Befektettem a képen látható pozícióba, drapériák közé, megfelelő megvilágítással, és így készítettem róla fotókat.

Lassan érett meg bennem a mű, ez az egész karácsony-téma.

A karácsony számomra a legkedvesebb ünnep, mely gyermekkorom óta elkísér. A fények, színek, melegség - talán ez a három összetevője az, ami a legvonzóbb. A tél, mint olyan, igazából csak kellék nekem a karácsonyhoz, mivel lelkem mélyén és gondolataimban ilyenkor egy narancs- és pálmaligetes, sziporkázó, tüzes, csillagos ég alatti táj jelenik meg, kis házak meleg fényt árasztó ablakaival.

Ezen a művemen ezekből az élményekből táplálkoztam, de megjelennek a germanikus tél-karácsony hangulatai is. A hideg kék-zöld színek, valamint a fenyőtobozok, és maga a fenyőfából készült keret, egészen a boltív felett látható, konkrétan megfestett havas hegycsúcsokig hozzák ezt az európai hatást. (Ide sorolható még a bejgli is).

A mű formája egy szárnyas oltárra emlékeztet, kitárt oldalszárnyakkal, ami egyben egy angyal nonfiguratív alakja.

A kompozíció két szálon fut: Jézus születésén, és a karácsony ünnepén.

KARÁCSONY   olaj, vegyes technika, 179 x 15,5 cm, 2009. 

A csúcson máris ott van a királyi princípium, Jézus hatalmas királysága, aki, mint király, jött e világra - Heródes nagy bosszúságára. A királyi korona nap-fénye stilizálódik a csúcsív sugaraiban, és az op-art formációban. Ebbe ékelődik bele a kis, zöld, szintén op-art fenyőfácska, melyet az oltár két szarvát szimbolizáló, oszázsnarancs idomok szegélyeznek. Az oszázsnarancs egy különlegesen egyedi fa, mely - ugyan Amerikából származik -  Európában (is) él. Termése a narancshoz hasonlít, de az eperfafélék családjába tartozik, ezért a fügének - narancs mellett a másik misztériumnak - is rokona. Megsértve tejnedvet enged, s ezzel az édes anyatejjel asszociál. Fája kemény, és aranylóan sárga, szép erezettel. Ezért készült a belső boltív felső kerete ebből a fából.

Jézus király származását az oroszlánnal is szemléltetem, ami Júda törzsére - Jézus származására - emlékeztet. (Júda oroszlánja)

Ez a boltív egyben egy építészeti architektúra a művön, melyben az oroszlános, tujából készült kő az un. zárókő. Ez a boltív ragasztások nélkül is megáll, mértanilag úgy van kiszerkesztve.

Fontos volt, hogy az oroszlánt tuja-életfára fessem, ezzel is utalva Jézus ÉLET mivoltára.

A belső boltívben látható az alvó Ágota-Mária, a chagalli álom, s itt bukkan elő a Hold - mint éjszakai jelkép - mögött a Vénusz, mely a női princípium mellett az a bizonyos Betlehemi Csillag. Ez a belső boltív egy karácsonyi betlehem, ahol a Kis-Jézus megszületik. A képen kék álomba merülő baby-blue születése a méhlepénnyel, és egy csepp alakú körtefa lapocskára festett szimbolikus vércseppel. Ez a vércsepp egy csipkebogyó, ami Csipkerózsika álmát is beasszociálja, a megszúrt ujj esete után. A csipkebogyó ezen a képen még más jelképeket is hordoz. Többek között azt is, hogy a lelket, a benne alvó szeretetet és hitet, Isten Igéjét évtizedek ránk rakódott szokásaiból úgy kell kifejteni, mint ahogy a herceg kifejtette Csipkerózsikát a csipkebokor mindent behálózó szorításából.  Ez a herceg ismét visszautal Jézusra, aki - mint Prince of princes - a Menny Királyának hercege, kiszabadít bennünket a ránk rakódott béklyókból, és felébreszt álmunkból.

A másik asszociáció a csipkebogyó lekvár, és a csipkebogyó magas C-vitamin tartalma, ami itt is az Életre utal.

Amúgy meg a csipkebogyónak vércsepp alakja van.

A többi, karácsonyi motívum szervesen kapcsolódik a Háromkirályok ajándékaihoz, ahhoz a gazdagsághoz, amit karácsonykor minden ember az asztalra tesz.

