„Kártyával a kezemben születtem” - Jordán Tamás, Schlanger András és Szabó Győző a Café Freiben
Képgaléria megtekintése2011.04.21. - 11:25 | Tóth Csilla - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Az első félidő végéhez ért a SzínházSzerda rendezvénysorozata. Az utóbbi hetek beszélgetései után félve állítjuk, hogy az „utolsó” randevú rendhagyóra sikerült, hiszen az elmúlt néhány estén mindig volt valami rendhagyó. Ezúttal a dialógus trialógussá fejlődött: a múlt héten "mulasztó" Schlanger András csatlakozott Jordán Tamás és Szabó Győző kettőséhez. Így két „riporter” jutott a direktor úrnak, bár igazából egyre sem lett volna szüksége. Lendületesen mesélt, kérdések nélkül is.
Schlanger András és Szabó Győző jól tudta, hogy „vezérük" mellett nem lesz nehéz dolguk, hiszen annyi eseménnyel a háta mögött Jordán Tamásnak igazán van miről beszélnie. Ő pedig rögtön közölte is, hogy bármiféle bevezető előtt tartana egy rövid monológot. Az ezt követő néhány perces „beszéde" sűrítménye volt mindannak, amit a színész-rendező-igazgató színházi hitvallásának mondhatunk. Jordán szerint „a színház sokkal többet tud, mint amire használjuk". A számtalan színpadon kívüli program - így a SzínházSzerda is - arra szolgál, hogy a nézőket "beszoktassa" a színházba. Ezek a rendezvények eszközök, vagy ha úgy tetszik, „csalik"! Jordán Tamás úgy érzi, erős társadalmi felelősség rejlik benne, ezért tartja a színház ügyét ennyire fontosnak.
A színház, mint AGORA gondolata nem csupán azért született meg a fejében, mert Szombathelyen az Agora intézménye magába foglalja a WSSz-t. Ez az elképzelés már jóval korábban a gondolataiba fészkelte magát: a Nemzeti Színház igazgatói székére írt pályázatában Jordán egy egész fejezetet szentelt a színház társadalmi szerepének. (A fejezet címe Agora volt.) Határozott elvei persze mindenkinek vannak, ugyanakkor kevesen igyekeznek azokat igazolni is. Jordán Tamás azt mondja, ő éppen azért jött Szombathelyre, hogy tettekkel bizonyítsa elveit.
Ahhoz azonban, hogy az ember fia sikeres legyen, jócskán szüksége van Fortuna ölelésére is. A szombathelyi színház „atyjának" pedig jó kapcsolata van a szerencse istennőjével: Jordán ugyanis szenvedélyes játékos, imád kártyázni, fiatalon a lovi szerelmese volt, még az úttesten való átkelésből is versenyt csinált - még fogadásokat is kötött önmagával arról, melyik járókelő jut át elsőként a túloldalra.
A Weöres Sándor Színháznak manapság nagy szüksége van a szerencsére, hiszen a jelentés anyagi megvonások veszélyeztetik az intézmény jövőjét. Az igazgató azonban bizakodó - talán még fogadna is arra, hogy minden jóra fordul...
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás