A megnyitó elején az Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felsős énekkara, az Éneklő Madárkák Scheer Bernadett tanárnő vezényletével egy afrikai köszöntővel fogadta a jelenlévőket. Ezután Básthy Béla, Kőszeg város polgármesterének üdvözlője következett, majd a megnyitó oldott hangulatban folytatódott, hiszen Pintér Zsolt, az ELTE Savaria Egyetemi Központ koordinációs igazgatója, fizikatanár, Digitális Batman az előre megírt konvencionális megnyitó beszéde helyett egy sztorizós, személyes benyomásokon és találkozásokon alapuló, közvetlen hangvételű beszédet mondott.

Felcsendültek a Szól a kakas már című dal szólamai hegedűn és gitáron, majd Várnainé Balogh Beáta, a könyvtár munkatársa tartott rövid tárlatvezetést a kiállításban, melynek során a jelenlévők megismerkedhettek a híres magyar zsidó tudósok és feltalálók életének izgalmas pillanataival.

Neumann János alig 28 éves volt, mikor kinevezték őt a Princeton Egyetem professzorának - az Egyesült Államok történetében ő szerezte meg leghamarabb ezt a címet!

Goldmark Péter, a nyughatatlan feltaláló változatos feladatokat talált magának: megalkotta a gyomor- és bélrendszer vizsgálatára alkalmas miniatűr tévét, de meghatározó szerepe volt az első Holdra szállás közvetítésében is.

Szilárd Leó számos atombomba-ellenes konferenciát szervezett, személyesen járt Hruscsovnál, és közvetített az 1962-es kubai rakétaválság idején is, ő szorgalmazta először a Fehér Ház és Kreml közötti forródrót kiépítését, hogy az állandó kommunikáció révén megszűnjön a nukleáris háború közvetlen veszélye.ű

Teller Ede, az elsők között hívta fel a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által előidézett éghajlatváltozás veszélyeire, és 1982-ben ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervet.

Kertész Imrét tizennégy évesen, 1944-ben Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban tartották fogva, míg végül a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza Magyarországra, ahol újságírásból és fizikai munkából élt. 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holocaust-regény.

Gross Rezső (Rodolfo) ha kellett, akkor pengét „evett", ha kellett, akkor „zsebtolvajt" játszott, de mivel több ezer trükköt ismert, soha nem jött zavarba, ha új mutatvánnyal akarta lenyűgözni a tisztelt közönséget. „Csak a kezemet figyeljék, mert csalok" - így szólt az egyik legendás mondat, amelyet ki tudja, hányszor mondott el pályája során.

Robert Capa (Friedmann András): "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel" - A milicista haláláról készült képe kivívta nemzetközi hírnevét, és a háború erőteljes szimbólumává vált. Európai tudósítóként fotózta a második világháborút, beszámolt az amerikai csapatok partraszállásáról az Omaha parton, a D-napon, Párizs felszabadításáról. 1947-ben megalapította a Magnum Photos -t. 1954. május 25-én a Indokínában fényképezett, amikor taposóaknára lépett, és meghalt.

Hevesy György (született Bischitz György) 1920-tól Bohr intézetében dolgozik és két évvel később itt fedezte fel a hafniumot, mely megnevezés Koppenhága latin nevéből ered (a Periódusos-rendszerben a 72. elem). Munkásságáért 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Wigner Jenő Pál 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért. 2001. január 1-jén két magyar csillagász, Sárneczky Krisztián és Kiss László által fölfedezett kisbolygót a felfedezők Wigner Jenőről nevezték el „75570 Jenőwigner" néven.

Richter Gedeon megalapította Magyarország első modern gyógyszeripari vállalatát és nevét néhány évvel később már a világ közel száz országában ismerték. A kiállítás finisszázsán, május 29-én 17 órától az ő életéről készült filmet (Nem tűntem el) tekinthetik meg az érdeklődők!

Gábor Dénes 1927-től a német Siemens cégnél fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet, amelyet azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak. 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Foglalkoztatta az emberiség jövője, felismerte az energiahordozó-tartalékok kimerüléséből, a társadalmi stabilitás hiányából fakadó problémákat is, de bízott megoldásukban.

Bíró Lászlónak, a golyóstoll feltalálójának születésnapja szeptember 29-e, ami 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában.

Goldberger Leó textilgyáros. „Ha rosszul ment a gyárnak, a nők odaadták az ékszereiket. Ha jól ment, a papa felhúzott pár épületet" - mondta róla lánya. Miközben rettegett és keménykezű főnök volt, nagy gondot fordított a cégnél dolgozók jólétére. A náci megszállás után a mauthauseni koncentrációs táborba került, ahol a kegyetlen körülmények ellenére megélte a felszabadulást - de csak éppen: 1945. május 5-én, az amerikai csapatok megérkezése utáni órákban adta fel szervezete a vérhassal való küzdelmet.

Moholy-Nagy László, a fény és design magyar mestere, munkássága rendkívüli hatással volt a dizájnra, filmre és fényképészetre egyaránt. A Weisz László néven született Moholy-Nagyot Babits Mihály is tanította gyermekkorában. Amerikába költözött, ahol a New Bauhaus főiskolán tanított, majd megalapította a chicagói School of Designt.

Aschner Lipót kereskedősegédből lett világhírű cégvezető. Kitalálta a Tungsram márkanevet, az UTE elnökeként korszerű futballstadiont építtetett. Kis híján ő is a holokauszt áldozata lett.

Kármán Tódor - Aki a reál tárgyak iránt érdeklődik, általában beleütközik a viccbe, miszerint a Manhattan-terven dolgozók ülésén az egyik résztvevő kimegy a mosdóba, majd a hattagú társaság maradék öt tagja közül az egyik felveti: „Uraim, folytassuk magyarul?" Az öt tagból négyet mindenki kívülről fúj: Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenő és Szilárd Leó. Az ötödik volt Kármán Tódor, aki gépészmérnökként vett részt a projektben. Az ő feladata az volt, hogy kidolgozza az atombomba ledobását, hogy az a lehető legnagyobb pusztítást végezze, illetve a bombázó repülőgép épségben hazatérhessen.

Weisz Erik 1874 tavaszán Budapesten született, a VII. kerületben, és 52 évvel később, 1926 őszén Detroitban hunyt el, ekkor már Harry Houdini néven. Bár a legveszedelmesebb mutatványok során kísértette a halált, végül egy perforált vakbélgyulladás és egy szerencsétlen ütés vitte el. Hagyatéka egy részét kései utódja, a Szabadság-szobrot is „eltüntető" illuzionista, David Copperfield vásárolta meg.

Schwarz Dávid technikus, a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté, míg Schwarz neve lényegében feledésbe merült.

A tárlatvezetés után egy kvízt is kitölthettek résztvevők, majd az énekkar egy többszólamú népdallal zárta a kiállításmegnyitót.