A Tevan család nyomdatörténeti vándorkiállítása nyílt meg a kőszegi könyvtárban

Képgaléria megtekintése2026.01.09. - 21:00 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A Tevan család nyomdatörténeti vándorkiállítása nyílt meg a kőszegi könyvtárban

Csodás régi kiadványok, fényképek, ötvös műremekek várták január 8-án a kőszegi könyvtárban, hogy megismerkedjünk a Tevan család történetével. A kiállítás tablóit kiegészítették az eredetiben megtekinthető családi fényképek és dokumentumok, a Tevan-könyvek közel évszázados példányai, amik a legjelentősebb értéket képezték a tárlatanyagban, valamint a Tevan-művészek alkotásai, többek között Tevan Margit ötvöstárgyai és Engel-Tevan István grafikái. A nyomdatörténeti vándorkiállításon a Kőszegi Vonósok jóvoltából az alkalomhoz illő dallamok csendültek fel!

Január 8-án nyílt meg a Tevan család- és nyomdatörténeti vándorkiállítás a Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár rendezvénytermében. Az esemény nyitásaként kerül átadásra a közönségdíjas adventi ablak jutalma. Adventi kalendáriumként napról-napra ünnepi díszbe öltöztek a kőszegi ablakok Katona-Freyberger Anett ötlete alapján, az intézmény koordinálásával. A közönségszavazáson a legtöbb szavazat (108 like) a Kőszegi Vár KÖSZHÁZ ablakára érkezett, így az ablakdísz tervezője és kivitelezője, Gelencsér Ildikó vehette át az intézmény vezetőjétől, Révész Józseftől az oklevelet.

 

A megnyitó elején a Kőszegi Vonósok Kárpáti Sándor Andantinójából játszottak részletet, majd Várnainé Balogh Beáta programszervező felkérte Horváth Attila számítógépes grafikust a kiállítás megnyitására. A grafikus több mint 30 éve a nyomdaiparban tevékenykedik és saját bevallása szerint több mint 100 könyv megszületésénél bábáskodott. Elsőként a Tevan Nyomda és Könyvkiadó Vállalatot mutatta be: az 1903-ban indított nyomda a tipográfiai minőségről és a művészi igényességgel készült kiadványokról vált ismertté. Méltatta a kiadott könyvek minőségét, melynek jelentőségét a több ízben elnyert Legszebb könyv díj mutatta. Például Anatole France Nyársforgató Jakab meséi kötetének illusztrációit Hincz Gyula rajzolta, és 1948-ban a Művészeti Tanács döntése szerint „az egyetemes magyar könyvkultúra szempontjából kiemelkedő teljesítmény, s az utóbbi esztendők legszebb magyar bibliofil kiadványa." Horváth Attila végezetül kiemelte azt a tiszteletet és szeretetet, amivel az utódok, főként Tevan Ildikó az őseik hagyatékát gondozzák.

A Kőszegi Vonósoktól Delibes Lakmé című operájának Virágduettjét és a Schindler listája film betétdalát is hallhattuk, majd Tevan Ildikó, a kiállítás kurátora és Tevan Alapítvány vezetője mesélt a család és a könyvnyomda történetéről a jelenlévőknek.

A családi hagyomány szerint a Tevanok eredetileg az egykori Árva vármegyei Alsókubinban éltek. Szekérrel és vonattal jöttek le az Alföldre, Békéscsabára. Tevan Adolf, a Tevan nyomda megalapítója 1884-ben vette feleségül Fischer Teréziát. Házasságukból tíz gyermek született. A két idősebb lány, Tevan Gizella és Tevan Flóra családjai Békéscsaba haladó kultúraszervezőinek számítottak. Ők hozták létre az Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti kört. Tevan Andor nyomdász, Tevan Ferenc gépészmérnök, Tevan Rezső építészmérnök lett. A világháború után közismert szakemberként sok békéscsabai épületet tervezett az akkor újszerű Bauhaus-stílusban. Tevan Ilona férje, Kolozsváry Sándor festőművész volt. Tevan Margit az 1930-as években önálló iparművész lett. Engel Miklóssal kötött házasságából egy fia született, Engel-Tevan István grafikusművész.