Lent, a kép alján egy jánosházi élményem látszik. A nap izzó színűre festette a két pajta közötti eget, a háttérben házakkal és fenyővel, s átvonul az égen az a misztikusan fénylő felhő, amely napnyugat felé mutat - mert a királyoknak napkeletről nyugat felé kellett tartaniuk

„Megnézik fél szemre, kéznél-e a fejsze" - mondja Kányádi Sándor nagyon szemléletes versében. Itt a fenyőfák kivágásával asszociálva vágtam bele a fejszét a mű fenyő keretébe, és e hasíték nyomán kibuggyan a fenyőfa vére. Romek valóban fél szemmel a fejszére néz. 2007-ben kaptam tőle egy sms-t, melyben megjegyezte, hogy „nálatok legalább mindig karácsony van...", mivel oly sokszor fogadtuk be szeretettel, meleg lakásunkba.  A fejsze nyele egy székely faragású furulya.

Nagyon kedves festőművész barátom, Karácsony Attila, mint fontos asszociáció néz velünk szembe. Benső örömöt és megelégedettséget sugárzó arccal közli, hogy megszületett kislánya - éppen karácsony éjjelén - s ez így teljességében fontos a műben.

Fölötte Levy elmosódott arca nyomult a képre, s vele átellenben, a jobb oldalon ismét Dani fiunk sejlik fel, amint sír. Ezzel egészíti ki a középen alvó, kék babát (amely szintén Dani alapján készült). A nagymama kaján mosolya alig láthatóan hinti ránk azt a csendes bölcsességet, hogy a gyermeki dolgokon nem kell felkapni a vizet.

Alattuk Siófok jelenlegi plébánosa (Wirth János) bújik imádkozó kezünk mögé. Ez az imára összetett kéz Ágota és az én kezem, s 2004-ben realisztikusan meg is festettem egy márványtömbre, melynek Ébredés címet adtam. (Amint egy férfi és nő ráébred, hogy egymásnak lettek adva). Kezünk együttese itt, a képen egy karácsonyi gyertya is.

A plébános fehér arccal plébámul ránk, de szája szegletében ott van az ártatlan mosoly, melyet már évtizedekkel korábban felfedeztem rajta. (Ő volt annak idején elsőáldozós papom, de az idők úgy hozták, hogy kiestem nála a kedvelés pixiséből.) Persze ez mit sem változtat azon, hogy Levy szereti őt.

Angyalmese, porcelán töredék!  Miért kell a karácsonyt megvásárolni?  A szeretet hírnöke, aki a fogantatást hirdette, pénzünkön vásárolt ajándékoktól törődve csak giccses figura vagy.

Hol van igazi hangod, a suttogás, amit a karácsony üzen nekünk?

Vajon a lila 500-as mennyi szeretetet tud megvásárolni?  Ha kórházi ágyon fekszik valaki karácsony éjjelén, segít-e a ráragadt kenőpénz?  Ajándék-hegyeket halmozó üzleti világ, pénzből épült kártyavárak márvány műemlékei mennyi életet hordoznak? Egy fenyőnek hány Adyra van szüksége, hogy éveit egy fejszének adja?

Szép a karácsony. Mindenek teremtőjének emberformába öltözése hirdeti, hogy minden értünk, emberekért van. A mandula-mandorla a Gyermek születéséről ad hírt, amit tört szárnyú angyalaink hirdetnek.

2000-ben készíttettem egy MAGNYITÓT  Tóth Ágoston, faszobrász barátommal. A mű - mely egy félre gépelt megnyitóból módosult - terveit én készítettem. Az alkotás egy feltörő mandulát ábrázol, melyet a Kis Jézus megszületni készülő ereje nyit meg, s mint dicsőséges mandorla foglalja magába e szent eseményt. Szilárdfy Zoltán művészettörténész nagyszerű gondolatokat mondott a megnyitón e szobrocska misztikus jelentőségéről.

Fontos gondolat még, hogy a karácsonykor ünnepelt nagy, szürreális esemény - Jézus születése - belépett történelmünkbe, s így e születés elfogadása sokkal boldogítóbb, mint megidézése.

Égjen gyertya,
szálljon ének,
a törtszárnyúak nem beszélnek
álmokról.

Csengő hangja
kék egének,
napnyugati születésnek
válaszol.

Ide simul, oda ragad,
pénz szelleme
Ady-szavak
erőltetett grimaszokat
fanyarba nőtt mosolyokat
éles eszű tudatokat
önámító világokat
kovácsol.

Isten szava,
gondolata,
életünknek kreátora
angyalhangján Máriának
udvarol.