A kiállított művekről - Gondolatok a Miatyánk tárlatvezetéshez

Pater noster - Mi atyánk

A Miatyánk a világ számára egy imádság, a keresztényeknek azonban az IMÁDSÁG, Istennel való párbeszéd, átvitt értelemben baráti kézfogás, ezért használjuk hozzá mindkét kezünket. Szükséges hozzá a lelki és testi ráhangolódás, a kezek összekulcsolása, a két kéz egymáshoz hajolása, a tíz ujjbegy csendes összeérintése, a szimmetrikus kéztartás Istennek alávetett ünnepélyessége. Elismerése teremtmény voltunknak, Isten igazságának, törvényének és szeretetének, e kegyelmi ajándékainak elfogadása.

Sír a táj, patakban folynak könnyei (Mi atyánk ki vagy a mennyekben) - 2016

A harmadik évezredben a kereszténység a legüldözöttebb vallássá vált, az ateistává lett Nyugatnak ugyanúgy a legnagyobb ellensége, mint Ázsia régi vallásainak, így újra megtapasztalhatjuk az őskeresztények vértanúságát, mártíromságát. Európa egykor fénylő kereszténységének egét sötét, viharos felhők fedik el, mi mégis, igaz kétségbeesve, keressük, kutatjuk a felettük lakozó Istent. (Constable: Sakisbury-i székesegyház,1823)

Isten csöndes jelenléte életünkben (Szenteltessék meg a Te neved) - 2018

Istennek az ember templomot (házat) épített, hogy abban megszentelje annak nevét, és önmaga életét. A liturgia ennek a közös szándéknak és akaratnak a megtestesülése. A templom architektúrája az isteni hierarchia tükörképe, amely helyet ad a szertartásnak, aktív részvételre hív minket, és titkos erővel felemel minket Istenhez. (Skuteczky Döme: Ájtatatosság a velencei San Marco bazilikában, 1890 k.)

Isten csöndes jelenléte életünkben (Jöjjön el a Te országod) - 2018

Isten országának eljövetele egy örök várakozás, várakozás, mint amikor valami közeli, számunkra kedves emberre várakozunk, kinézünk az ablakon, jön-e már? Caspar David Friedrich képén (Nő az ablaknál, 1822) az ablaknyílásban egy kikötőt látunk, illetve hajóárbócokat. A hajó, a bárka az apostolok, az egyház szimbóluma, akiket Jézus hívott el emberhalásszá.

Az akarat szabadsága (Legyen meg a te akaratod) - 1992

Csontváry Magányos cédrusa (1907) azt az emberi vívódást testesíti meg, amit a Miatyánk e sorának megélése, megvalósítása vált ki az emberből, az önmagunkon való felülemelkedés kegyelmi állapotának szele simogatja a cédrusfa leveleit. A törzset keresztező késszerű ág önmagunk legyőzésének elkerülhetetlen mementója. Korunk vulgáris szabadságértelmezései közt különösen nagy lelki jelentősége van szabadság isteni attribútumának életünkben. Nem mellesleg a Magányos cédrus nemzeti önarcképünk is, sorsszimbólumunk.

Amint a mennyben, úgy a földön is - 2018

Salvador Dali figyelt fel arra, hogy Keresztes János Krisztusa az egyetlen olyan keresztábrázolás, ami nem földi, tehát emberi nézőpontból ábrázolja a keresztre feszített Krisztust, hanem mindezt felülről, az égből, a mennyei atya nézőpontjából teszi. A menny hozzájárulásával történik minden a földön, ahogy ezt a Miatyánk sora is kéri. (Salvador Dali: Keresztes János Krisztusa, 1951)

A hagyomány megtartó ereje (Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma) - 2002

Réti István festménye (Kenyérszelés, 1918) azt a gyermekkori emléket idézi meg bennünk, amikor szüleink, nagyszüleink megáldották a kenyeret a megszegés előtt. Ez a gyermeki lélekben csodálattal teli áhítatot váltott ki, Isten csöndes jelenlétére utalt, akit igaz, hogy nem láttunk e szertartás alatt, de tudtuk éreztük, hogy jelen van, és Ő is látja mindezt, és Ő érette van e mindennapos családi esemény.

Isten csöndes jelenléte életünkben (És bocsásd meg a mi vétkeinket) - 2018

Isten csöndes jelenlétét életünkben nem csak az imádság közben tapasztalhatjuk meg, hanem lelkiismeretünk működésének is ez a mozgatója. A bűnbánat halk mechanizmusa is erre vezethető vissza. Edgar Degas Enteriőrje (1868-69) is egy ilyen lelki történés hiteles dokumentuma.

Isten csöndes jelenléte életünkben (Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek) - 2018

Főleg a megbocsátásban érhető tetten ez az isteni jelenlét, hisz e nélkül erre képtelenek lennénk. A bűnbánat is egy megtisztulás, de még inkább az a megbocsátás. Ezt hivatott megjeleníteni Vilhelm Hammershoi dán festő művének (Nő az ablakban, 1906-08) parafrázisa, ahol az egymásba-nyíló fehér tiszta szobák a megbocsátásaink lelki tereivé válnak. A nekünk háttal ülő női alak egyrészt Caspar David Friedrich öröksége, másrészt nekünk, magyaroknak József Attila istenélményét is megjeleníti „Isten itt állt a hátam mögött, és én megkerültem érte a világot."

És ne vigy minket kísértésbe - 2018

A Paradicsomkertben történt az első megkísértés, amely összefügg a meztelenséggel, sőt később összekapcsolódik a test kísértésével, ami halványan már a hellenisztikus szobrokon is megfigyelhető, de igazából a kereszténység számára vált mindez végérvényesen elválaszthatatlanná. George Clausen műve (Ifjúság gyásza, 1917) megrendítően kapcsolja össze a testiséget és a keresztet, ami nem csak a gyászt jelenti, hanem mindannyiunk egyéni kereszthordozását is.

Isten csöndes jelenléte életünkben (De szabadíts meg a gonosztól) - 2018

A spanyol Eduardo Cicharro festményének (Családi dráma, 1912) különleges hangulata ragad meg bennünket először, egy szomorú, elesett család hétköznapjaiba pillantunk be, akiket valami nagy tragédia ért (kisgyermekként veszítette el édesanyját a festő), valamilyen formában megkörnyékezte őket a rossz, a gonosz. A Miatyánk második felének többes száma: szabadíts meg minket - ez esetben igenis helytálló, mivel a kereszténység mindig is közösségi létélmény volt, és az is marad. A Szent család mintájára a család e létközösség alapeleme, ami ma oly nagy támadásnak van kitéve földrészünkön.

Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség - 2019

Matthias Storm Angyali üdvözletének (1630. k.) a részletét látjuk, az angyal kezét, különös kéztartását. A felfelé tartott mutató és középső ujj Jézus kettős (isteni és emberi) természetére utal, míg a behajlított három másik ujj a szentháromságot jelképezi. Egy ideje már felnagyított kezeket festek, mert szavaink annyira elvesztették eredeti jelentésüket tartalmukat, hogy vissza kellett térnem az emberi kommunikáció ehhez az ősi formájához, ami nem megmásítható.