1903. április 1-jén indult útjára a Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat, amely negyvenhat esztendős története során kiemelkedő szerepet vállalt a magyar könyvkultúra megújításában. A könyvkészítés mellett a legkülönfélébb nyomdatermékek gondos és ízléses előállításával foglalkozott, 1919-ig a többi között lapkiadással is. A 20. század első negyedében Békéscsaba kulturális életének felpezsdítésében Tevan Andor játszotta a legfontosabb szerepet. A tipográfus és könyvkiadó személyéhez fűződik a múzeumi hangversenyek, irodalmi estek rendezése, és míves könyveinek megjelentetésével a hazai könyvkultúra fellendítéséhez is hozzájárult. 1909-ben fejezte be tanulmányait a bécsi Grafikai Főiskolán. Könyvkiadói tevékenységének indulása is ehhez a dátumhoz köthető, ekkor tért haza Békéscsabára, s vette át apja kis nyomdáját. A modern könyvkiadás megteremtését tekintette céljának, azt vallotta, hogy az értékes tartalom és illusztráció színvonalas tipográfiát igényel. Könyvkészítési gyakorlatát két szempontból értékelték a korabeli kritikusok: Kner Imrével való összehasonlítása és a szecesszió hatása alapján. Kner a tipográfiát tartotta fontosnak, Tevan az illusztrációt.

 

Andor baráti ismeretségbe került a korabeli magyar irodalom kiválóságaival, elsősorban a Nyugat köré csoportosulókkal: Ady Endrével, Csáth Gézával, Juhász Gyulával, Kaffka Margittal, Karinthy Frigyessel, Kosztolányi Dezsővel, Krúdy Gyulával, Nagy Lajossal. Maga köré gyűjtötte a korszak jelentős grafikusait is: Kolozsvári Zsigmondot és Sándort, Divéky Józsefet, Major Henriket, Hincz Gyulát, de maga is végzett illusztrátori munkát, címlaptervezést. 1912-ben megindította első sorozatát Tevan Könyvtár címmel. Célját így hirdette: „A Tevan Könyvtár havonként három füzetet bocsájt a könyvpiacra, ügyelve arra, hogy úgy belső tartalma, mint külső kiállítása tekintetében az e nemű vállalatok közül kiváljék. Programjában felöleli a hazai és a külföldi irodalom legjavát." A füzetek nagy példányszámban, olcsón és magas színvonalú tartalommal jelentek meg. Formátumuk egységes, igen praktikus, zsebre tehető 180x120 mm-es méretben készültek. A recenziók elismerően nyilatkoztak a vállalkozásról, és a sorozat nagyon gyorsan népszerűvé vált. Egy-egy füzetből második, sőt harmadik kiadás is készült. Dicsérték Tevan szakmai műveltségét, irodalmi tájékozottságát, ízlését, a tartalomban és külső megjelenésben egyaránt európai színvonalú könyveit. A Tevan kiadó a könyvkiadásban a „Nyugat mögött második helyre került" - írták.

 

Az 1920-as évek elején a Tevan cég felhagyott a rendszeres könyvkiadással, átalakította a nyomdaüzemi épületeit. Az üzleti nyomtatványok és prospektusok mellett vállalták a gyógyszergyárak megrendelésére a színes nyomtatvány- és dobozkészítést is. A nyomdát 1944-ben, mint zsidó tulajdonú ipari vállalatot, bezárták, majd a háború után újból megnyitották.

A háború utáni időszakban jelent meg Heltai Gáspár Esopusa és Anatole France Nyársforgató Jakab meséi, amelyeket a Magyar Bibliofil Társaság az 1947. és az 1948. év legszebb könyveinek nyilvánított. Tevan Andor tisztában volt azzal, hogy nyomdáját rövidesen államosítani fogják, ezért úgy döntött, hogy befejezi a félbehagyott építkezéseket, majd felajánlotta azt az államnak. 1950-ben elbocsátották, Budapestre költözött, itt az Ifjúsági Kiadó képszerkesztője volt haláláig.

A kiállítás tablóit kiegészítik az eredetiben megtekinthető családi fényképek és dokumentumok, a Tevan könyvek közel évszázados példányai, valamint a Tevan-művészek alkotásai, többek között Tevan Margit ötvöstárgyai, Engel-Tevan István grafikái, melyeket a jelenlévők nagy örömmel tekintettek meg, miközben Tevan Ildikó felolvasta Tevan Andor a soproni Divéky Józsefnek írt 1946. október 11.-i levelét, melyben leírta, hogy "a Gestapo mindjárt kezdetben lefogott, és börtön, internálás, majd deportálás jutott osztályrészemül. Az emberiességbe és kultúrába vetett hitem ma már mind a múlté...hogy én véletlenül élve maradtam, azt csupán a bécsi nép emberi érzésének, nem pedig honfitársaimnak köszönhetem."

A Tevan Interaktív Vándorkiállítást 2008 óta 52 helyszínen (50 magyar és két határon kívüli helyszínen) tekinthették meg a látogatók. A kőszegi tárlat 2026. január 23-ig látható a könyvtár nyitvatartási idejében.  

megosztom a twitter-en megosztom a facebook-on megosztom a delicious-on megosztom a startlapon megosztom a google+-on NyomtatásKüldés e-mailbenAz oldal tetejére Forrás: Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár facebook oldala

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás