadásul a rímek könnyen monotóniához vezethetnek, ezért nagy kihívás a mű. Bár mai aktuális politikai helyzetre utal, nem a mai Magyarország problémáival foglalkozik a darab, annál általánosabb, örök érvényű dolgok jelennek meg. Az általános mellett ugyanakkor megjelenik az egyéni, a Weöres Sándor Színházra szabva Duro Győző dramaturg átdolgozásának eredményeként, mely kicsit más, mint az eredeti Hugo darab vagy a Kálnoky-fordítás. A beszélgetés végén Trokán Péter azzal a kéréssel fordult a rendezőhöz 40 valahány éves ismeretségükre hivatkozva, hogy hossz-hosszú idő után úgy szeretne már végre főszerepet kapni tőle.

Victor Hugo: A király mulat - dráma egy részben -

Átdolgozta: Duró Győző

A remek író általában a nép nyelvén szólt keserves, szívhez szóló történetekről. A király mulat című drámája egy erkölcstelen királyt mutat be. Korában nem engedték színpadra vinni, bemutatása nagy felháborodással járt. Verdi szövegkönyvének ez a történet az alapja, amely a Rigoletto címet viseli. Az nem is lenne baj, hogy az impozáns külsejű király nem tud ellenállni a női bájnak, viszont mikor már az udvari bolond is érintett lesz, ott kezdődik a bonyodalom. Álruhában hódít a király, ezt minden úr tudja, kivéve a naiv nőket. Küllemének és szövegének köszönhető, hogy a gyengébbik nem meghajol a lábai előtt, holott nem is tudják, kivel van dolguk. „Egy király, uraim" tudják az öregek „mindig annak örül, mit mástól elvehet." Fogalmaz Cossé úr a drámában. A lánglelkű király Triboulet, a bolond lánya szívét is birtokolja, és még akkor sem akarja elhinni, hogy a király csak ámítja, mikor szemtanúja, hogy egy másik hölgynek bókol. Triboulet cselszövéssel akarja összetört lánya szívét kárpótolni, aminek konklúziója, hogy a harag és a bosszú rossz tanácsadó. A király megmenekül, viszont szenvedélyes szerelem jelképeként az udvari bolond leánya feláldozza magát. Triboulet mit sem sejt, azt hiszi, hogy a tökéletes cselszövés megvalósul, de haldokló lánya utolsó esdekelő sóhaját hallja csak. Így a király továbbra is mulat, a bolond, aki eddig nevettetett, gyászol. 

Szereplők:

Első Ferenc, francia király/Kálmánchelyi Zoltán

Triboulet, udvari mulattató/Jordán Tamás

Blanka, a lánya/Sodró Eliza

Bérarde-né, Blanka nevelőnője/Bálint Éva

Saint-Vallier gróf, összeesküvő/Trokán Péter

Saltabadil, bérgyilkos/Horváth Ákos

Maguelonne, a húga/Edvi Henrietta e. h.

Madame de Cossé, akire a király szemet vetett/Nagy Cili

Cossé úr/Bajomi Nagy György

Montmorency úr/Orosz Róbert

Pardaillan úr/Endrődy Krisztián

Clément Marot, udvari költő/Vass Szilárd

Két őr és Két hölgy a királyi palotában

Díszlettervező: Valló Péter

Zeneszerző: Melis László

Jelmeztervező: Benedek Mari

Dramaturg: Duró Győző

Súgó: Kisely Máté

Ügyelő: Schmidt Róbert

Rendezőasszisztens: Juhász Ádám

Rendező: Valló Péter

Bemutató: 2015. április 30. 19 óra, Márkus Emília terem